2008. szeptember 26.

Szélenergia

A szélenergia hasznosítása jó. Azonban nem minden áron az a megoldás. Van, mikor problémát okoz. Ugye, ahhoz, hogy a szélkerék megmozduljon, kell egy bizonyos erősségű szél (mert ha kicsi a szél sebessége nem mozgatja meg a kereket, kb. 40 km/h felett meg már túl gyors a szél, és leállítják a szélkereket). Ideális esetben mindig fúj ez a szél (vagy legalábbis közelít a mindighez), és oda is kell rakni a szélkereket. Azonban sok helyen nem mindig fúj a szél. És azt, hogy mikor fúj a szél, nem tudjuk befolyásolni. És meg is van a szélerőművek rákfenéje, hogy nem lehet rájuk tervezni. Mert ha egy ország energiaellátását pl. 50%-ban a szélerőművekből fedezzük, akkor ha nem fúj a szél, nem lesz áram. És akkor meg baj van, mert ma már áram nélkül nem megy semmi se.

Persze, ha közel mindig fúj a szél, akkor lehet erre építeni, tengereken (mivel ott mindig van szél jóformán, mivel nem ütközik akadályokba), tengerpartokon. Na, de ahol nem fúj egész évbe a szél, nem lehet ezt az energiát közvetlenül betáplálni a villamos hálózatba. Erre megoldás egy energia tároló, ami jelenleg általában duzzasztógátakat jelent. Mikor fúj a szél, és többlet energia van, a vizet felpumpálják magasra, mikor nem fúj a szél, pedig leengedik és hagyományos vízerőműként működik. Azonban ez a tárolás drága, környezetromboló, csúnya, stb. Én nem örülnék neki, ha széjjeltúrnának jó-pár hegyet-völgyet ilyen miatt. Vagy pedig tartalék erőműveket kell építeni arra az esetre amikor a szélerőművek nem termelnek elég energiát. Ami megint csak költséges, és szennyező, ráadásul a reagálásához idő kell, nem azonnal jelenik meg a villamoshálózatban a termelése, így egy időre kiesés lesz.

Víz energiatároló elvi működése

Víz energiatároló elvi működése

Magyarországon az energia termelésének közel 40%-át (bár, sajnos egyre csökkenő részét) a paksi atom adja, a szélenergia elenyészően kis része a villamos termelésnek.

Véleményem szerinte, ezt a problémát egyszerűen át lehetne hidalni. Hidrogén termelésére kéne használni a szélerőművek energiáját olyan helyeken ahol nem mindig fúj a szél. És a a hidrognét lehetne elégetni erőművekben (vagy autóba, stb.). Így megoldódna az a probléma, hogy a szélerőműnél nem lehet előre tervezni az energia termelését, de mégis tiszta energiát kapnánk. A hidrogént könnyű tárolni (kis helyen sok elfér), elégetésével nem szennyezzük a környezetet, nagy energiatartalmú, és akár a meglévő gázerőművek is átalakíthatóak lennének.

Mellesleg, készültek valaha olyan számítások, hogy mennyire is környezetbarát egy szélerőmű? Mert az oké, hogy mikor már megy, akkor nem szennyez, na de azt elő is kellett állítani (mármint a kereket), odaszállítani, felállítani. És, hogy ez mekkora energiabefektetéssel jár, és mennyi idő alatt térül meg?

Magyarországon jelen körülmények miatt éppen ezért nem reális az, hogy minél több energiát termelünk szél segítségével, és azt közvetlenül betápláljuk a villamoshálózatba. Nálunk a hosszú távú megoldás a Paksi Atomerőmű bővítése lenne, mivel fosszíliákból nem vagyunk eleresztve, az atom pedig bizonyította létjogosultságát hazánkban (Magyarországon, a Paksi Atomerőmű termeli a legolcsóbban az áramot!). Persze, ez is szennyez (valamint nagy az energiakoncentráció, egy helyről sok energia jön, amihez úgy kell alakítani a villamosenergia hálózatot – gyakorlatilag a vezetékeket -, valamint nagy a bekerülési költség, valamint a sok tudatlan sír, hogy Csernobil, stb.), na de két rossz közül, inkább a kisebb rosszat kéne választani. A legüdvözítőbb azonban az volna, ha a szélenergiát nem közvetlenül, hanem közvetetten juttatnánk a hálózatba, így tervezhetővé válik az energiatermelés.

Rövid távon az se lenne mellékes, hogy a szélerőművek építésének árából (pontosabban a támogatásból), inkább az otthonok szigetelését, energiatakarékosságra buzdítását kéne fizetni (lehet, hogy hülyén hangzik, de biztos sokat dobna a dolgon, ha lenne ilyen akció, hogy aki minél többet spórol így, az nyer valamit, persze, úgy hangzik mint a szocializmusba, de hát ha a birka másra nem hallgat)

13 hozzászólás

  • Máshogy látom a dolgokat…. Amúgy kiszámolták. Ha jól tudom egy év után nyereséges a szélerőmű, az első egy évben “pörgi le” avagy váltja ki az előállításakor keletkezett szennyező anyagokat. Az átlag élettartamuk 25 év. Azt hiszem ezt olvastam…

  • Mostanában egyre hamarabb térül meg a feltörekvő olajárak miatt, ez tény. Azonban ettől függetlenül a szélenergia nem tervezhető energia, tehát közvetlenül nem lehet belepumpálni a villamosenergia hálózatba. Vagy lehet, de akkor ha nem fúj a szél nem lesz villany. Ráadásul Mo-n igy is csúcsra van járatva (nyáron) az erőművek és tartalékok, így nincs rá kapacitás, hogy a szélerőmű kiesése esetén pótolni lehessen. Ráadásul nagyon koncentráltan is építik ezeket, Nyugat-Magyarországon vannak, meg az Alföld keleti részén, máshol nincs. (ugye ha szétszórva lennének, akkor nagyobb az esélye, hogy valahol fúj a szél, így egy bizonyos átlagot lehet hozni, mert mondjuk nem fúj a szél Vép-en, de lehet fúj Mucsaröcsögén)

  • ezt olvasd el szélenergia ügyben:

    http://www.kekenergia.hu/publ/probl.html

  • Elolvastam amit linkeltél. A szerző is valami olyasmit írt, amire én is jutottam (hogy nem olyan jó dolog közvetlenül beleengedni a szélenergiát a villamos hálozatba).

  • Nem hallottad a rádióban, amikor arról beszéltek, hogy nálunk előre negyedórára lebontva meg kell adni, hogy mennyit táplálnak be a hálózatba, és x százaléknél nagyobb eltérés esetén büntetést kell fizetniük? Ez a rendszer nem éppen a megtérülést segíti – de biztos, hogy a fosszilis és atomlobby tapsikol miatta.

  • Nem ,ez egyszerűen azért van, mert a magyar villamosenergia hálózatban nincsenek már tartalékok, valamint nem épp a legfejlettebb technológiát használják. Mellesleg nem úgy van azért ez, mivel előre csak a következő napra kell, és a havit utólag kell leadni. De gondolom te se örülnél annak, hogy egy hirtelen egséz országra kiterjedő optimális szél miatt hirtelen bekapcsolna az összes szélturbina, belelökve az energiát a hálózatba, aminek köszönhetően szépen összeomlana. Ugye a legoptimálisabb működéshez a berakott és kivett energiának egyensúlyba kell lennie, különben az lesz ami pár éve votl Európába mikor több térségben összeomlott a villamosenergia hálózat. Mellesleg nem szeretném ha pl. Paksot kéne leszabályozni ilyen miatt (egy atomerőmű felfutási ideje a leglassabb, mivel annak a folyamatos üzem az ideális)

    Ezért nem szerencsés közvetlenül belerakni a sézlenergiát a hálózatba. Közvetetten már nem lenne ilyen probléma (pl. hidrogén, amit szerintem a meglévő gázerőművekben is el lehetne kis átalakítások után égetni)

    Majd ha olyan villamosenergia hálózatunk lesz mint pl. Németországban nem kell negyedórás pontossággal megadni, nade az több milliárd euró lenne.

    (nameg azt se szeretné senki, hogyha nem fúj a szél, ne legyen villanyárama ugye…)

    (meg készültek felmérések erőrl, hogy mi van ha a szélre akarunk építeni. hát, nem túl jó, mivel készenlétbe kell tartani erőműveket a kiesés pótlására. és mivel a gázerőművek a leggyorsabbak olyat kell, nade azt folyamatosan járatni kell, így meg már nem lesz olyan hűde tiszta a szélenergia. valamint a szélturbinák _nagyon_ érzékenyek a villamoshálózat zavarjára, ami Mo-n megint cska van, még a németeknek is gondot okoz az ilyen)

  • Uraim! Önök összetévesztik az “egyedi kicsi”, és a nagyüzemi termelést. Mindegyiküknek valahol igaza van. De ha én, csak a takarékosság miatt próbálok valamit tenni, az nem jelenti azt, hogy én akarok áramszolgáltatóvá válni.

  • Szia. szeretnék egy két apróságot pontosítani 🙂 mert nagyon könnyű elveszni a részletekben 🙂

    1, a hidrogént könnyű tárolni: nem. éppen ezért akadozik a hidrogén energetika elterjedése, mert a cseppfolyósítás őrületes energia bevitelt igényel, a nagy nyomás alá préselés, úgyszintén, illetve roppant robbanásveszélyes (durranó gáz) ettől eltekintve én is a szélerőműveket vízbontásra használnám 🙂

    2, Paks termel a legolcsóbban: ez igaz, tavaly átlagosan 8,5-9 Ft/kWh vt az ára, de elfelejted, hogy ez az erőmű már leírta a bekerülési költségeit (mint a Mátrai is, aki 12 Ft/kWh -ás áron kereskedett tavaly), egy új atomerőmű, vagy az új blokkok is 20-25 év alatt írják le a költségeiket (mármint törleszti a hitelt a bankoknak), így ebben az esetben a megújulók kötelező átvételi árával fog vetekedni (22-24 Ft/kWh)az új beruházás után a nukleáris eredetű villamosenergia. ettől függetlenül szükség van rá, támogatom, hiszen biztonságos, és tiszta erőforrás, sőt a reprocesszálás elterjedésével tartós energiaforrás is lesz.

    3, a negyed órás jelentés: ebbe elég jól elvesztél, mert nem az erőműveknek kell 15 perces előrejelzéseket adni, hanem a MAVIR, azaz a rendszer irányító osztja így az erőforrásokat, de ez elsősorban a menetrendtartó erőműveket érinti (dunamenti, vagy kelenföldi) akiknek 15 perces reakció idővel kell a kapacitásukat növelni, illetve visszaterhelni a fogyasztói igények szerint. nem az erőművek jelentik be, hogy most 15 percig csúcsra járatok, aztán 15 percig karbantartok…

    4, nincsenek tartalékok: téves. mindig van tartalék, az országban 3 db gyors indítású hiper-szuper üzemanyag zabáló, és környezetszennyező szekunder gázturbina van letelepítve, amelyek együttesen egy paksi blokk kiesését tudják (500 MW) 15 perces reakcióidővel feltáplálni a hálózatra (Litér, Sajószöged, Lőrinci) valamint mindig vannak olyan tercier, és karbantartási tartalékok amelyek igény esetén indíthatóak.

    5, a készenlétben tartott gázturbináknak nem kell folyamatosan kotyogniuk, annál jobban semmi nem teszi tönkre a turbinát, mint a leterhelt járatás… a gázturbina átlagosan 5-15 perc alatt indítható, ennyi időre a többi erőmű felhúzható néhány MW-al, hogy a hálózaton megvédjék a frekvenciát, amíg a tartalék gázturbina feltáplálásra készen áll.

    6, láttál már élőben szivattyús-tározós erőművet? ajánlom Cierny Váh-ot szlovák barátainknál, gyönyörű egyszerűen… a táj rekultiválva lett, így nem veszített eszmei értékéből, továbbá 83 MÁSODPERC alatt képes indulni, csúcs teljesítményen. igaz, hogy az energia mérlege közel 30%-al negatív, de a leggyorsabb, és ha zöld energiával szivattyúznak, akkor a legtisztábbak egyike is… (az említett esetben a patakon van duzzasztás, amelyen egy kaplan turbina folyamatosan működik, amivel völgyidőszakban szivattyúznak is, illetve szükség esetén nem a hálózatról veszi fel a generátor indításhoz szükséges energiát, hanem maga termeli meg )

  • ” Erre megoldás egy energia tároló, ami jelenleg általában duzzasztógátakat jelent. Mikor fúj a szél, és többlet energia van, a vizet felpumpálják magasra, mikor nem fúj a szél, pedig leengedik és hagyományos vízerőműként működik. Azonban ez a tárolás drága, környezetromboló, csúnya, stb. Én nem örülnék neki, ha széjjeltúrnának jó-pár hegyet-völgyet ilyen miatt. ”
    ez a rész úgy ahogy van nem helyt álló, a szivattyús-tározós erőmű többnyire nem duzzaszt, két medencéje van, felső és alsó tároló, mint a kép is mutatja, és maga az erőmű része el van rejtve a hegy gyomrába… továbbá itthon nincs is elég magas hegy-völgy terület (illetve van, de nemzeti park területén fekszik) ahol megvalósítható (3-600 m szintkülönbség kell a csúcserőműhöz), így nekünk sohasem lesz ilyen erőművünk 🙂
    egy erőmű projekt megvalósítása ezer féle engedélyeztetéssel indul, ami többek között audit vizsgálatokat, környezet használati engedélyeztetést, és költségelemzéseket tartalmaz… szóval, ki vannak ezek számolva… a bankok nem hülyék…nem adnak akármire lóvét 🙂
    az energiatakarékossági projektről pedig annyit, hogy turizmus fejlesztés, autópálya, meg bicikli utak helyett is lehetne ezeket támogatni… a szélerőmű beruházások idehaza törvényileg jelenleg 300MW teljesítményt engednek beépíteni. ez az átlagosnak számító 20MW-os blokkokkal számolva 15 db-ot enged meg. ez nem akkora összeg, ami hatalmas energiatakarékossági beruházásokat engedne meg (főleg, h ha jól emlékszem, bár nem néztem utána már 5-7 db áll is…)

    abban igazad van, hogy idehaza nem éppen a BAT elveknek megfelelőek az erőművek, de ha utána nézel törekvsek vannak, pl a kelenföldi erőmű 2003-as nagy felújítása, vagy a tervezett mátrai új blokkok (amik a túz miatt most csúsznak) vagy a pécsi biomassza blokk(bár ez megint egy sarkallatos pont, mert a környéket rettentően lezsákmányolja fa ügyileg :))…

    és elég sekélyesen kezeled a nincs szél- nincs áram- nem működnek a kütyük kérdést, mert nem ez a legnagyobb baj, hanem a leszakadó erőművek visszacsatolása, a frekvencia újbóli beállítása (az erőművek visszacsatolása szinkronizációval megy, és ez bizony idő játék..) fogyasztóként persze csak azt látjuk, h nem pörög az óra…
    http://www.mno.hu/portal/165237 remek példa, egy túlterhelődő fővezeték egy fél kontinenst megbénított…

  • Köszönjük Emese! 😀

  • remélem tudod mi jár ezért, te kis alávaló suttyó!!! 😀

  • Hát egy tábla csoki, nem? 😀

  • kettő is 😀