Összes bejegyzés ilyen címkével: " vélemény"
2007. október 28.

Halál

HalálAz ember életében csak két állandó esemény van. A születés és a halál. Egyszer mindenki átesik ezeken. Megszűnik az agy oxigénellátása (normális esetben, mert előfordulhat, hogy maga az agy mint fizikai dolog létezése szűnik meg), leáll, és vége. Minden ami az ember fejében volt elmúlik.

Persze az ember hátra hagy maga mögött ezer és egy dolgot. Hátrahagyja a gondolatait, élményeit, képeit, a személyisége egy darabkáját az interneten, újságokba, ezer helyen.

Vajon a jövőben mikor elér a tudomány egy olyan szintet, hogy ki tudjuk nyerni az információt az agyunkból (mint egy cd-ről akár), klónozhatunk magunknak új testet, belemásoljuk az agyunk tartalmát és halhatatlanok leszünk?

Vagy épp lesz egy nagy központi ?adattár? ahová mindenki személyisége, tudása ?feltöltődik? a test biológiai halála után, és egy nagy virtuális térben fogunk élni tovább?

Még régebben láttam a ?A vágó? című (ha jól emlékszem) filmet, aminek az a rövid lényege, hogy az emberek fejébe lehetséges egy csippet (vagy valami hasonló adatgyűjtőt) beültetni, és a halál után azt le lehet tölteni (csak amit hallott és látott az egyén, a gondolatait nem!). És akkor ezt ki lehet írni DVD-re, és az örökösök elteszik otthon…

Vagy mindannyian egy nagy egységes kollektív tudat részei leszünk (mint ahogy HAL és ha jól emlékszem Browman személyisége a fekete monolitban ami a Jupiter körül holdon van ? ha jól emlékszem az Európán ? ami védelmezi az ottani életet, ők ketten is egy személyiséget alkottak, összekeveredtek).

Vagy csak jobban elfogadott (az élet része) lesz a halála? Manapság nagyon idegenkedik az ember (a nyugati típusú) a haláltól, régen nem így volt ez….

Szóval érdekes egy téma ez. kíváncsi vagyok, hogy az olvasónak mi a véleménye erről?!

2007. szeptember 14.

Szólásszabadság

61. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze.

Tehát mindenki azt mondhat, és gondolhat amit akar. És ez egy jó dolog. Azonban van aki nem így gondolja. És, hogy ki az? Hát a Feri. A Gyurcsány. Ja, ő most a miniszterelnök.

Gyurcsány Ferenc be akarja tiltatni a Kuruc.info-t. Ami már ott megbukott, hogy ez nem egy újság, amit be lehet tiltani. Az internetet nem lehet (és nem is szabad!) cenzúrázni. No, meg az oldal nem is Magyarországon van, szóval nem tudják lefoglalni sem. Egy null ide.

De most szakadjunk el a Kuructól. Itt arról van szó, hogy egy politikus be akar tiltatni egy médiát. Még ha egy civil szervezet emelne panaszt ellene, még belefér. De egy politikus.

Lehet, hogy szkeptikus vagyok, de ezek után mi jön? Most ezt az oldalt, holnap más oldalakat, aztán már a nyomtatott média? Jön a cenzúra?

A kommunisták szabadon leírhatják, hogy szerintük 56 ellenforradalom volt, és jó volt, hogy itt voltak az orosz megszállók (szerintük persze nem azok voltak), de a (szélső)jobb nem írhat azt amit akar?

Igenis bárki kinyilváníthatja ott ahol akarja, és lehetősége van rá azt, amit gondol. Még ha egyeseknek ez nem is tetszik. De azok a másik is szabadon kimondhatják azt, hogy nekik nem tetszik.

Egy politikusnak ? szerintem ? nem szabadna ilyet mondania! Ha egy sajtó termék (vagy akár internetes oldal, vagy akármi) törvényt sért, akkor azt a megfelelő szerveknek kell kideríteni. De nem a politikusnak. Persze, ez úgy volna a legjobb, ha a politikának nulla befolyása lenne a rendőrségre, az ügyészségre, a bíróságra. De, hát mint tudjuk, ez sajnos nem egészen van úgy, mint ahogy kéne lennie.

Nálam már a tüntetésekkori lista írogatás is kicsapta a biztosítást, de ez már mindennek a teteje.

És nem számít, hogy ki mondja, ha az Orbán, vagy akármelyik politikus mondana ilyet, az is megbocsáthatatlan bűn lenne.

Mert ha nem nyilváníthatjuk ki szabadon a véleményünket az már egy diktatúra

2007. szeptember 13.

Halálbüntetés

VillamosszékNos, Én személy szerint ellenzem a halálbüntetést (Bár, ugye ez úgyis csak egy elvi kérdés, mivel az EU, meg nemzetközi szerződések miatt nem lehet visszaállítani – jelenleg). Az Én nevembe ne gyilkoljanak senkit (a kivégzéseket ? amíg volt ? a Magyar Köztársaság nevében hajtották végre, amibe ugye beletartozik minden magyar állampolgár), még ha az egy alávaló féreg is.

Viszont aki olyat követett el, azt nem szabad kiengedni a börtönből (ezt a hülyeséget viszont, hogy megszüntetik a tényleges életfogytiglant nem támogatom). De ha akar, akkor a saját életét kiolthatja. Elvégre az ő élete, azt csinál vele amit akar.

Vagy az is egy jó alternatíva lenne, hogy venni egy szigetet valahol és oda tenni az ilyen ?embereket?. Aztán ott éljenek úgy ahogy akarnak, a saját szabályaik szerint (börtönsziget, mint régen Ausztrália). A cél megvalósul, eltávolítjuk így a mocskot a társadalomból.

Dolgozzon, ?fizesse vissza? (képletesen ugye, mert egy emberélet ? amit pl. egy gyilkos kiolt ? nem mérhető pénzben) a társadalomnak okozott ?kárt?. Erről már korábban leírtam a véleményemet, hogy hogyan tartanám a bűnözőket. Nos, ez fokozottan igaz azokra, akik élet ellenes bűntényeket követnek el.

Akik támogatják a halálbüntetést (pontosabban egy részük) azt szajkózzák, hogy elrettentő hatása van. Van a fenét. Elrettentő hatása a hatékony bűn felderítésnek van, nem a büntetésnek. Gondoljunk csak bele, hogy egy bűnöző jobban meggondolja azt, hogy elkövet e valamit, hogyha biztosan elkapják, vagy pedig elég kicsi az esély, hogy elkapják.

Ugye meg még ott van az esélye annak, hogy ártatlan embert végeznek ki. Ezt viszont nem lehet megengedni! Míg egy börtönben ülő ártatlant lehet rehabilitálni (az más kérdés, hogy a börtönben egy idő után ?tönkre megy? a tudata, de ezen valószínűleg lehet segíteni, meg a társadalomba is sikeresen vissza lehet helyezni), addig a halottat nem lehet feltámasztani.
Szerintem az sem érv, hogy sokba kerül az őrzésük. Így is úgyis milliárdok csurognak el a semmibe, akkor nem hinném, hogy az az évi pár millió olyan megterhelő lenne az államkasszának. Aki szerint meg az, nos, az akkor mondjon le a társadalom gondoskodásáról és költözzön Afrikába. A jelenlegi társadalmunk fenntartása ugyanis pénzbe kerül (szociális háló, rendőrség, stb.). Ennyi erővel a gyógyíthatatlan betegeket is meg lehetne ölni (de ugye az eutanáziát meg nagyon ellenzik), vagy a gyógyíthatatlan elmezavarral rendelkezőket, vagy a fogyatékosokat. De Őket sem öli (öleti) meg a társadalom (legalábbis a miénk).

Ne gyilkoljon az állam senki nevében sem!

A legjobb azonban az lenne, ha senki sem sérti meg a társadalom, az együttélés szabályait, és akkor nem kéne a büntetésről elmélkedni. De, hát ugye ez csak egy nagyon utópisztikus gondolat. Sajnos…

2007. szeptember 8.
Miért használok Linuxot?! bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Miért használok Linuxot?!

Én Linuxot (LinuxMint-et egész pontosan) használok. És, hogy miért?

Azért mert jobb. Nem azért használom mert félek a ?szoftverrendőrségtől? (igazat megvallva van is egy Windows XP Home liszenszem), hanem mert jobb. És miért jobb? A fene se tudja. Talán azért mert nyílt forráskódú, és szabadabb érzést biztosít. Vagy csak mert jobban össze vannak rakva a disztribúciók (mostanában az Ubuntu nagyon nyomul, igaz, nagyon frankó kis rendszer főleg ha az ember először telepíti).

Mikor legelőször kapcsolatba kerültem a Linuxszal, még nagyon gyerek cipőben járt. Ha jól emlékszem egy Slackware-t telepítettem először. De lehet, hogy egy Red Hat volt. A fene se emlékszik már rá, nem ma volt…Slackware logo

Én szeretem használni a Linuxot (igazából a Windows-zal sincs bajom, azt is tudom használni), elsősorban azért, mert megvan a lehetőség, hogy ha nekem nem tetszik valami, akkor azt átírjam, beállítsam úgy, ahogy nekem tetszik. És ezalatt a teljes rendszert kell érteni, azt és úgy állítok be amit akarok. Igaz, Windowsba is lehet minden félét állítani, azonban az mégse olyan. No, meg egy csomó minden le sincs MS-éknél dokumentálva.

Sokan fikázzák a Linuxot (meg a Windowst is), aminek Én semmi értelmét nem látom. Van amire ez jó, van amire az.Red Hat logo Például a Microsoft Tartomány megoldása (Active Directory) előtt le a kalappal. Szépen össze van rakva, Linuxon ilyen rendszert nehezebb összepakolni (házirendek, meg ilyesmikre gondolok). Persze, nem lehetetlen, csak nincs ennyire összerakott rendszer. Viszont az biztos, hogy egy Windowst nem raknák be tűzfalnak. Mint ahogy egy Linuxot sem játékra terveztek. Ez van.

Viszont az értelmetlen Linux vs. Windows vitának nem tudom, hogy mi értelme van (épp ezért értelmetlen 🙂 ). Mindenki azt használja ami neki a legszimpatikusabb (meg amit a pénztárcája megenged), aki egy amerikai monopólium termékét akarja használni az használja azt. Addig jó, amíg megvan a döntés szabadsága.

Windows XP home logoViszont ahhoz, hogy az ember választani tudjon minél többfélét ki kell próbálnia. Hát, máshogy ez sajnos nem megy. Mert az ember olvashat más tapasztalatairól, azonban az mégse az, mintha az ember maga próbálja ki. Nemde?

Szóval tessék csak minél többféle OS-t kipróbálni, hogy az ember fia (és lánya) tudjon választani, hogy neki melyik a legjobb…

(Azonban az illegális szoftverhasználatot kéretik kerülni. Azért az mégse szép dolog. A kenyérért is fizetünk a boltban, akkor a szoftvert is vegyük meg. Ha meg nem akarjuk megvenni, akkor keressük meg az ingyenes alternatíváját. Mert jó pár programnak van ingyenes alternatívája. Lehet, hogy egy kicsit másabb, vagy nem tud annyit, de legalább ingyen van. Szóval csak óvatosan az illegális szoftverekkel…)

2007. szeptember 6.

A vasút múltja, jelene, jövője

V43Az 1836. évi XXV. törvénycikk alapján alkották meg az első vasúti törvényt, aminek alapján (magánkézben) létrejött a Magyar Középponti Vasút Társaság. Ez a társaság egy Pest-Pozsony, valamint egy Pest-Debrecen vonal építésére kapott engedélyt (és az ezekhez kapcsolódó kiágazásokra, Komáromban, valamint Aradra). Ennek első szakaszaként 1846. július 15-én elindult az első vonat (a mai Nyugat-pályaudvar helyéről) Vácra.

Az első időszakban magán vállalkozások (állami garanciával) építették a vasutakat, bár az igazi fellendülés a kiegyezéssel kezdődött meg. Azonban mivel a magán vasutakat sokszor az állami érdekekkel ellentétesen építették, ezért 1880-ban elkezdték államosítani a magánvasutakat (az 1868-ban megalapított Magyar Királyi Államvasutak kapta meg ezeket a vonalakat). Ugorjunk egy kicsit a korban, el egészen a millecentenáriumig (1896).

Magyarország vasúthálózatának gerince a millecentenárium alatt már nagyjából kész volt (ekkor még csak 50 éve volt Magyarországon vasút!), 15 ezer km vasútvonal volt ekkor hazánkban (1914-ig építettek még hozzá kb. 7 ezer kilómétert, főként mellék és helyi érdekű vonalakat, így a háború kitörésekor 21200 km vasút volt az országban). 1896-ban 57 millió utast, és 35 millió tonna árut szállítottak a Magyarországi vasutak (ekkor még nem minden vasútvonal működött a M.Á.V. kezében). Ezen forgalmat 2400 mozdony, 5000 személykocsi, és 50 ezer teherkocsi bonyolította le.

Szombathelyi vasútállomásA (kis)városokban a vasútállomás a közélet színterei voltak, a város nevezetes pontja. Igazi közösségi terek. Az állomásokon laktak emellett még a nőtlen vasutasok, és az állomásfőnök a családjával (Ekkoriban a vasutas foglalkozás nagyon jó foglalkozásnak, és biztos munkahelynek számított).

Elérhetővé válnak az országból az Európai nagyvárosok, és mikor 1888-ban bevezetik a zónatarifát milliók ülnek vonatra. (1896-ban Bécsbe 4-6 óra alatt lehetett elérni, 10 forintért ? return 2. osztályú jegy. Egy kazánkovács kb. 1 forint 40 krajcárt keresett egy nap ekkoriban, tehát kb. 5 nap alatt megkereshette az árát. Bár, a munkásosztály nem igen vágyott Bécsbe, viszont a helyi érdekű vasutakon bármikor fillérekért kiugorhatott a városa környékére kirándulni).

Külön érdemes még megemlíteni, hogy mennyi mindent tettek a vasutak a Millenniumi rendezvények idején. A Déli Vasút 55%-os kedvezményt adott a Pestre csoportosan utazó munkásoknak, a 400 forint évi fizetést el nem érő néptanítókat ingyen vitte fel. De nem is ez a lényeg, hanem, hogy a MÁV a pályaudvarokban egy úgynevezett ?Millenniumi Utazási és Ellátási Vállalat? néven ?tourinfo? irodát tartott fent, ahol a városba érkezőknek szállást kerestek, információkat szolgáltattak, jegyeket árultak a különböző rendezvényekre, és még a csomagok elszállítását is megszervezték. Közben hatalmas logisztikai feladat volt a kiállítás tárgyainak, és szereplőinek felhozatala a székesfővárosba. Pl. a lovasbandériumok lovai mind június 5-én reggel, egyszerre érkeztek Pestre. És ekkora terhelés mellett (ugye ekkor még a fővárosba érkezők száma is rekordokat döntött) is sikeresen megszervezték az áruk, és emberek szállítását.

Ugorjunk még egy kicsit, de ne sokat, csak tizenegy évet. Ekkor (vagyis 1907-ben) állították üzembe az első mellékvonali univerzális gőzmozdonyt (amit a MÁVAG gyártott, természetesen ki ás gyárthatott volna ilyet), ami annyira kiváló volt, hogy egészen 1959-ig gyártották. Ez a mozdony kapta később a 375-ös sorozat nevet.

Ugorjunk még egyet, és jött a háború, és Trianon. A háborúban a vasutakat is érte eléggé tetemes kár (bár, a második világháborús pusztuláshoz képest semmiség volt), azonban a MÁV-ra a legnagyobb csapás az volt, hogy Trianon következményeként a vasútvonalak jó része került külföldre, és jó pár vonal hirtelen nem vezetett sehová. Ekkor már kezd konkurenciát jelenteni a közúti fuvarozás, és éppen ezért hozzák létre a MÁVAUT-ot (a MÁV, a Déli Vasút, a GySEV, a Budapest-Tiszai Helyiérdekű Vasút és az Autótaxi Budapest Automobilközlekedési Rt. közösen hozza létre).

1932. július 1-jén teljesen befejeződött a magán vasutak államosítása, így az összes Magyarországi vasút a MÁV kezébe került (akkoriban egész Európában ezt az utat követték a vasúttal kapcsolatban).

Kandó kutatásainak hatására (és néhány támogatóval, akik felismerték elgondolásának helyességét) a világon először Magyarországon létesítettek nagy teljesítményű nagyvasúti 50 periódusú villamosítást a Budapest-Nyugati és Hegyeshalom közötti 187 km-es kétvágányú nemzetközi fővonalon (villamosítás már előtte is volt, azonban azok egyenárammal mentek, vagy nem 50 Hz-esek voltak. Kandó 50 Hz-es rendszerében az volt a legnagyszerűbb, hogy közvetlenül lehetett az országos villamos energia hálózatból táplálni). Ezzel ‘majd 20 évvel előzte meg a MÁV a világ többi vasutait. (Az első szakaszt 1932. augusztus 17-én adták át a forgalomnak. A Kandó rendszerű mozdony 100 km/h maximum sebességre volt képes, és 2500 lóerős volt).

Kandó mozdony
Kandó mozdony

Már a harmincas években fejlesztették ki, és állították üzembe a nagy sikerű Árpád (1934. augusztus 30-án mutattál be, és a MÁV rögtön üzembe állította a Bécs-Budapest vonalon) dízel motorkocsit, amely az akkori személyszállításban hatalmas fejlődés volt. (Ebben ugyancsak a világ élén haladt egykoron Magyarország, ugyanis az Arad-Csanádi Egyesült Vasutaknál kísérletezett motorkocsikkal már az 1906. évi milánói világkiállításon díjakat nyert, és külföldi szakértők jöttekÁrpád tanulmányozni az aradi üzemcsarnokot). Az Árpád motorkocsikból szállítottak Egyiptomba, Indiába és Dél-Amerikába, nomeg Európába is (a motorkocsi igazi sikere a Ganz?Jendrassik rendszerű, hathengeres, 1200 percenkénti fordulatszámon 160 kW teljesítményt leadó dízelmotor, amely 110 km/h-s végsebességgel hajtotta meg a vonatot).

Aztán jött a háború… A második világháborúban a MÁV járműparkját hatalmas károk érék (mint minden mást akkoriban az országban), a pályák nagy része is sérült (a vasúti pályák 35%-a, és a vasúti hidak 85%-a került használhatatlan állapotba) és a mozdonyok 10%-a, a vagonok 4%-a maradt meg használható állapotban.

A szocialista diktatúrában a vasút még szorosabban kapcsolódott az államhoz. A háború után kezdetekben csak a helyreállítási munkákat végezték, a vonalak felújításáról csak a 60-as évek után lehetett szó. Ekkoriban kezdtek el a MÁV-nál nagyobb mértékben dízelmozdonyokat és motorkocsikat beszerezni (1960-ban a háborús pusztítások miatt 90%-ban gőzvontatás volt), ezek között az M44-es érdemes külön kiemelni, ezt a magyar gyártmányú mozdonyt még a mai napig is használják tolató szolgálat ellátására.

NohabA hatvanas években szükségessé vált, hogy beszerezzenek nagy teljesítményű, gyors dízel mozdonyokat, és ennek keretében a svéd Nohab gyár szállított le több dízelmozdonyt is. A Nohabokat. Amiket aztán a kilencvenes években szépen kivontak a forgalomból (ezekről a dízel mozdonyokról tudni kell, hogy ha megfelelően karban vannak tartva, nem sok meghibásodást produkálnak, szóval kivonásuk a forgalomból teljesen logikátlan döntés volt, főleg, hogy ha azt nézzük, hogy a szovjet megbízhatatlan dízelmozdonyokat sem vonták ki a forgalomból).

És elérkeztünk a jelenhez. 2007-et írünk, és ma Magyarországon építik le a vasutat. A színvonal fokozatosan esik le a béka feneke alá, közben a jegyek ára folyamatosan növekszik (bár, igazából nem a jegyek drágák Európai értékkel, viszont a magyar fizetésekhez mérten drágák). A MÁV mint állami monopólium tele van vízfejű, újításra képtelen (gondoljunk csak bele, hogy a dinamikus menetrendet is szabotálják mind fent, mind lent), és túl sok felesleges aktatologató alkalmazottja van. Közben termeli a milliárdos veszteséget.

És, hogy mit hoz a jövő? Nos, nem túl kecsegtető. A Magyar Állam közlekedésfejlesztése egyértelműen a közutak (autópályák, autóutak) fejlesztése mellett tette le a voksát, vasút fejlesztés egyáltalán nem támogatott dolog. Ha így folytatódik, akkor a sok ésszerűtlen döntés nyomán csődbe fog menni a MÁV, az emberek meg vasút (és olcsó tömegközlekedés) nélkül maradnak.Desiro

Igen, a személyszállítás nem lehet nyereséges (ha az egész személyszállítást nézzük, mert a fővonalakon lehet nyereséges járatokat üzemeltetni), azonban a teherszállítással lehet nyereséget produkálni (ha jól csinálják nem is kicsit) amivel ki lehet pótolni a személyszállítás veszteségeit. De hát ebben az országban a teherszállítást is jól ellehetetlenítik.
Azonban talán van remény. 2006. január 1. óta megnyílt (a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII törvény alapján) a magyar vaspályák a külföldi (vagy akár hazai) magán fuvarozók előtt.

2007. augusztus 27.

Karneváli jelentés

Szóval, akkor ennyi volt az idei karnevál… Szép volt, jó volt, csak hamar vége lett… Akkor, Én most itten elmondom a véleményemet. (Közel sem lesz ez egy teljes beszámoló a karneválról, mivel nem is akarok olyat írni, azt majd megteszik helyettem az újságírók, no meg nem is tudtam mindenhol ott lenni…)

Az első ami negatívum, az a néhány helyen tapasztalható pofátlan ár… Leültünk még pénteken sörözni egyet (baromi meleg a Fekete Sereg muskétásainak egyenruhája), aztán kértünk négy korsó sört. Már az öt deci helyett csak négy deci volt az a korsó, de nem is ez volt a legnagyobb baj, hanem, hogy az a négy nyamvadt sör 2360 Ft-ba került! 4*4 dcl sör, egy pohár sör 590 Ft volt. És a blokkon ráadásul nem is forintba volt feltüntetve a részletes lista, hanem Euróban, csak simán annyi, hogy 4*2,63. Aztán a végén, hogy 2360 (nem volt odaírva sehová, hogy az most forint, vagy euró, vagy korona, vagy akármi…). Na, ez a pofátlanság netovábbja szerintem… (Mondjuk a Thököly utcai éjjel-nappaliban is 200 forint volt egy doboz Kőbányai, – boltban ez 100-130 Ft között mozog -, bár nem tudom, hogy ez a normál árazása ? lévén, hogy éjjel-nappali, és azok mindig drágábbak ? vagy csak most volt drágább, igaz cserébe viszont nem önkiszolgáló volt. No, ezt majd megnézem valamikor a héten…)

Aztán még baromi sok volt a szemetelő is… Megy, ott van mellette három kuka, de inkább ledobja a földre… A paraszt bunkó állatja…

Akkor most jöjjenek a pozitív dolgok… Az emberek nagyon megnéztek minket, sokan lefotóztak, stb. ahogy az ilyenkor szokott lenni. Az Etyeki lángososoknál ? a Borok utcájában ? idén is meghívtak minket egy finom tejfölös-sajtos, és egy tejfölös-sajtos-töpörtyűs lángosra (már tavaly is meghívtak minket egyre), ami nagyon jól esett úgy pont ebéd idő tájékán. Aztán a Fő téren meghívtak minket egy jófajta szüretlen sörre is, ami megint csak jól eset a nagy melegben. (Tényleg finom volt az a sör!).

Aztán a felvonulás is szépen lezajlott (mindkettő, bár a vasárnapin hét ára sütött a nap, és az nem volt túl kellemes…)
Na, szóval így nagy vonalakban… Ja, meg sikerült összeszednem egy jó kis torokgyulladást, remélem holnapra már nem lesz semmi bajom, annyi dolga van még az embernek, hogy csuhaj.

2007. augusztus 25.
Gyári DVD bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Gyári DVD

DVD logoA minap megnéztem egy filmet gyári DVD-n (amit a boltban vettem!), és eléggé letaglózó volt… Az hagyján, hogy berakom és nem a film indul el (mint egy másolt DVD-nél), hanem kapom a pofámba a kiadó meg a filmkészítő ?logóját? (vagy mi a neve, annak ami a filmek elején is van, ami képben egy logó, csak épp mozog, mert ugye film), de utána még terhelik az embert egy majd három perces baromsággal, aminek az a lényege, hogy a film lopás is lopás. Igaz, csak kalózmásolatok megvételéről szól (még szerencse mondjuk, mert ugye Magyarországon akkor ha nem fizetünk érte legálisan tölthetünk le filmet és zenét).

De most komolyan, ennek mi értelme van? A másolt, lopott, piacos DVD-n ez nem lesz rajt, tehát csak a becsületes ember agyát fárasztják az ilyen baromsággal, aki már amúgy is megvette a lemezt (különben, hogy nézné meg?!). Hol van itt az ártatlanság vélelme (ami ugye alkotmányos jogunk, mert ugye bűnös csak az, akit a bíróság bűnösnek ítél)

57.§ (2) A Magyar Köztársaságban senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg.

Mondjuk már megszokhattuk, mindig az szív aki becsületes akar, vagy próbál lenni…
(Amúgy a Lázadás a Földön c. sci-fi-t néztem meg, hát, ez a film az olyan kétszer meg lehet nézni és jól van kategória, nem egy Star Trek, de azért arra a kb. másfél órára elszórakoztatja az embert)