Összes bejegyzés ilyen címkével: " tudomány"
2007. október 28.

Halál

HalálAz ember életében csak két állandó esemény van. A születés és a halál. Egyszer mindenki átesik ezeken. Megszűnik az agy oxigénellátása (normális esetben, mert előfordulhat, hogy maga az agy mint fizikai dolog létezése szűnik meg), leáll, és vége. Minden ami az ember fejében volt elmúlik.

Persze az ember hátra hagy maga mögött ezer és egy dolgot. Hátrahagyja a gondolatait, élményeit, képeit, a személyisége egy darabkáját az interneten, újságokba, ezer helyen.

Vajon a jövőben mikor elér a tudomány egy olyan szintet, hogy ki tudjuk nyerni az információt az agyunkból (mint egy cd-ről akár), klónozhatunk magunknak új testet, belemásoljuk az agyunk tartalmát és halhatatlanok leszünk?

Vagy épp lesz egy nagy központi ?adattár? ahová mindenki személyisége, tudása ?feltöltődik? a test biológiai halála után, és egy nagy virtuális térben fogunk élni tovább?

Még régebben láttam a ?A vágó? című (ha jól emlékszem) filmet, aminek az a rövid lényege, hogy az emberek fejébe lehetséges egy csippet (vagy valami hasonló adatgyűjtőt) beültetni, és a halál után azt le lehet tölteni (csak amit hallott és látott az egyén, a gondolatait nem!). És akkor ezt ki lehet írni DVD-re, és az örökösök elteszik otthon…

Vagy mindannyian egy nagy egységes kollektív tudat részei leszünk (mint ahogy HAL és ha jól emlékszem Browman személyisége a fekete monolitban ami a Jupiter körül holdon van ? ha jól emlékszem az Európán ? ami védelmezi az ottani életet, ők ketten is egy személyiséget alkottak, összekeveredtek).

Vagy csak jobban elfogadott (az élet része) lesz a halála? Manapság nagyon idegenkedik az ember (a nyugati típusú) a haláltól, régen nem így volt ez….

Szóval érdekes egy téma ez. kíváncsi vagyok, hogy az olvasónak mi a véleménye erről?!

2007. augusztus 17.

Atomenergia

ReaktorUgye az atom… Sokan fújolnak rá (merthogy sugároz, meg felrobbanhat, meg minden) azonban, azt sokan nem tudják, hogy egy szénerőmű sokkalta több sugárzó anyagot ereget ? ellenőrizetlenül ? a légkörbe mint egy atomerőmű (meg ugye a sok szén-dioxid, korom, meg a többi). Jelenleg az atomerőművel baromi olcsón lehet (Pakson kb. 8 Ft-ba kerül egy kWh áram előállítása!) áramot előállítani, ja, meg fixen, ugyanis a széllel, meg nappal ellentétben egy ilyen erőmű éjjel-nappal termel.

Ha pl. be kéne zárni a Paksi atomerőművet, akkor az ott kieső energia (Magyarország energia termelésének kb. 40%-a) pótlásához szükséges szén elégetése után több millió tonna szén-dioxid kerülne a levegőbe.

Sokan mondják, hogy Csernobil. No, de a Csernobili atomerőmű egy RBMK erőmű volt, ami (ma már) egy elavult erőműnek számít, nomeg ott együttesen kellett az emberi hülyeség, a ?csodás? szovjet minőség is a katasztrófához. Ezzel ellentétben pl. a Paksi erőmű (ami VVER-es, tehát az RBMK-s reaktorral ellentétben ha eltűnik a moderátor víz, egyszerűen leáll a maghasadás.) sokkal újabb, és biztonságos, nomeg azért is csak a nyolcvanas években kezdték el építeni, mivel akkoriba tört rá az oroszokra egy nagy biztonságosító roham, és nem engedtek RBMK-s reaktort építeni. No, meg új biztonsági szabályok, meg mindenféléket gyártottak az új szabályzáshoz.

Na, szóval, vissza az atomhoz. Ugye egy reaktor nem tud úgy felrobbanni mint egy atombomba (hallottam már ilyet…), egyrészt azért, mert még a kritikus tömeg sincs meg benne, másrészt, meg nem is olyan a felépítése.sernobil

Magyarország baromira függ a szénhidrogénektől. Mert, hogy az nekünk nincs. Viszont van (ha még maradt a ruszki megszállás kiszipolyozása után) uránunk. És ugye egy atomerőmű azzal megy.

Ha már az ország teljes energia termelését a maghasadás biztosítaná, akkor már egy függőségtől szabadulni. Ugyanis ha van fix hazai energia forrás, akkor hiába zárják el télvíz idején az ukránok vagy a ruszkik a kőolajvezetéket nem fogunk megfagyni.

Igaz, az atomerőműveknek van egy nagy hátulütője, mégpedig a radioaktív hulladék. De ezt is lehet megfelelően kezelni, és nem szennyezőbb mint egy felszíni bányászat, vagy egy vízi erőmű, amelyhez ugye sok-sok területet kell vízzel elárasztani. El lehet biztonságosan tárolni, de akár fel is lehetne lőni az űrbe. Vagy már úgyis folyik a Franciáknál (akik ugye atombuzik, náluk az áram 80%-át atomerőművek termelik) egy kísérlet, ami a hulladék felhasználására dolgoz rá.

Szépek a megújuló energiák, azonban nemigen lehet tárolni az azokból származó energiát. A szél az vagy fúj, vagy nem. A Nap is vagy süt, vagy nem. És ha a szél nem akkor fúj, mikor az energia kéne, akkor mi van? Nem hinném, hogy bárki örülne neki, ha rapszodikus lenne az áramszolgáltatás. Igaz, néhány országban úgy oldják meg ezt a dolgot, hogy szivattyúkat hajtanak meg, amik egy magasan lévő víztározóba vizet pumpálnak, így amikor kell az áram, csak le kell csurgatni a vizet, és az meghajtja a turbinákat. Azonban nálunk nincs ilyen. Vagy ha mondjuk hirtelen fúj a szél, és nem csúcsidő van, és le kell korlátozni az alaperőműveket, az nem éppen kellemes. Főleg ha a Paksi erőművet kell leszabályozni (hogy tudjuk hozni a százalékokat, amit az EU elvár) az bezony nem túl szerencsés dolog. Egy atomerőművet arra terveznek, hogy sokáig folyamatosan teljes gőzzel menjen, nem lehet azt úgy lekapcsolgatni mint egy benzinmotort.
Aztán, lassan úgyis neki kell állni valamit csinálni, mert még max. 20 év, és a Paksi atomerőmű jelenlegi reaktorai elöregednek, és le kell állítani. És Én nagyon nem örülnék neki, ha ezt a sok energiát pöfékelő szén tüzelésű erőművek állítanák elő.

Fúziós reaktor
Fúziós reaktor

Persze ettől függetlenül azért építeni kell szélkerekeket is, viszont ésszel, oda, ahová tényleg lehet, mert sokat fúj a szél.
De az igazi királyság akkor jön el, ha a fúziós erőmű már kész lesz, és rendesen termeli az energiát. Csak, hát, az mire lesz kész…

2007. augusztus 15.

Hirosima, Nagaszaki és az atombomba

AtomrobbanáE hónap 6-án és 9-én dobták le az atombombákat 62 évvel ezelőtt Hirosimára, majd Nagaszakire. Ez idáig ez a két atombomba volt, amit harci események közepette, katonai céllal dobtak le. Az Észak-Amerikai Egyesült Államok. Megölt több ezer (ártatlan) embert a hátországban. Nőket, gyermekeket, öregeket. Merthogy a férfiak úgyis a fronton harcoltak. Aki nem halt meg rögtön, az később a sugárfertőzésbe halt bele kínok kínjai közepette. Mindezt a béke nevében. De, hát ugye az ilyet megszokhattuk a Szövetségesektől. Nem a németek kezdték el a hátországok (tehát a lakosság) terror-bombázását. (Sőt, még a koncentrációs táborokat is az angolok találták ki).

A két atombomba ledobása után, 14-én Hirohito japán császár rádióbeszédben (a saját katonai vezérkarának ellenállásával, ugyanis a katonai vezetés a mindhalálig tartó harcot szorgalmazta) bejelenti Japán kapitulációját, ami ugye a 2. Világháború befejezését jelenti. Miután bejelentette a császár a megadást, katonák százai követtek el rituális öngyilkosságot. Aztán majd szeptember 2-án alá is írják a fegyverszünetet (hivatalosan ekkor ér véget a háború), ami után az amerikaiak megszállják Japánt.Teller Ede

No, de igazából nem is erről akartam írni, hanem az atombombákról. Az atombomba (és a hidrogénbomba is) félelmetes fegyver. Hatalmas területeket képes elpusztítani, és a robbanás után még ott marad a háttér sugárzás, ami emberek millióit fertőzheti meg. Egy 5 Megatonnás atombomba még a robbanás közepétől számított 20 km-re is képes károkat okozni (fizikai károkat, a sugárzás tovább is elmehet, főleg ha a szél is úgy fúj).

A két Japán városban még ma is szenvedik a több mint hatvan éve ledobott bombák utóhatásait. És azok nem is voltak olyan hű, de erősek.

És ma még mindig gyártják a hidrogénbombákat. És még nem is ez a legnagyobb baj (pedig már ez is egészen nagy baj). A Szovjetunió felbomlásával több szász atombomba tűnt el. És ma sem tudják, hogy ezeknek a nagy része hol van. A fekete piacon bárki beszerezhet atombombákat, aki akar, és van megfelelő pénze. Szóval, akár Irán is vehet atombombát, akkor mi a fenének ölnének nagyon sok pénzt abba, hogy kifejlesszék a sajátjukat? Nem egyszerűbb valamit megvenni, mint a nulláról felépíteni?

Érdekes mód Izraelt senki nem basztatja azért, mert nem engedi be a nemzetközi atomenergia ügynökség embereit. ÉS hivatalosan nincs is atombombája. De ez szerintem eléggé hihetetlen dolog. Biztos, hogy Izrael rendelkezik nukleáris bombákkal.

Paksi Atomerőmű
Paksi Atomerőmű látképe

Persze az atomot lehet használni békés célokra is. Erőműveknek például. Jelenleg szerintem az atomerőművek állítják elő a legjobban az energiát. Ezt úgy értem, hogy mindig termel áramot, és nem terheli úgy a környezetet mint egy szén vagy gáz erőmű. Persze, a szélerőművek is tiszta energiát adnak olcsón, csak épp nem mindig fúj a szél. Az atomerőmű meg folyamatosan dolgozik. Ezért is nem értem, hogy miért nem akarják befejezni Paksot (az eredeti tervek szerint épült volna még két 1000 MW-os reaktor is a mostani 2 db mellé).

No, nagyon elkalandoztam, hát, szóval most csak ennyi gondolatom volt az atombombával kapcsolatban.

2007. július 22.
Mesterséges Intelligencia bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Mesterséges Intelligencia

SkullA hatvanas-hetvenes években azt jósolták (a számítástechnika, a számítógépek ? és azok feldolgozó kapacitásának ? fejlődését látva, hogy az ezredforduló környékére már lesznek (ha nem is fejlett) valamilyen szintű M.I.-k. Aztán mégse.

A számítógépek hatalmas sebességgel végeznek el olyan matematikai műveleteket, amiket kézzel kiszámolni örökkévalóságig tartana, valamint sakkban elverik a legnagyobb sakkmestereket is (ez azonban nem intelligencia, a sakk ugye lépések sorozata, a számítógép egy lépés előtt az összes lehetséges variációt végigjátssza ?magában?, majd a sok-sok variáció közül a legoptimálisabbat választja), azonban még egy macska intelligenciáját se érik fel. Hol van ez még a sci-fikben látott M.I.-khez képes (pl. HAL, vagy Androméda vagy épp Data a Star Trekből), és az emberi intelligenciához képest.Asimov

A legfőbb baj (a számítógép szemszögéből), hogy az emberi világ nem önthető egységes formába, nem írható le egy tevékenység, vagy fogalom egységesen. Vegyük pl. a nyelvet. Nem elég az, ha a gép az irodalmi nyelvet ismeri, ugyanis fel kell ismernie a nyelvjárásokat, a táj szavakat (amire az emberi agy többé-kevésbé képes), és ezeket nem lehet mind-mind külön leírni.

Azonban vannak olyan feladatok, amiket már most jobban végez el a gép. Ugye azokat, amik tökéletesen leírhatók a nyelvükön. Elég csak a robot-pilótákra gondolni, amik képesek elvezetni a repülőt (vagy épp a földre tenni) a legmostohább körülmények között. Azonban, ezekben a gépekben még a tudat kicsi szikrája sincs meg. Csak a programjuknak engedelmeskednek, az adott körülményre (inputra) a programjuknak megfelelő választ adják (output). Ha pl. a repülő lassabban repül a kelleténél, akkor a robotpilóta nem eldönti, hogy most gyorsabban kell menni, mert különben baj lesz, hanem a programja szerint jár el, azzal, hogy a sebességet a megadott tartományon belül tartja.
Igazság szerint az ember nem is tudja, hogy hogy működik az intelligencia, a tudat. Az elvont érzelmek meg még ennél is nehezebb falatok (félelem, szerelem, stb.).

Valamint ott vannak a különböző felmerülő kérdések. Egy mesterséges intelligenciának kialakulhat az emberéhez hasonló Én-képe, (?lelke?), vagy akkor is csak egy gép marad, és a saját létezéséről nem is fog tudni?

Az viszont biztos, hogy jó sok időnek kell eltelnie ahhoz, hogy valamiféle MI-t megalkothassunk (bár, aztán ki tudja, lehet, hogy maholnap valaki felfedez valamit, amivel hamarabb megvalósulhat), addig is a fejlődésben jönnek majd a magukat vezető kocsik, a rendet rakni képes robotok, és a többi.

2007. július 21.
Tudós-szindróma bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Tudós-szindróma

AgyAngolul az ilyen embereket ?savantoknak? nevezik.

Hogy kik ezek az emberek?

Olyan emberek, akik azzal a képességgel bírnak, hogy képesek korlátlanul (vagy legalábbis a normál emberhez képest jóval nagyobb körben) hozzá férni az agyukban eltárol információkhoz. Emlékeznek minden egyes napra, fejből tudnak több ezer könyvet, azonnal kiszámolnak egy matematikai képletet, vagy épp pillanatok alatt megmondják azt, hogy hány borsószem van egy kupacba (pl. Howard Potter, aki emellett még fejből elmondta, hogy az év egy napja milyen nap volt, 22 évre visszamenőleg.).

Kim Peek a savantok, savantja, a megasavant. (Amúgy Őróla mintázták az Esőembert). 16 hónaposan olvasott, 4 évesen kívülről fújt 8 kötetnyi lexikont. (Kutatások szerint 8 másodperc alatt dolgoz fel egy oldalt, úgy, hogy közben két oldalt olvas, külön mindkét szemével.Kim Peek

Azonban ennek ára van. Azok az emberek, akik ilyen képességekkel rendelkeznek, vagy autisták, vagy más fogyatékosságban szenvednek. Érzelmi világuk szegényes, empatikus képességeik szerények. Ez az ára annak, hogy hiányzik az agyukból a ?szűrő? mechanizmus (ami normális esetben megvédi az emberi tudatot a hatalmas információ áradattól).

És ebből következik az, hogy ha valahogy ki lehet kerülni ezt a ?szűrőt?, akkor minden ember szert tehet hasonló képességekre. Azonban, ezt csak úgy lehet, hogy a tudat ne sérüljön. Ugyanis a hatalmas információ tömeget fel kell dolgozni, ami nagy megterhelés. Normális esetben ezért szűri az agy a tárolt információkat. (mert elvileg minden információt tárol az agy, de ez korántsem teljesen biztos, lehet, hogy nem is így működik a dolog, és a kulcs a bal agyfélteke, ugyanis az végzi a tárolt információk szűrését)

Milyen is lenne, ha az ember mindenre (vagy ha nem is mindenre, de jóval többre) emlékezne (pontosabban le tudná hívni az emlékeket) mint most. Vajon ez jó volna, vagy rossz? Az biztos, hogy ehhez egy bizonyos tudati fejlődést el kell érni. Mert ha a tudat nincs felkészülve a hatalmas adatáradatra, annak káros következményei lehetnek.

2007. július 18.
Állat e az ember, vagy nem? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Állat e az ember, vagy nem?

Mi az a különbség, ami miatt az ember különb az állatoknál? Van e egyáltalán ilyen különbség?

KentaurAz állatoknak is van tudatuk (szerintem), és nem pedig gépek mint ahogy Descartes állította. Mert egy állat is tud kötődni, képes önmagának jót cselekedni, valamint képesek kommunikálni. Mint az ember. Az már csak fejlettség kérdése, hogy ezt milyen szinten tudja egy faj (köztük az ember) művelni.

De, ha úgy nézzük, akkor az ember a legállatabb állat az állatok között. Azért, mert egyik másik állat sem tud (vagy akar) öngyilkos lenni. Csak az ember. Valamint egyik élőlény sem irtja olyan szinten a saját fajtársait mint az ember. Vagy igen?
Ha meg az állat egy gép lenne (mint ahogy ugye Descartes állította) akkor az ember is egy gép csak. Mert mit is csinál a gép? Parancsfolyamatoknak engedelmeskedik. Tehát egy adott inputra az adott parancsot cselekszik. Ha így nézzük akkor az ember is gép, mivel ugyanazt csinálja. De hát ez már csak a ?program? bonyolultságától függ. Akkor tehát az ember egy olyan gép aminek nagyságrenddel bonyolultabb ?belső programja? van mint egy állatnak.

Aztán lehet, hogy az állatok (vagy legalábbis egykét okosabb faja) nem is olyan buták, mint azt az ember képzeli, de mivel ugye nem értjük meg az állatok kommunikációját, ezért csak a viselkedésüket tudjuk elemezni, ami meg nem sok konkrét dolgot hordoz magában (gondoljunk csak arra, hogy ha egy más kultúrközegbe kerül az ember, akkor már ott is erős kommunikációs gondok vannak, annak ellenére, hogy fajtársai között van)

Maga a ?lélek? is mint olyan, csupán a tudatunk megnyilvánulása, az agyunkban található idegpályák elhelyezkedése. Tehát a ?lélek? is leírható fizikai módon, akár reprodukálható lehet (legalábbis elméletileg, jelenlegi ismeretek szerint, aztán ez változhat a jövőben, lehet, hogy kiderül ? sőt, biztos ? egy, két kacifántos dolog az aggyal kapcsolatban), ha a tudomány képes lenne rá.