2007. november 1.

Jogszerűek a spontán békés tüntetések

2002. december 1-én volt egy spontán békés tüntetés a Kempinski Hotelnél, mivel Erdély elcsatolásának évfordulóján az akkori miniszterelnök, Medgyessy Péter koccintott az akkori román miniszterelnökkel, Adrian Năstaseval. Ezt a tüntetést akkor feloszlatták, azonban három magánszemély a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bírósághoz fordult, ahol ítélkeztek. 2007. július 17-én kelt ítéletben (ami akkor még nem volt jogerős!) jogtalannak ítélték a tüntetés feloszlatását, mivel Strasbourg szerint egy tüntetésnél nem az a lényeg, hogy be van e jelentve, hanem, hogy békés e. Magyarországot elmarasztalták az ítéletben, és 2000 ? büntetést ítéltek meg.

Mivel a Magyar Állam nem fellebbezte meg a döntést három hónapon belül, ezért most októberben jogerőre emelkedett, és minden Európai Uniós tagállamban kötelező érvényű.

Tehát mostantól ha egy békés tüntetést feloszlat a rendőrség, akkor azt jogtalanul teszik, és éppen ezért nem kell a tüntetőknek engedelmeskedni az oszlatásnak, és ezért nem lehet előállítani senkit sem. Ebből kifolyólag ha valakit békés (a hangsúly a békésen van!) tüntetésen állítanak elő csak azért mert tüntetett, akkor kártérítésre jogosult jogtalan előállítás miatt. Ha az oszlatás miatt kár keletkezik valakiben vagy valamiben azért nem a tüntetők terhelhetőek.

Tehát ha valakik békés demonstrációt tartanak, de azt előtte nem jelentették be, és a rendőrség fel akarja oszlatni a tüntetést, akkor azt meg lehet tagadni, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény 11. cikkére hivatkozva, valamint a Rendőrségi törvény 19. § (1) bekezdésére kell hivatkozni (A jogszabályi előírások végrehajtását szolgáló rendőri intézkedésnek – ha törvény vagy nemzetközi megállapodás másként nem rendelkezik – mindenki köteles magát alávetni, és a rendőr utasításának engedelmeskedni. A rendőri intézkedés során annak jogszerűsége nem vonható kétségbe, kivéve, ha a jogszerűtlenség mérlegelés nélkül, kétséget kizáróan megállapítható). Ha valakit ezután is elő akarnak még állítani, akkor nosza, de utána a bíróságon nyert ügye van az embernek.

Itt olvasható a hivatalos magyar fordítás a perről.

4 hozzászólás

  • Szép összeállítás – különösen maga a döntés magyarul, ami kitűnő melléklet. Köszi.

  • De ha ellenáll az oszlatásnak akkor már mindjárt nem békés, ugyebár… Szóval ne légy olyan biztos benne hogy a bíróság előtt nyert ügye lenne.

  • Csak a pontosítás kedvéért:

    Magyarország nem büntetést , hanem költségtérítést fizet a felpereseknek. lásd a 4. és az 5. pontot a Bíróság állásfoglalásában.
    Megjegyzem, humoros a spontán tüntetés előre szervezése, valamint a fejenkénti 10.000 Euros kártérítési igény. Ezt a Bíróság is valószínüleg mókásnak találta, ezért nem is itélte meg.
    Idézet az itéletből:

    “EZEN INDOKOK ALAPJÁN A BÍRÓSÁG EGYHANGÚLAG
    1. Elfogadhatónak nyilvánítja a kérelmet;

    2. Megállapítja, hogy az Egyezmény 11. Cikkét megsértették;

    3. Megállapítja, hogy az Egyezmény 10. Cikke alapján előterjesztett panaszt nem szükséges külön megvizsgálni;

    4. Megállapítja, hogy a jogsértés megállapítása elégséges igazságos elégtételt jelent mindazon morális kárért, amit a kérelmezők esetleg elszenvedtek;

    5. Megállapítja
    (a) hogy az alperes Államnak attól az időponttól számított három hónapon belül, amikor az ítélet az Egyezmény 44. cikkének 2. bekezdése szerint véglegessé válik, a kérelmezők számára költségek és kiadások tekintetében összesen 2.000 eurót (kétezer euró), továbbá az ezen összeget terhelő adók összegét kell kifizetnie az alperes Állam nemzeti valutájában, a teljesítéskori átváltási árfolyam alkalmaz ….”

    Olyan csúsztatásosnak tűnik ez a post.

  • Pl. Ha Lopcsány előre be nem jelentett módon eljön városunkba, akkor jogunk van kiabálni, hogy “Gyurcsány takarodj, meg az összes haverod!”. Csak “rántottával” nem szabad megkinálni.