Hétfőn akkor már fél hétkor bent voltam, nézzük mi a baj. Hát, a baj az nagy volt, mert nem indult el a gép. Kékhalállal indulna, de nem indul mert kékhallál. Na, bumm, de sebaj van mentés!

Akkor gyorsan megkerestem a Windows Server telepítő cd-jét, aztán indítottam a telepítést. 15 perc múlva már volt is egy kész telepítés. Na, ntbackup indít, mentés beadagolása, visszaállítás indítása. Szépen visszaállítódik, szuper, nincs gond, indítsuk újra.

Már legalább elindult normálisan ahogy szokott, akkor bejelentkezés. Be is lehet jelentkezni, szuper, minden rendben, gondoltam én. Aztán mégse. Kibökte hosszas gondolkodás után, hogy ezt aktiválni kellene, kattintsak az Ok-ra ha aktiválni akarom, a Mégsére, ha nem akarom. Jó, hát aktiváljuk, bár már itt furcsa volt, hogy valami nem okés, mert mennyiségi licenszes Windowst mióta kell aktiválni. Kattkintok az Ok-ra, hogy aktiváljuk, kijelentkezik. Nafene. Akkor bejelentkezek és majd a mégsére kattintok. Akkor is kijelentkezik. Oké, akkor irány a net, gyorsan keressünk valamit. Hát, semmi használhatót nem kaptam, a gép eseménynaplójához meg nem fértem hozzá, mert visszautasította a kapcsolatot. Jó, már fél hét, ez így nem lesz jó.

Akkor hagyom a fenébe az egészet, a felhasználók listája megvan CVS-be, telepítek egy újat, aztán hagyom a fenébe a régit, úgyis volt egy-két kisebb gond vele.

Jó, amíg a gép települ, addig a másik szervert kiléptetem a régi (már nem létező) tartományból, és indítom rajt a dcpromot. Új tartomány kész, gép újraindítása kész, szuper.

Akkor most jöhet az, hogy a gépeket kiléptetni a tartományból, majd vissza. Persze közben már használnák a felhasználók a hálózatot, ami persze nem megy.

Mire a Windows felment, már bevittem a kb. 600 felhasználót az AD-ba, gépek nagy részét is ki és beléptettem a tartományba. Szuper, már csak a megosztásokat kell megcsinálni, meg a sallangot felrakni (OpenManage, Squid, stb.).
Oké, tízre már mindenki be tud jelentkezni a saját nevén, a fájlait is elérte, egy-két felhasználónál volt jogosultsági gond, azokat gyorsan orvosoltam.

Aztán ami macera az most jön, majd jönnek az emberkék, hogy miért nem tudnak belépni a jelszavukkal. Azért mert nem olvasnak. Mert ugye kiírtam bejelentkezési üzenetként a szitut, de úgy látszik, hogy vannak akik csak átkattintanak felette.
Tizenegyre már a házirendeket is visszaállítottam többé kevésbé (milyen jó, hogy még decemberbe kinyomtattam).
Szóval délre már megint működött minden. A nap hátralevő részén még hegeszteni kellett pár egy kicsit a jogosultsági rendszert, a maradék gépeket beléptetni a tartományba, meg ilyen apróságok.

Azért elég húzósan indult a hét, mit ne mondjak.

De most legalább van egy szép új adatbázisom, amiben (elvileg) nincsen semmi hiba. Szuper.

Majd egy másik gépen az imagex-el felmountoltam a WinPE-t, módosítottam a windows\system32\startnet.cmd fájlt úgy, hogy felcsatolja a szerver megosztást (ahol a wim image van) majd automatikusan particionálja meg az adott gép lemezét (egy 15 GiBájtos C: és a maradék D:-nek) formázzon, állítsa be az első partíciót aktívnak, majd másolja fel a C:-re az image tartalmát. Így nekem csak annyi dolgom van, hogy a gép indulásakor kétszer megnyomom az F12-t.

Aztán ha kész, akkor a newsid.exe-vel generálok új SID-eket a gépeknek, meg egyúttal be is nevezem őket, aztán beléptetem a tartományba. Így egy óra alatt kényelmesen fel lehet telepíteni egy teremnyi gépet (és nem kellett agyon hajszolnom magam). Igaz, egyszerűsíthettem volna még syspreppel, meg válaszfájllal, de így is megfelelt.

Aztán most már neki kéne állnom feltelepíteni a többi gépet is, de azok meg még véletlenül sem egyformák, úgyhogy nem tudom, hogy azokkal mi lesz. Talán syspreppelek egy telepítést, és azt rakom fel image-be, de ki kell próbálnom, hogy mennyire tolerálja így is az eredeti telepítéstől teljesen eltérő hardver környezetet.

A tesztkörnyezet egy virtuális környezet (így a legegyszerűbb, nomeg mindig így szoktam) ami a gépem prociját használja (turion x2 1,6 ghz) meg kapott 384 ramot, elég-nem elég ez van, ezt kell szeretnie. Akkor most megnyomom a start gombot, és most ugrik a majom a vízbe.
Ó, milyen kis grafikus indítóképernyő jött most így hirtelen fel, egész pofás, és még ha megnyomom az F2-t még információt is kapok (de miért nem az F1?), igaz a #244d65-es háttéren a #757575-ös és #829296-os betűszín nem épp a legszerencsésebb. No, a cd-ről indítva nem a telepítő akar elindulni rögtön, hanem merevlemezről akarna indítani a rendszert, persze olyan még nincs. No, akkor írjuk be, hogy ?linux? (az F2-re előjövő információs ablak ezt mondta) és indul is a telepítő (no, de miért nem alapból az indul? Nem nagy hiba, de eléggé zavaró, szerintem….), amit ?anaconda?-nak hívnak, és X alatt megy ? Én személy szerint jobb szeretem a konzolos-menüs telepítőket, mert ugye, mert az jobb.

Az első ami rögtön szembetűnik, hogy a képernyő jobb oldalán van egy információs rész, ahol mindenféle okosságokat olvashatunk a dolgokról. Ezután jön a szokásos nyelv és billentyűzetkiosztás választása, alapból természetesen a magyart ajánlja fel, majd mielőtt bejönne a partícionálás rész, egy kis pop-up ablak tájékoztat, hogy ő most előző telepítést keres, gondolom, ha találna, frissítene, de mivel nálam nem talált ezért feljön a partícionálás rész következik. Most már rajtam a választás súlya, hogy hagyom, hogy magától partícionálja, vagy Én akarom ezt megtenni a Disk Druid segítségével. Nos, akkor hagyjuk rá, elvégre ez nem egy olyan disztro ami vérprofiknak készült. Azért mielőtt lezúzza a merevlemezt a partícionáló, megkérdezi, hogy megmaradjon valami partíció, meg milyen lemezt akarunk partícionálni, megy ilyen dolgok, nos nálam az összes lemezt (azt az egy szem 8 gigásat) partícionálhatja nyugodtan. Jah, meg alul van egy kis pipa, hogy partíciók listájának megtekintése, és szükség esetén módosítása, nos ez jó, így azért átnézhetem előtte, hogy mit akar művelni. Nosza, tovább… Nos, magától azt csinálta, hogy létrehozott egy /boot-ot ext3-mal, meg a maradék helyen egy LVM-et, amiben megcsinálta a /-ot, a /home-ot meg a /var-t nomeg a swapot, mind ext3 ? a swap persze nem-, és méretük meg 960, 4896, 1984 meg 192 a swapnak. Nos, mivel nekem ez megfelel, ezért tovább. Hoppá, jött egy ablak, ami figyelmeztet, hogy a / kisebb (legalábbis gondolom, hogy ezt érti gyökérpartíció alatt) kisebb mint 2 GBájt, és, hogy ez nem elég a SuliXerver telepítéséhez, nomeg a a /var is kisebb mint 3840 megánál, ami kisebb mint az ajánlott meg még a szokásos hülyeség, hogy kevesebb swap van mint amennyi ram van a rendszerbe (ezt a hülye logikát amúgy. Sok ram kis swap, kis ram több swap, mi a fene olyan bonyolult ezen? Most ha van az embernek 4 giga ramja, ahhoz elég egy 100-as swap, mert négy gigába férjen már el a drága…) De mint látom azért ügyesen megoldotta az automatikus méretezést a telepítő, no akkor ideje bevetni az emberi elmét. A megadott méretekkel átpartícionáltam az egészet, persze a swap miatt így is nyavalyog, de nem érdekel, én vagyok a főnök (szerencsére), ezért egy Igennel letudom a figyelmeztetést. Ezután jön a GRUB beállítása, itt minden jó alapból nem kell semmit módosítani. Aztán ha akarok telepíthetek további nyelveket, de én nem akarok, úgy-hogy csak simán tovább (olyan windowsos fílingje van így). No, most ezután az időzóna beállítása, majd tájékoztat, hogy telepítés után hol találom a naplókat, meg ilyenek, aztán ha a továbbra bökök kezdődik a telepítés (hmm, mintha valami kimaradt volna… Hát persze! A csomagok kiválasztása, vagy valami hasonló dolog. Nem baj, biztos jó amit feltesz) Ezután aztán kezdődik a móka, formáz, telepít, meg ilyenek amik ilyenkor szokás.

No, most már végre indul a rendszer. Hmm, meglepően gyorsan átvált X alá az indulás folyamán, de végül is mindegy, hogy mi alatt tölt be a rendszer. Megint bejött a telepítő, most akkor lehet beállítani a rendszert. A beállítás egy liszensz elfogadásából áll, majd a dátum beállítása, majd a monitor-videokártya-felbontás dolog, majd elindít egy böngészőt, és a további beállításokat webes felületen lehet megejteni (persze, ezt azért előtte elmondta ám). Első körben megkérdi, hogy mi az iskola neve, majd az iskola ?domén? nevét kérdi (persze itt nincs leírva, hogy ez most a belső hálós tartománynév lesz, vagy a közhálós domain név, de lehet, hogy a kézikönyvbe benne van, no, majd meglesem aztat is. Majd még ezen az oldalon kell beállítani, hogy milyen felállásban kapcsolódunk a netre, hogy közvetlenül kapcsolódik a netre, és ez a gép osztja meg a netet, hogy van előtte egy router de azért ez is megosztja a netet, és a harmadik ? ami jelenleg nem elérhető -, hogy nem végez routolást a masina. Aztán további beállítások még (ez már másik ?fülön? van), hogy mi legyen a belső hálós ip, hány terem van, aztán egy következő fülön a felhasználókat lehet beállítani, majd a biztonságot ? root jelszava, gép elérhetősége ssh-n, meg https-n meg ilyenek, meg hogy a tanulók levelezhetnek e kifele, valamint, hogy a tanárok elérhetik-e a diákok mappáit -, és a csoportmunkát, és aztán lehet menteni. No, most, hogy már tényleg mentettem a dolgokat , a rendszer teljesen feláll ? hálózat, meg ilyenek ? létrehozza a megfelelő dolgokat ? ssh kulcsok, DNS bejegyzések stb. ? ez idő alatt simán el lehet menni egyet kajálni, vagy hasonlók, nálam eléggé sokáig tartott a dolog, de hát ezt úgyis csak egyszer kell megcsinálni, ráérünk, nem kerget a tatár. Azért csak elérek a végire, szép nagy zöld betűkkel kiírja,hogy telepítés vége, aztán lehet bezárni az ablakot (ezt nem írja ki a végin, csak az elejin, ezt csak én mondom). Aztán megkérdezi, hogy elfogadjuk e a beállításokat, vagy újrakezdjük, nos hát értelemszerűen, én elfogadtam, aztán bejött a telepítő, ahol tudatja velem, hogy vége a telepítésnek.

Most, hogy elindult, kéri a felhasználónevet, meg az előbb beállított jelszót, aztán indítja a Gnome-ot. És kapok egy asztalt. De! maga a beállítás (mármint a rendszeré) webes felületen történik. Akkor meg mi a fenének egy X, hozzá Gnome-mal, és felhasználói programokkal? Ráadásul root-ként lép be, így olyan hamar tönkre lehet vágni a rendszert, hogy ihajj. Elég lenne egy sima konzol, így egyrészt kevesebb cuccot kéne feltenni, amiből következik, hogy kevesebb alkalmazás, ami ugye kevesebb betörési pont. Nomeg az egyszerű tanár aki ?rendszergazdai? funkciókat is betölt hobbiból nem fog nekiállni netezni rajta.
No, nembaj, ezen túltettem magam, akkor nézzük, hogy mit csinál ha rákattintok az asztalon levő Csoportmunka ikonra. Hmm, érdekes, bejön egy oldal, csak épp nem az aminek kéne (legalábbis szerintem) Ugyanis egy ?Apache 2 test page, powered by CentOS? oldal jön be, meg akkor is ha az admin felületre akarnék bemenni. No, itt valami nem kerek, az már egyszer biztos. Nos, lehet, hogy most máűr tényleg szereznem kéne egy kézikönyvet hozzá. Viszont a CD-n nincs fent, így előbb netközelbe kéne kerülnöm (most, hogy írom ezt, itthon, itthon nincs net).

No, közben letöltöttem a netről a kézikönyvet, és hát nem tudom most mi van, de be kéne jönnie az admion felületnek. Nembaj, akkor azt most nem nézem meg. Fogalmam sincs, hogy Én baltáztam el valamit, vagy nem, majd később kiderül.

Szóval, összegzés: Még mindig zavar, hogy egy szervernek szánt disztribúcióban van X, meg egyéb felesleges alkalmazások (mikor a felügyelet úgyse onnét történik, na, jó, kivétel az érettségi mód, amit csak onnét lehet megszüntetni, de biztos meg lehetne oldani). Végülis nem olyan rossz rendszer ez, főleg ha azt nézzük, hogy nem is drága (tizenegykétezer ft ha csak a rendszert vesszük meg). No, jó lehet olyan helyre ahol nincs hozzáértő ember, mivel lehet venni teljes terméktámogatást is hozzá (igaz, ez már húzósabb, mert százezer ft felett van), bár, ugye aki ért a Linuxhoz (mármint úgy tényleg-igazából), az szerintem ilyennel se fog bajlódni mikor maga össze tudja dobni (Én se szórakoznék ezzel…). Aki meg Windowsos szervert üzemeltet (azt se feledjük, hogy a középiskolák kapnak ingyen egy Windows Servert!) az meg nem hinném, hogy át fog térni rá. Ha nem ért hozzá, akkor azért – merthogy Linux – ha meg ért hozzá akkor meg azért. Főleg ha az ember még ért is a Windows rendszerhez – esetleg még képzett is, mármint nem tanárként, hanem rendes rendszergazdaként. No, de azért tényleg jó választás ez a rendszer annak akinek fontos az, hogy ott legyen mögötte a terméktámogatás (nincs ideje, vagy nem akarja a netet túrni a problémák megoldásáért) és egy mindennel felszerelt hálózatott szeretne üzemeltetni.