2007. június 15.

Windows Server 2008 Beta

Mivel bárki letöltheti a Windows Server (Longhorn Server) 2008 3. bétáját, ezért le is töltöttem (már jó rég, meg kell adni) és most eljött az ideje, hogy végre fel is telepítsem…

A telepítést a jól bevált virtuális környezetbe végzem, csak most már nem Vmware alatt, hanem VirtualBox alól. A gép kap 384 MiBájt ramot, meg max. 15 GiBájtos vincsesztert. Szereti, nem szereti, ez van.

Szépen el is indul, tölt egy darabig, majd jön az első képernyő, ahol már reagálni kell. A telepítője olyan mint a Vistában, nincs már az NT4 óta meglévő telepítő felépítés.
Először megkérdezi a rendszer, hogy milyen nyelven szeretnénk – ebből jelenleg csak az angol van, úgyhogy azt lehet csak választani – milyen országba vagyunk, és milyen billentyűzetkiosztást szeretnénk. 

A Next-re kattintva továbblépünk, ahol középen egy “Install Now” felirat van, a bal alsó sarokba pedig két opció, hogy mit kell tudni telepítés előtt, meg, hogy javítsuk meg a gépet.

Az Install Now-ra kattintva azonnal követeli tőlem a kódot, amit szépen meg is adok neki.
Na bumm… Ennyit a telepítésről. Szépen közli velem, hogy nem talál egy igényelt fájlt, a D:\Sources\Install.wim-et. Tehát az imagét. Szép.
Szóval, akkor úgy látszik, hogy ennyi. Azt tudtam, hogy béta, na de hogy ennyire….

2007. június 14.
Osztrákok és a környezetszennyezés bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Osztrákok és a környezetszennyezés

A habzó rábaAz ember átmegy Ausztriába, és azt látja, hogy milyen tisztaság van, milyen gondozottak az utak, közterületek, milyen tiszta minden. Ebből azt gondolja az ember, hogy igen, ezektől lehet tanulni, semmi környezetszennyezés, hanem tudatos környezetvédelem.

De egy fenéket. Átsöprik a szemetüket máshová. Másik országba. Magyarországba.
Úgy könnyű tisztaságot meg rendet tartani, ha a szemetüket lepasszolják legálisan vagy illegálisan máshová. Ott van pl. a Rába és Lappincs osztrák szennyezése. Amit ezek művelnek e téren az már több mint felháborító. Ha mi (mármint Magyarország) csinálna hasonlót mondjuk Ausztriával, akkor már rég ezer plusz egy szankciót kaptunk volna az EU-tól. Csak úgy simán beleengedni egy élővízbe a szennyezett, sós, szappanos ipari vizet. És ez az osztrákoknak nem okoz gondot. Szerintük nincs ezzel semmi baj. Hát, persze, tök normális, hogy habzik a Rába, meg lassan sós folyó lesz, nem pedig édesvizű. Jó, itt most nem arról van szó, hogy mi nem szennyezzük a természetet. Fenéket nem, sokkal jobban is. De azért mégiscsak tőlük kellene példát venni. De most kiderült, hogy mégse. Hiába tüntetnek rendszeresen ellene, hiába volt már felső szintű intézkedés is, semmi nem történt. Mondjuk, az is vicc amit a Környezet-védelmi Minisztériumnál művelnek. Határidő, hogy befejezzék (hehh, mikor évek óta csinálják), mikor meg letelik a határidő, akkor meg még plusz X nap, hogy intézkedjenek. De azóta is nagy a csend… Arról volt szó, hogy letelik a határidő, akkor megvonják a bőrgyárak magyar engedélyét (mármint magyar beleegyezést). Azóta se vonták be. Vagy nem is akarják az igen tisztelt politikusaink, mert nem érdekük, de azért mégiscsak kell valamit mondani…

Befújták habbal a felbachi Boxmark bőrgyár kapuját a magyar és osztrák Greenpeace-esek, hogy így tüntessenek a szennyezés ellen. Aztán a gyár tűzoltói jól szétverték az aktivistákat vízsugárral.
Vagy ott van a Szentgotthárd mellé építendő hulladékégető (persze, nem magyar oldalra építenék, hanem az osztrák oldalra). Évi 220000 tonna hulladékot akarnának ott elégetni. Na, és vajon a szél merre viszi majd a füstöt? Hát, ki gondolta volna, Magyarország felé… Bele a Vendvidékbe, no, azért a szlovének is kapnának belőle, bár nem olyan mértékbe mint mi. Így kell széjjelcseszni az éppen csak kibontakozó turizmust arrafelé.

Viszont, ha már mindenképp fel akarják építeni, és a füst mindenképp felénk jön, akkor miért nem építik egy pár méterrel odébb, hogy Magyarországon, Szentgotthárd ipari parkjában legyen? Így legalább a sok adó, meg környezetterhelési díj is a kistérséget gazdagítaná. Azért nem kevés pénz folyna be belőle. Úgy már nem is lenne olyan elviselhető az a füst. De így, hogy mi nem látunk semmit belőle, így nem buli. Építsék fel az Alpokban, vagy Ausztria belsejében, szennyezzék a saját levegőjüket. Vagy a legjobb az volna, ha szelektíven gyűjtenénk minden hulladékot, és szépen lehetne újrahasznosítani. Az mindenkinek jó volna, az embereknek, a természetnek, és a jövőnek is. Bár, ahhoz még sokat kellene fejlődnünk.

2007. június 11.
Boszorkányság Ugandában bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Boszorkányság Ugandában

Vasárnap hallottam a rádióban, a hírekben, hogy Ugandában megköveztek három nőt egy menekülttáborban boszorkányság miatt. Hát ez hihetetlen. Nem az, hogy megkövezték, hanem, hogy boszorkányság miatt.
Egy férfi kiütéseket kapott (legalábbis így mondták a rádióba) és mivel ezt nem tudták megmagyarázni, rögtön jöttek a boszorkányok.
Sajnos vannak még a világnak olyan részei, ahol ilyen hülyeségekben hisznek. Bár, talán ez összefügg azzal, hogy ott eléggé alacsony az életszínvonal…
Kapcsolódó link

2007. június 3.

Egyházak és a Magyar állam

Miért fizet ki az állam évente több milliárd forintot az adófizetők pénzéből az egyházaknak? Miért nem költik azt a pénzt inkább a széthulló egészségügyre vagy az oktatásra? Miért kell meghallgatniuk az állami vezetőknek az egyházi vezetőket?

Mi közük van az egyházaknak az államhoz?

Milyen jogon kapnak a történelminek mondott egyházak évente sok milliárd forintot csak azért mert történelmi egyházak?

Mi haszna van ebből az adófizetőknek? Egyáltalán miért költik olyanra a drága adóforintokat ami nem is érinti az egész társadalmat (az egyházak nem érintik. Lévén, hogy nem is mindenki vallásos, meg aki vallásos, azok se egy egyházhoz, felekezethez tartoznak). Hol van itt akkor az egyházak és az állam szétválasztása (Magyar Köztársaság Alkotmánya, 60. § (3) A Magyar Köztársaságban az egyház az államtól elválasztva működik.)? Miért nem tartják el magukat a híveikből? Ja, mert akkor lehet kiderülne, hogy nem is olyan sok hívő van mint azt képzelik egyes egyházi vezetők… Ha meg mondjuk olyan célra kellene nekik pénz, ami közhasznú (pl. templomok, mint műemlékek felújítása) akkor meg pályázzanak, vagy oldják meg saját erőből, vagy adják oda az államnak. Ahhoz képest, hogy pl. a római katolikusoknál a földi szerénységet hirdetik, egész sok pénzt húznak le szegény emberekről (bár, Én nem sajnálom azt, aki olyan hülye, hogy fizet…). No, meg ott van az amikor jönnek pénzt kuncsorogni… Hogy is hívják? Jah, egyházi adó… Még jó, hogy adót csak az állam szedhet. Bár, mégse hívhatjuk tizednek, az olyan feudális. Járnak a kis listájukkal és szedik be a pénzt, mintha az nekik járna. Miért nem lehet azt csinálni mint egyes nyugati országokban, hogy nem adnak pénzt az egyházaknak. Pl. Franciaország, vagy az Észak-Amerikai Egyesül Államok… Azért ott is ott vannak az egyházak, vallások, és megvannak az állami támogatás nélkül. Éljenek meg a tagjaik által adott adományokból, meg az egy százalékokból. De ne a mindenki pénzéből. Vagy ha mindenképp az államon keresztül akarnak pénzt adni, akkor had döntse már el a Tisztelt adózó, hogy melyiknek adja a pénzét. Bár, ilyet úgyse lehetne, mert tuti, hogy valamilyen hülye jogszabállyal vagy EU-s irányelvvel ütközik.

Ja, a másik meg az egyházi iskolák. Nincs nekem semmi bajom ezekkel, miattam mindenki azt meg ott tanulja ahol neki jól esik, (feltéve ha a kötelezőt is megtanítják), no, de miért kapnak kétszer (vagy ha nem kétszer, akkor többet) akkora pénzt egy gyerek után az egyházi iskolák? A magán iskolák se kapnak kétszer annyit… Tehát, ugye egy állami iskolánál, jár minden gyerek után egy meghatározott összeg, plusz a helyi (vagy az iskolát fenntartó) önkormányzattól. Magán iskolák esetén is jár az állami fejpénz, de semmi több, a többit a tanulók (vagy szüleik) által befizetett tandíjból pótolják ki. Míg, egyházi iskoláknál jár a fejpénz, meg még plusz pénz minden gyerek után (ami gyakorlatilag helyettesíti azt ami a tandíjból vagy az önkormányzatból jönne). Tiszta jó, mi? Miért kapnak több pénzt az egyházi iskolák? Jó, igen, mindenkinek joga van saját felekezetéhez tartozó iskolát alapítani, no, de az sehol sincs, hogy azt a Magyar Államnak kéne fenntartania. Ez olyan mintha a magán iskoláknál is jönne még pénz a fejpénzen kívül. Tehát milyen iskola jár rosszul? Hát, az önkormányzati. Aki úgy dönt, hogy gyermekét egyházi iskolába (amúgy nem tudom elképzelni, hogy miért választana valaki ilyet, így kényszerítve gyermekére a saját vallását) adja, akkor az vagy fizessen bele a fenntartásába, vagy az egyháza fizesse. Ha meg azért kell a plusz állami támogatás egyházi iskoláknak, mert amúgy nem tudnák fenntartani, hát akkor kérem-szépen, nem kell fenntartani. Lehet, hogyha fizetni kéne érte, akkor már nem is lenne olyan nagy kereslet az ilyen iskolákra?

Annyi hülyeséget (vagy jó dolgot hülyén) veszünk át a Nyugattól, akkor az ilyen miért nem lehet? Vagy ez sérti egyes körök érdekeit és befolyását? Nem volt olyan jó a szocializmus, de azért ezt legalább jól csinálták (találták ki) a kommunisták-szocialisták, ti. hogy az egyházaknak kuss, és semmi beleszólás az állami dolgoknak (jó, ez ott annak a következménye volt, hogy eltiporták ? vagy legalábbis akarták ? a vallást, azt azért nem kéne)

2007. június 1.
Világvége márciusban? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Világvége márciusban?

Világvége márciusban könyv borítójaNem kell megijedni, nem lesz semmi ilyesmi ez csak egy könyv címe, amit a napokban olvastam.
Egy kis érdekes, könnyű olvasmány arról, hogy hogyan terveli ki egy amerikai mágnás a harmadik világháború kirobbantását (nos, azért mégse, ez túlzás, csak szimplán a hogyan lövöldözzük le az oroszokat és pusztítsuk el a kommunizmust dolog van benne). Ami érdekes benne, hogy tele van magyar szereplőkkel, meg a ?nagy, kiterjedt? magyar titkos kém- és hírszerzőhálózat, akik mindenhová beépülnek, meg ilyesmi. Végülis az egész könyv abból indul ki, hogy egy emberke feltalált egy szerkezetet, amit “Eszköznek” hívnak és képes a sugárzást lefogni, és semlegesíteni. Aztán fel akarják robbantani atommal négy Európai nagyvárost, meg Mekkát, meg New Yorkot, hogy mindenki azt higgye, hogy a Szovjetek lődöznek, és közbe ők meg ráküldik a hidrogénbombákat Moszkvára, meg a többi fontos orosz nagyvárosra. Aztán azért az elhárítás meg a kémek akcióba lendülnek, és megakadályozzák. No, de nem lövöm le a pojént, lehet olvasni, nem túl hosszú (~290 oldal), jó ki esti olvasmány. Ja, és egy bizonyos G. H. Miller írta, a nyolcvanas évek végén, és a Leopárd kiadó adta ki ’90-ben magyarul. Szóval, tessék olvasni!

2007. május 31.
SuliXerver 2.4 megnézése közelről bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

SuliXerver 2.4 megnézése közelről

Na szóval, így, hogy megtudtam, hogy lehet beszerezni 30 napos tesztverziót rögtön le is töltöttem, és most akkor telepítem a rendszert, hogy megnézzem, hogy mégis milyen.

A tesztkörnyezet egy virtuális környezet (így a legegyszerűbb, nomeg mindig így szoktam) ami a gépem prociját használja (turion x2 1,6 ghz) meg kapott 384 ramot, elég-nem elég ez van, ezt kell szeretnie. Akkor most megnyomom a start gombot, és most ugrik a majom a vízbe.
BootÓ, milyen kis grafikus indítóképernyő jött most így hirtelen fel, egész pofás, és még ha megnyomom az F2-t még információt is kapok (de miért nem az F1?), igaz a #244d65-es háttéren a #757575-ös és #829296-os betűszín nem épp a legszerencsésebb. No, a cd-ről indítva nem a telepítő akar elindulni rögtön, hanem merevlemezről akarna indítani a rendszert, persze olyan még nincs. No, akkor írjuk be, hogy ?linux? (az F2-re előjövő információs ablak ezt mondta) és indul is a telepítő (no, de miért nem alapból az indul? Nem nagy hiba, de eléggé zavaró, szerintem….), amit ?anaconda?-nak hívnak, és X alatt megy ? Én személy szerint jobb szeretem a konzolos-menüs telepítőket, mert ugye, mert az jobb.

Az első ami rögtön szembetűnik, hogy a képernyő jobb oldalán van egy információs rész, ahol mindenféle okosságokat olvashatunk a dolgokról. Ezután jön a szokásos nyelv és billentyűzetkiosztás választása, alapból természetesen a magyart ajánlja fel, majd mielőtt bejönne a partícionálás rész, egy kis pop-up ablak tájékoztat, hogy ő most előző telepítést keres, gondolom, ha találna, frissítene, de mivel nálam nem talált ezért feljön a partícionálás rész következik. Most már rajtam a választás súlya, hogy hagyom, hogy magától partícionálja, vagy Én akarom ezt megtenni a Disk Druid segítségével. Nos, akkor hagyjuk rá, elvégre ez nem egy olyan disztro ami vérprofiknak készült. Azért mielőtt lezúzza a merevlemezt a partícionáló, megkérdezi, hogy megmaradjon valami partíció, meg milyen lemezt akarunk partícionálni, megy ilyen dolgok, nos nálam az összes lemezt (azt az egy szem 8 gigásat) partícionálhatja nyugodtan. Jah, meg alul van egy kis pipa, hogy partíciók listájának megtekintése, és szükség esetén módosítása, nos ez jó, így azért átnézhetem előtte, hogy mit akar művelni. Nosza, tovább… Nos, magától azt csinálta, hogy létrehozott egy /boot-ot ext3-mal, meg a maradék helyen egy LVM-et, amiben megcsinálta a /-ot, a /home-ot meg a /var-t nomeg a swapot, mind ext3 ? a swap persze nem-, és méretük meg 960, 4896, 1984 meg 192 a swapnak. Nos, mivel nekem ez megfelel, ezért tovább. Hoppá, jött egy ablak, ami figyelmeztet, hogy a / kisebb (legalábbis gondolom, hogy ezt érti gyökérpartíció alatt) kisebb mint 2 GBájt, és, hogy ez nem elég a SuliXerver telepítéséhez, nomeg a a /var is kisebb mint 3840 megánál, ami kisebb mint az ajánlott meg még a szokásos hülyeség, hogy kevesebb swap van mint amennyi ram van a rendszerbe (ezt a hülye logikát amúgy. Sok ram kis swap, kis ram több swap, mi a fene olyan bonyolult ezen? Most ha van az embernek 4 giga ramja, ahhoz elég egy 100-as swap, mert négy gigába férjen már el a drága…) De mint látom azért ügyesen megoldotta az automatikus méretezést a telepítő, no akkor ideje bevetni az emberi elmét. A megadott méretekkel átpartícionáltam az egészet, persze a swap miatt így is nyavalyog, de nem érdekel, én vagyok a főnök (szerencsére), ezért egy Igennel letudom a figyelmeztetést. Ezután jön a GRUB beállítása, itt minden jó alapból nem kell semmit módosítani. Aztán ha akarok telepíthetek további nyelveket, de én nem akarok, úgy-hogy csak simán tovább (olyan windowsos fílingje van így). No, most ezután az időzóna beállítása, majd tájékoztat, hogy telepítés után hol találom a naplókat, meg ilyenek, aztán ha a továbbra bökök kezdődik a telepítés (hmm, mintha valami kimaradt volna… Hát persze! A csomagok kiválasztása, vagy valami hasonló dolog. Nem baj, biztos jó amit feltesz) Ezután aztán kezdődik a móka, formáz, telepít, meg ilyenek amik ilyenkor szokás.

IndításNo, most már végre indul a rendszer. Hmm, meglepően gyorsan átvált X alá az indulás folyamán, de végül is mindegy, hogy mi alatt tölt be a rendszer. Megint bejött a telepítő, most akkor lehet beállítani a rendszert. A beállítás egy liszensz elfogadásából áll, majd a dátum beállítása, majd a monitor-videokártya-felbontás dolog, majd elindít egy böngészőt, és a további beállításokat webes felületen lehet megejteni (persze, ezt azért előtte elmondta ám). Első körben megkérdi, hogy mi az iskola neve, majd az iskola ?domén? nevét kérdi (persze itt nincs leírva, hogy ez most a belső hálós tartománynév lesz, vagy a közhálós domain név, de lehet, hogy a kézikönyvbe benne van, no, majd meglesem aztat is. Majd még ezen az oldalon kell beállítani, hogy milyen felállásban kapcsolódunk a netre, hogy közvetlenül kapcsolódik a netre, és ez a gép osztja meg a netet, hogy van előtte egy router de azért ez is megosztja a netet, és a harmadik ? ami jelenleg nem elérhető -, hogy nem végez routolást a masina. Aztán további beállítások még (ez már másik ?fülön? van), hogy mi legyen a belső hálós ip, hány terem van, aztán egy következő fülön a felhasználókat lehet beállítani, majd a biztonságot ? root jelszava, gép elérhetősége ssh-n, meg https-n meg ilyenek, meg hogy a tanulók levelezhetnek e kifele, valamint, hogy a tanárok elérhetik-e a diákok mappáit -, és a csoportmunkát, és aztán lehet menteni. No, most, hogy már tényleg mentettem a dolgokat , a rendszer teljesen feláll ? hálózat, meg ilyenek ? létrehozza a megfelelő dolgokat ? ssh kulcsok, DNS bejegyzések stb. ? ez idő alatt simán el lehet menni egyet kajálni, vagy hasonlók, nálam eléggé sokáig tartott a dolog, de hát ezt úgyis csak egyszer kell megcsinálni, ráérünk, nem kerget a tatár. Azért csak elérek a végire, szép nagy zöld betűkkel kiírja,hogy telepítés vége, aztán lehet bezárni az ablakot (ezt nem írja ki a végin, csak az elejin, ezt csak én mondom). Aztán megkérdezi, hogy elfogadjuk e a beállításokat, vagy újrakezdjük, nos hát értelemszerűen, én elfogadtam, aztán bejött a telepítő, ahol tudatja velem, hogy vége a telepítésnek.

BejelentkezésMost, hogy elindult, kéri a felhasználónevet, meg az előbb beállított jelszót, aztán indítja a Gnome-ot. És kapok egy asztalt. De! maga a beállítás (mármint a rendszeré) webes felületen történik. Akkor meg mi a fenének egy X, hozzá Gnome-mal, és felhasználói programokkal? Ráadásul root-ként lép be, így olyan hamar tönkre lehet vágni a rendszert, hogy ihajj. Elég lenne egy sima konzol, így egyrészt kevesebb cuccot kéne feltenni, amiből következik, hogy kevesebb alkalmazás, ami ugye kevesebb betörési pont. Nomeg az egyszerű tanár aki ?rendszergazdai? funkciókat is betölt hobbiból nem fog nekiállni netezni rajta.
No, nembaj, ezen túltettem magam, akkor nézzük, hogy mit csinál ha rákattintok az asztalon levő Csoportmunka ikonra. Hmm, érdekes, bejön egy oldal, csak CentOSépp nem az aminek kéne (legalábbis szerintem) Ugyanis egy ?Apache 2 test page, powered by CentOS? oldal jön be, meg akkor is ha az admin felületre akarnék bemenni. No, itt valami nem kerek, az már egyszer biztos. Nos, lehet, hogy most máűr tényleg szereznem kéne egy kézikönyvet hozzá. Viszont a CD-n nincs fent, így előbb netközelbe kéne kerülnöm (most, hogy írom ezt, itthon, itthon nincs net).

No, közben letöltöttem a netről a kézikönyvet, és hát nem tudom most mi van, de be kéne jönnie az admion felületnek. Nembaj, akkor azt most nem nézem meg. Fogalmam sincs, hogy Én baltáztam el valamit, vagy nem, majd később kiderül.

Szóval, összegzés: Még mindig zavar, hogy egy szervernek szánt disztribúcióban van X, meg egyéb felesleges alkalmazások (mikor a felügyelet úgyse onnét történik, na, jó, kivétel az érettségi mód, amit csak onnét lehet megszüntetni, de biztos meg lehetne oldani). Végülis nem olyan rossz rendszer ez, főleg ha azt nézzük, hogy nem is drága (tizenegykétezer ft ha csak a rendszert vesszük meg). No, jó lehet olyan helyre ahol nincs hozzáértő ember, mivel lehet venni teljes terméktámogatást is hozzá (igaz, ez már húzósabb, mert százezer ft felett van), bár, ugye aki ért a Linuxhoz (mármint úgy tényleg-igazából), az szerintem ilyennel se fog bajlódni mikor maga össze tudja dobni (Én se szórakoznék ezzel…). Aki meg Windowsos szervert üzemeltet (azt se feledjük, hogy a középiskolák kapnak ingyen egy Windows Servert!) az meg nem hinném, hogy át fog térni rá. Ha nem ért hozzá, akkor azért – merthogy Linux – ha meg ért hozzá akkor meg azért. Főleg ha az ember még ért is a Windows rendszerhez – esetleg még képzett is, mármint nem tanárként, hanem rendes rendszergazdaként. No, de azért tényleg jó választás ez a rendszer annak akinek fontos az, hogy ott legyen mögötte a terméktámogatás (nincs ideje, vagy nem akarja a netet túrni a problémák megoldásáért) és egy mindennel felszerelt hálózatott szeretne üzemeltetni.

2007. május 30.
Hősök napja bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Hősök napja

Vasárnap volt a hősök napja. Ez a nap minden olyan hős emléknapja, aki névtelenül fekszik valahol a távolban, egy tömegsírban, vagy egy jeltelen sírban, vagy még sírja sincs. Mindenki, aki a Hazáért halt meg. Egy háborúban, egy forradalomban, vagy akárhogy.
Ha jól tudom ez a nap onnét ered, hogy 1917-ben egy rendeletben kiadták, hogy minden városban vagy településben emlékművet kell állítani a Hősi halottaknak, kik a fronton estek el. Nos, aztán, hogy ebből hogy lett ez a nap, azt nem tudom, de majd utánanézek.
De azért lehetne jobban is népszerűsítve ez a nap. Pl. az iskolákban sem ünneplik meg. Szerintem a többség nem is tudja, hogy ilyen létezik egyáltalán. Pedig igenis meg kell adni a tiszteletet ezeknek a névtelen millióknak, akik akkor életüket áldozták a házáért, a hazánkért, hogy megvédjék, vagy mert hittek valamiben vagy valakiben.

Oldalak:«1...4748495051525354»