Összes bejegyzés ilyen címkével: " kultúra"
2007. augusztus 27.

Karneváli jelentés

Szóval, akkor ennyi volt az idei karnevál… Szép volt, jó volt, csak hamar vége lett… Akkor, Én most itten elmondom a véleményemet. (Közel sem lesz ez egy teljes beszámoló a karneválról, mivel nem is akarok olyat írni, azt majd megteszik helyettem az újságírók, no meg nem is tudtam mindenhol ott lenni…)

Az első ami negatívum, az a néhány helyen tapasztalható pofátlan ár… Leültünk még pénteken sörözni egyet (baromi meleg a Fekete Sereg muskétásainak egyenruhája), aztán kértünk négy korsó sört. Már az öt deci helyett csak négy deci volt az a korsó, de nem is ez volt a legnagyobb baj, hanem, hogy az a négy nyamvadt sör 2360 Ft-ba került! 4*4 dcl sör, egy pohár sör 590 Ft volt. És a blokkon ráadásul nem is forintba volt feltüntetve a részletes lista, hanem Euróban, csak simán annyi, hogy 4*2,63. Aztán a végén, hogy 2360 (nem volt odaírva sehová, hogy az most forint, vagy euró, vagy korona, vagy akármi…). Na, ez a pofátlanság netovábbja szerintem… (Mondjuk a Thököly utcai éjjel-nappaliban is 200 forint volt egy doboz Kőbányai, – boltban ez 100-130 Ft között mozog -, bár nem tudom, hogy ez a normál árazása ? lévén, hogy éjjel-nappali, és azok mindig drágábbak ? vagy csak most volt drágább, igaz cserébe viszont nem önkiszolgáló volt. No, ezt majd megnézem valamikor a héten…)

Aztán még baromi sok volt a szemetelő is… Megy, ott van mellette három kuka, de inkább ledobja a földre… A paraszt bunkó állatja…

Akkor most jöjjenek a pozitív dolgok… Az emberek nagyon megnéztek minket, sokan lefotóztak, stb. ahogy az ilyenkor szokott lenni. Az Etyeki lángososoknál ? a Borok utcájában ? idén is meghívtak minket egy finom tejfölös-sajtos, és egy tejfölös-sajtos-töpörtyűs lángosra (már tavaly is meghívtak minket egyre), ami nagyon jól esett úgy pont ebéd idő tájékán. Aztán a Fő téren meghívtak minket egy jófajta szüretlen sörre is, ami megint csak jól eset a nagy melegben. (Tényleg finom volt az a sör!).

Aztán a felvonulás is szépen lezajlott (mindkettő, bár a vasárnapin hét ára sütött a nap, és az nem volt túl kellemes…)
Na, szóval így nagy vonalakban… Ja, meg sikerült összeszednem egy jó kis torokgyulladást, remélem holnapra már nem lesz semmi bajom, annyi dolga van még az embernek, hogy csuhaj.

2007. augusztus 24.

Cigarettacsikk, kutyaszar, szemetelés…

Nem a kutyaszarra!Az ember nem tud olyan utcát találni a városba, ahol ne lenne vagy egy csikk, vagy egy szemét elszórva, rosszabb esetben meg még kutyaszarral is tele van…

Ennyire nem törődnek az emberek a környezetükkel? Vagy csak lusták? Hányszor látom, hogy inkább elpöccinti a földre a csikket, mint hogy elvigye a pár méterre lévő kukába… Persze, ha szól nekik az ember, akkor nekik áll feljebb. Nem hinném, hogy otthon is csak a földre pöccintik a csikket, meg a hamut…

Vagy a ?kedves? kutyatartók (akik ráadásul gyakran szájkosár és póráz nélkül sétáltatják ebeiket) ott hagyják a kutyájuk produktumát, ha meg szól az ember nekik, hogy össze kéne szedni, mert otthon sem szaratják a kutyát a szoba közepére, még fel vannak háborodva, hogy mit képzel az ember, hogy beszól nekik…

De azért van remény, egyre többször látni, hogy összeszedik azt amit a kutya ?elhagy? és eldobják a kukába. Csak az a baj, hogy nem a többség teszi ezt. Otthon rendet tart, de az utcán nem kell, vagy mi?

A másik meg aki szemetel… Elszórják a papírt, az alufólia borítást (csokipapír pl.) az utcán ahelyett, hogy a legközelebbi kukába eldobná. Gondolom ők sem szemetelnek otthon, de akkor az utcán miért engedik meg maguknak?

De van még egy fajta ?szemetelő? akitől az ember agybajt kap, aki igazából nem is szemetelő, mert a kukába dobja, csak épp képes a szelektív kukába bedobni azt ami nem oda való. A papír gyűjtőbe az alufóliát, az üveggyűjtőbe az alumínium palackot, stb. Vazze, nem tud olvasni? Szép nagy betűkkel rá van írva a kukára, hogy mit lehet bele rakni, és mit nem… Persze, ha az ember megkérdi tőlük, hogy miért oda dobja, akkor vagy azt válaszolják, hogy ?mit érdekli őtet?, vagy, hogy ?úgyis egy helyre gyűjtik? (ami ugye hülyeség, mert külön is szállítják a hulladékot, és mindegyik hulladék fajta a megfelelő helyre kerül).

Miért nem mászkálnak néha napján egy kicsit a közterület fenntartók, hogy megbüntessék a szemetelőt?
Én legszívesebben összeszedetném az egész utcából a szemetet a szemetelőkkel… Aki meg az utcán hagyha a kutya piszkot, annak jól bele kéne nyomni a fejét, utána meg lapátolja össze, az biztos, hogy többet nem csinálna ilyet…

2007. augusztus 21.

Országos Szlovén Találkozó

Kétvölgy CímerMost vasárnap volt a Rába-vidéki Szlovének Országos Találkozója Kétvölgyön (Meg akkor már kinevezték ezt a napot Kétvölgy falunapjává is).

Innen Szombathelyről busszal mentünk le (hajnali fél kilenckor kellett indulni, hú, de kora volt?) aztán kb. háromnegyed tizenegykor oda is értünk a faluba. (Azért tartott eddig az út, mert közbe megálltunk Szentgotthárdon a Lipánál, aztán meg Apátistvánfalvában).

Mikor megérkeztünk megkínáltak minket pálinkával (volt mézes, meg sima), ami viszont szerintem olyan rossz volt, hogy csuhaj, úgyhogy inkább kihagytam?

Mire odaértünk már elkezdődtek a kulturális programok. Volt itt népdalkör (Szlovén Szövetség apátistvánfalvai népdalköre), néptáncosok (Szlovén Szövetség apátistvánfalvai gyermek néptánccsoportja), aztán volt egy zenekar ami kaszával, gereblyével, meg hasonlókkal zenélt, meg egy kis harmonika is volt (Bokan Patricia és PatrikKétvölgy gombosharmónikán).

Aztán jött az egy óra szépen-lassan, és elkezdődött az új Kétvölgyi Kultúrház átadása. No, ez szőrnyű volt. Egy órán át magyarázták a hülye beszédjeiket, persze közben a tömegre tűzött a nap, ami ugye eléggé kellemes egy óra tájékán. Az egyik beszédmondó még meg is jegyezte, hogy milyen rossz lehet tűző napon álldogálni, és ezért rövid beszédet fog mondani. Hát, nem tudom neki mi a rövid, de több mint negyed órát beszélt, de hát mint tudjuk az idő relatív. Meghívták Kiss Péter kancelláriaminisztert is, de hát ugye egy ilyen magas rangú politikus nem jön el egy ilyen kis faluba a világ végére, ezért elküldte valami aktatologató beosztottját maga helyett. Mi a fenét élveznek ennyire a politikusok a sok beszédben? (Egyes beszédek meg még szörnyűek is voltak, szerintem az alap, hogy ha már valaki kiáll, akkor fejből mondja a szöveget, de még ha olvassa, akkor is rendesen olvassa, ne úgy mint egy általános iskolás?)

De aztán vége lett a sok beszédnek, mindenki körbejárta a Kultúrházat (aki nem, az meg már a beszéd alatt lelépett a kocsmába, végül is igazuk volt, minek álldigáljon az ember, ha ülhet is?) Szép, új, van itt minden ami egy új kultúrházba kell? Volt egy kis kiállítás is, zalai fotósok készítettek képeket a faluról, azok voltak kirakva a nagyterem falaira.

Ezután kettő körül volt az ebéd, tökmagolajos krumpli volt fasírttal meg sült hús szerűséggel.

Kaja után meg négykor kezdődtek a szabadon választható programok. A műsorfüzet szerint volt filmvetítés (Dolga, dolga pot c. film), korongozás, Doncsecz Károly (fazekas népművész) szobrának felavatása, meg tanösvény bejárása. Én inkább ez utóbbit választottam, jót tesz egy kis séta.

Doncsecz Károly

Doncsecz Károly

Elindult a tömeg, dombnak le, dombnak fel, ahogy azt errefelé illik. Aztán a tömeg elment valami házhoz, ahol volt valami, csak Én itt elmentem másfele, a harangláb felé (később az emberek is jöttek, bár mikor azok jöttek Én már mentem). Még egy dombnak le, dombnak fel. De legalább lehetett rövidíteni a szántókon, ha a műúton mentem volna, akkor kétszer annyit kellett volna menni.

Megnéztem a haranglábat, szép volt, stb., igaz, nem volt semmi különlegessége, olyan volt mint a többi harangláb a vidéken. Ezután kertek alján át visszamentem a faluba, el is akadtam, ugyanis beleütköztem egy kis áthatolhatatlan dzsindzsásba.

Ekkor már a színpadon zenélt a Plamen zenekar, meg már lehetett vacsorálni. Vacsira adtak valami májszerű izét zsonkával, meg volt pörkölt tésztával, meg még valami, de hát nem tudhat mindent az ember.

Aztán estefele kezdtek eltünedezni az emberek, a Budapestiek elmentek már nyolckor, a Mosonmagyaróváriak meg kilenc körül. Aztán fél-éjfél körül mi is elindultunk haza.

2007. július 19.

Melegek és a felvonulásuk

MelegekEngem nem érdekel az, hogy otthon ki minek öltözik, vagy kivel (mivel) tölti el az idejét, legyen az normális vagy nem normális.

De kérem, miért kell ezt a hülye felvonulást csinálni? Csak gerjesztik a népharagot maguk ellen, kiöltöznek csiri-csáré módon (vagy nem), és verik a mellüket, hogy ők akkor bezony melegek. Hát érdekel ez valakit?
Én sem vonulok fel, és verem a mellemet, hogy normális vagyok, akkor ezt miért kell a melegeknek csinálni? Szerintem csak jól lejáratják magukat (mit gondol az átlagpolgár, Gipsz Jakab: ?Húú, ezek a buzik aztán de undorítóak, így akkor én most nem fogom szeretni a buzikat?.)

Ahelyett, hogy ledöntenék a sztereotípiákat, csak erősítik az (mármint azok, akik felvonulgatnak).
Miért kell nagydobra verni azt, hogy ki milyen érzületű? Az minden ember magánügye (addig míg azzal nem károsít meg másokat, és nem bánt mást ? fizikailag), hogy mit csinál otthon. Kinek a pap, kinek a papné.
(Mondjuk szerintem nem normális dolog a homoszexualitás, meg a hasonló dolgok ? de azért nem vagyok homofób, ha valaki meleg, hát legyen az, az ő dolga)

Az ilyen dolgokat mindenki hagyja otthon, a hálószobába, nem az utcára való. Éljen rendes életet, és akkor úgyis kivívja a társadalom (a család, a szűkebb környezete) megbecsülését, függetlenül attól, hogy most hogy áll a nemiséggel.

2007. július 9.

Olvasási kultúra

Na, ez éppen hogy nincs. Ma, Magyarországon nem divat az olvasás. Sőt, lenézik azt aki olvas. Ez szégyen és gyalázat…
Lesi a birka a hülye tévét, amivel nem is lenne baj, de állandóan lesi, meg mit les! Győzike-show, az kell a népnek, vigyük le az értelmi színvonalat a béka segge alá.

Vannak akik aszondják, azért nem olvasnak mert nincs rá idejük. Ez szerintem baromság. A ’40-es, ’50-es, ’60-as években még ennyi idejük se volt az embereknek, mégis többet olvastak.

Ma, az általános iskolás gyerekek 1/3, majd fele funkcionális analfabéta. Tehát tud olvasni, csak épp nem érti meg. Ha meg esetleg felfogja, akkor meg a szövegértéssel van gond. És ez így baromira nem jó. Nem lesz így megfelelő szókincse, és mivel gyerekkorába nem alakul ki, ezért később se fog olvasni, mert nem fogja megérteni. Meg nem is lesz hozzászokva.

Drágák a könyvek. Ez is igaz, de azért aki akar, az antikváriusnál, használtan, bolhapiacból potom pénzért (pár száz Ft) vehet klasszikusokat. (Egy jó pont a szocialista rezsimnek: Mivel kitiltották a nyugati ?bulvár? könyveket, és baromi olcsón adtak a népnek a magyar klasszikusokat, soha nem olvastak igazi irodalmi remekműveket mint akkor. Persze, ez a nyolcvanas évek felé csökkent, ahogy kezdtek elszállni a könyv árak, meg jöttek be a bulvár könyvek)

És azért, hogy a gyerek nem olvas, azért a szülő is felelős. Mert ha a szülő nem szoktatja hozzá az olvasáshoz a gyereket (nem mutat példát) akkor a gyerek se fog. Mert ugye nem azt látta otthon. És sajnos az iskolába se kényszerítik rá (meg meg se tanítják…)

És az újságokat se nagyon olvassák a népek. Akkor honnét tájékozódnak? Hát a tévéből… Ott meg aztán ontják a sok hülyeséget, meg a dezinformációkat. És így butul a nép. De azért vannak akiknek ez jó. Hogy kiknek? Hát a politikusainknak. Nade miért? Mert a birka népet könnyebb irányítani.
Azért szerencsére, a divatkönyvek egész jól mennek (Harry Potter, DaVinci kód, meg hasonlók). Bár, ugye ezek nem a mély, nívós olvasmányok. Inkább csak egy kis szórakoztatót esti mulatság.
És mivel nem művelődnek az emberek, nem lesz véleményük is, pontosabban lesz, de azt előre megkapják a médiából. És így válnak zombikká…

Kapcsolódó link: Az olvasás éve és a funkcionális analfabetizmus

2007. május 14.

Könyv és digitális könyv

Nos, a hagyományos könyvekkel (és médiákkal) ott van a legnagyobb baj, hogy drágák, nehezen beszerezhetőek, korlátozott számban érhetők el, valamint nehézkesek, valamint jóformán csak olyan címek érhetők el, amik vagy örök klasszikusuk (pl. Egri csillagok) vagy jelenleg bestsellerek. Azonban ha valaki egy régebbi könyvet szeretne elérni, esetleg valamely külföldi író külföldi nyelvű könyvét, akkor vagy sikerül egy antikváriumból vagy esetleg valamely bolhapiacon sikerül megszereznie. Más lehetősége nem nagyon van, esetleg még ha külföldön elérhető onnét megrendeli (egy vagyonért…). Vagy letölti az internetről. Ingyen, gyorsan és kényelmesen. Persze, ez az esetek többségében illegális, de azért ha megkérdeznénk egy szerzőt, hogy mit gondol, hogy inkább elveszik a feledés homályába, vagy esetleg művét digitális formában elérhetővé teszi többmilliárd potenciális olvasó körében, igaz, ebből Ő nem nagyon látna vagyont. Ha Én író lennék, biztos hogy a halhatatlanságot választanám. Nomeg ott vannak még az olyan könyvek, művek amik beszerezhetetlenek, vagy betiltottak, vagy ilyesmik. Például melyik könyvesboltban lehet megvenni Sztálin, Lenin, Hitler vagy Szálasi beszédjeit? Semelyikben. Ellenben az internet hatalmas könyvtárából beszerezhető.

e-book
Persze, mondják, hogy gép előtt monitorról olvasni nem jó, kényelmetlen és károsítja a szemet (ami bizonyítottan nem igaz, még a hagyományos katódsugaras monitor se károsítja közvetlenül a szemet, a modern folyadékkristályos monitorról ne is beszéljünk), amiből igaz is, hogy kényelmetlen, Én se szeretek hosszú szövegeket gép előtt ülve olvasni. Olvasás szempontjából a hagyományos könyv tényleg kényelmes, lehet olvasni fekve, állva, ülve, vagy ahogy gondoljuk. Azonban ma már megfizethető áron elérhető a “digitális papír” ami egy olyan “lap” ami tulajdonságait tekintve a papírra hasonlít, és a szöveg vagy kép megjelenítéséhez nincs szükség semmilyen energiára. Igen, egy olyan digitális média, ami teljesen rendelkezik egy papíralapú könyv tulajdonságaival, viszont annyi tartalmat töltünk rá amennyink van.És, hogy miért is szerezzük be digitálisan (illegálisan) a könyveket mikor ott vannak a könyvtárak? Hát ez az, nincsenek ott a könyvtárák. A rendszerváltáskor a magyar kultúra műhelyei szétestek, megszűntek (míg 1980-ban 10000-nél is több könyvtár volt, addig 2000 már csak kb. 3500 könyvtár lett). Ezrével zártak be a falusi könyvtárak, kultúrházak, a munkahelyi könyvtárak, a hagyományos könyvtárak is hatalmas hátrányokat szenvednek. Ma már az állam nincs ott a könyvpiacon, nem támogatja könyveke megjelenését, és azt, hogy mindenkihez eljusson. Ma, ha valaki könyvet akar – és az nem valami klasszikus, hanem pl. a Harry Potter legújabb része – akkor azt meg kell vennie. Sok pénzért. Ami éppen ma Magyarországon nincsen. Persze, most akkor lehetne mondani, hogy akinek pénze sincs, annak nincs számítógépe meg internetje se. Nos, azért annyira nem rossz a helyzet. Számítógépet használtan nagyon olcsón lehet beszerezni – vagy az igazán rászorulóknak ott vannak a különböző ilyen civil összefogások – és internet ma már minden iskolában van, valamint ott vannak a teleházak és e-Magyarország pontok. Igaz, ezek általában nem ingyenesek, de ha azt nézzük, hogy 100-150 forintért hazavihet bárki több száz könyvet, azért az nem olyan sok.Emellett még itt van a környezetvédelem kérdése. Egy könyvhöz rengeteg fa meg víz kell (hogy papír legyen) amik egyre fogynak, és ahogy fogynak, lesznek drágábbak, meg lesz nekünk rosszabb. Jó, persze, egy elektronikus szerkezet előállításához is kellenek az erőforrások, azonban ez jelenleg nem a legkárosabb és környezetterhelőbb művelete. Valamint egészségkárosító anyagok sincsenek ma már ezekben, és a használt eszközök újrafelhasználása is megoldott.No, meg ott vannak az olyan fiatal szerzők akiknek a műve soha nem fog megjelenni könyvesboltokban, vagy azért mert még ismeretlenek, és a kiadók nem kockáztatnak, vagy mert egy amatőr író. Könyvet kiadatni saját zsebből nem olcsó mulatság. Azonban feltenni az Internetre, hogy aztán bárki letölthesse, az minimális teendőkkel jár. És lehet, hogy így népszerűvé és ismerté válik.Ma, digitálisan magyarul elérhető könyvek döntő többségét magánemberek, és társaságok digitalizálják. Míg az állam által támogatott Neumann ház kb. 900 kötetet digitalizált 7 év alatt, addig a magánemberek és társaságok több ezret hónapok alatt. Ma, egy könyvtárban, átlag 7000 könyv található meg (hagyományos formában), míg digitálisan megszámlálhatatlan. Eléggé nagy a különbség.Azt is nézzük, hogy Magyarországon, ahol az elmúlt század során több rendszer és ideológiai váltás volt, egy csomó könyv semmisült meg, amik ma már beszerezhetetlenek hagyományos formában, mert egyszerűen nincsen belőlük, míg ha fent van az Interneten, akkor bárki számára elérhető. És nem kevés ilyen könyv van.

Oldalak:«12