2007. augusztus 14.

Beküldve: szerző: charlie | 2 hozzászólás

A Gazdag család

A Gazdag családban nyolc gyerek van.

Gazdag Apuka évi bruttó 6 millió 51 ezer Ft-ot keres. Ezért ? mert Gazdag Apuka gazdagnak számít ? külön 4 %-os szolidaritási adót köteles fizetni. Viszont mert kellő számú gyereket tart el belőle, Gazdag Apuka vonaton, buszon és villamoson jár be a munkahelyére, így jóval a munkaidő kezdete előtt érkezik, alaposan letisztogatja a cipőjét, táskáját, kabátját és nadrágját a sártól, portól ? annak érdekében, hogy úgy nézzen ki, mint aki annyit keres és hogy annyit is kereshessen, amennyiből szerényen eltartani reméli a családját.

Energiatámogatást csak a rászorulók kapjanak

Minthogy tehát a Gazdag családban az egy főre jutó nettó jövedelem nem túl magas, a család energiatámogatásra jogosult ? lenne, ha ötszobás lakásukban nem gázzal fűtenének, főznének, tehát ha nem haladnák meg az évi 5.000 m3-es vezetékesgáz-fogyasztási határt. De mert meg-haladják, nem is kérvényezik a támogatást, hiszen azt ? az otthoni gázórájukon csekély fogyasztást produkáló leggazdagabb egyszemélyes háztartásokkal ellentétben ? úgyis vissza kellene fizetniük. Ha a Gazdag család létszáma nem tíz, hanem csak öt fő lenne és nem öt, hanem két és fél szobás lakásban laknának, minden további nélkül jogosultak lennének energiatámogatásra. De hát ők gazdagok, nekik nyolc gyermekük van.
Gazdag Anyuka ?nem dolgozik?, ami általában napi 18-20 órás elfoglaltságot jelent, és tudományos adatok szerinti értéke havi 250.000 Ft. Viszont kap gyetet, ami majdnem eléri ennek az összegnek az egytizedét és ezzel Gazdag Anyuka létminimumának csaknem a felét is.

Mindenki csak a közteherviselése arányában kapjon a közszolgáltatásokból

Nyugdíja is ennek megfelelő lesz, tehát a létminimuma felét sem fogja elérni. Ha viszont megözvegyül, az özvegyi nyugdíj talán felviszi őt a létminimumra. (De jó lesz neki?)

A jó teljesítményű diákoknak nem kell tandíjat fizetniük

A Gazdag gyerekek közül ketten államilag támogatott képzésben egyetemre járnak és (tegyük fel, hogy már 2010-et írunk) tandíj fizetésére kötelezettek, mert a sok fránya tudományos diákköri kutatás és cikkírás miatt a tanulmányi eredményük nem haladja meg a 4,8-as átlagot.

Ne a gazdagokat támogassa adókedvezmény. Adókedvezményt ellenben csak az vehet igénybe, akinek nincs is annyi jövedelme, hogy abból az adott célra költhetne

Gazdag Apuka azonban nem érvényesítheti a tandíj adókedvezményét, mert ehhez túl magas a jövedelme, és a két gyerekre fizetett tandíj egyébként is több, mint amekkora adókedvez-ményt bárkinek is igénybe lehet vennie. A lakáshitelük törlesztésére sem jár adókedvezmény, hiszen Gazdag Apuka ahhoz is túl gazdag.

Nem az számít, hogy hányan laknak hány négyzetméteren, mert azzal csalni is lehetne, hanem hogy mekkora a lakásingatlan értéke

A lakásuk is túl nagy, ezért túl értékesnek számít, így ingatlanadót is kell fizetniük. Gazdagék gazdagok. Mert nyolc gyereknek is biztosítani tudják az építésügyi szabványban előírt lakóterületet. Ettől, persze, még nincs több pénzük, hiszen ők nem hasznosítják, hanem ? felelőtlenül? ? csak használják a lakásukat. Tízen öt szobát.

Öt Gazdag gyerek még a közoktatás padjait koptatja, a nyolcadik, legkisebbik Gazdag gyerek négy éves. Az ő asztmás rohamainak megelőzésére Gazdag Anyuka a kicsivel minden nap felbuszozik a hegyre, ezért Gazdag Anyukának nemcsak a hét iskolás számára, hanem saját magának is kell bérletet vennie.

Kedvezményt a rászorulóknak

Miután nem nyugdíjas, ezért a nyugdíjminimumnál is kisebb nettó havi gyet-összegből dolgozó bérletet kell váltania. A hét tanulóbérlet és egy dolgozóbérlet, összesen tehát nyolc bérlet ára viszont alig kerül többe, mint két gyerek családi pótléka. Még szerencse, hogy a gyerekei már elég nagyok, mert nem lévén autójuk, közlekedés közben csak kettőnek tudja a kezét fogni. Mert akárhány gyereke van is az embernek, keze legfeljebb csak kettő nőtt.

Magasabb családi pótlékra csak a tartósan beteg jogosult

Miután Gazdag Anyukának sikerül megelőznie a kicsi asztmás rohamait, természetesen csak a szokásos családi pótlékra és egészségügyi támogatásra jogosultak. Ami majdnem elég is a gyerekgyógyszerekre.

Túl sokat járunk orvoshoz, mindenki járuljon hozzá az egészségügyi ellátás fenntartásához

A legkisebbik Gazdag gyerek tehát idősebb háromévesnél. Ezért minden orvosi látogatásért, receptért 500-500 Ft-ot kell fizetni. Még szerencse, hogy nem a számla-önrészt kérik, mert esetleg hiába állnak sorba az orvosnál, ha csak ott derül ki, hogy a kezelésre nincs elég pén-zük. Gazdag Anyuka mostanában gyakran csak telefonon konzultál az orvossal a gyerek állapotáról. Ő maga három éve volt utoljára fogorvosnál, saját maga méri férje vérnyomását, gyógynövényekkel, sósvizes gargalizálással és infralámpával kúrálja családját, mint ahogy a hajnyírás is házimunka lett. Egy csúnya utcai elcsúszása azonban elvitte két gyereke buszbérletének árát: az ő háziorvosukhoz ambuláns sebészet nem tartozik, az ortopédia látja el a baleseteseket, oda azonban háziorvosi beutaló kell (500 Ft). Az ortopédián (újabb 500 Ft) röntgenbeutalót adtak (újabb 500 Ft), amivel vissza kellett menni az ortopédiára (lehet, hogy újabb 500 Ft?), a lelet láttán az orvos ultrahang-vizsgálatra is beutalta (újabb 500 Ft), Gazdag Anyuka ezt a leletet is visszavitte az orvoshoz, aki TB-támogatás nélküli gyógyszert rendelt (újabb 500 Ft? plusz a gyógyszer ára) és hetenként egyszeri úszást is előírt (ez a legolcsóbb uszodában alkalmanként 500 Ft). Viszont egy komolyabb összcsaládi meghűlés is (gyógyszerekkel együtt) kijön már 5-13.000 Ft-ból ? ám amíg ki nem tör valami súlyosabb szövődmény, amíg látnak a gyerekek a szem-üvegükkel, amíg nem nagyon fáj a fülük vagy el nem törik a lábuk, addig bizony Gazdagék sem feltétlenül fognak orvoshoz fordulni.

Olvass tovább
2007. július 9.

Beküldve: szerző: charlie | 2 hozzászólás

Olvasási kultúra

Na, ez éppen hogy nincs. Ma, Magyarországon nem divat az olvasás. Sőt, lenézik azt aki olvas. Ez szégyen és gyalázat…
Lesi a birka a hülye tévét, amivel nem is lenne baj, de állandóan lesi, meg mit les! Győzike-show, az kell a népnek, vigyük le az értelmi színvonalat a béka segge alá.

Vannak akik aszondják, azért nem olvasnak mert nincs rá idejük. Ez szerintem baromság. A ‘40-es, ‘50-es, ‘60-as években még ennyi idejük se volt az embereknek, mégis többet olvastak.

Ma, az általános iskolás gyerekek 1/3, majd fele funkcionális analfabéta. Tehát tud olvasni, csak épp nem érti meg. Ha meg esetleg felfogja, akkor meg a szövegértéssel van gond. És ez így baromira nem jó. Nem lesz így megfelelő szókincse, és mivel gyerekkorába nem alakul ki, ezért később se fog olvasni, mert nem fogja megérteni. Meg nem is lesz hozzászokva.

Drágák a könyvek. Ez is igaz, de azért aki akar, az antikváriusnál, használtan, bolhapiacból potom pénzért (pár száz Ft) vehet klasszikusokat. (Egy jó pont a szocialista rezsimnek: Mivel kitiltották a nyugati ?bulvár? könyveket, és baromi olcsón adtak a népnek a magyar klasszikusokat, soha nem olvastak igazi irodalmi remekműveket mint akkor. Persze, ez a nyolcvanas évek felé csökkent, ahogy kezdtek elszállni a könyv árak, meg jöttek be a bulvár könyvek)

És azért, hogy a gyerek nem olvas, azért a szülő is felelős. Mert ha a szülő nem szoktatja hozzá az olvasáshoz a gyereket (nem mutat példát) akkor a gyerek se fog. Mert ugye nem azt látta otthon. És sajnos az iskolába se kényszerítik rá (meg meg se tanítják…)

És az újságokat se nagyon olvassák a népek. Akkor honnét tájékozódnak? Hát a tévéből… Ott meg aztán ontják a sok hülyeséget, meg a dezinformációkat. És így butul a nép. De azért vannak akiknek ez jó. Hogy kiknek? Hát a politikusainknak. Nade miért? Mert a birka népet könnyebb irányítani.
Azért szerencsére, a divatkönyvek egész jól mennek (Harry Potter, DaVinci kód, meg hasonlók). Bár, ugye ezek nem a mély, nívós olvasmányok. Inkább csak egy kis szórakoztatót esti mulatság.
És mivel nem művelődnek az emberek, nem lesz véleményük is, pontosabban lesz, de azt előre megkapják a médiából. És így válnak zombikká…

Kapcsolódó link: Az olvasás éve és a funkcionális analfabetizmus

Olvass tovább
2007. június 3.

Beküldve: szerző: charlie | 2 hozzászólás

Egyházak és a Magyar állam

Miért fizet ki az állam évente több milliárd forintot az adófizetők pénzéből az egyházaknak? Miért nem költik azt a pénzt inkább a széthulló egészségügyre vagy az oktatásra? Miért kell meghallgatniuk az állami vezetőknek az egyházi vezetőket?

Mi közük van az egyházaknak az államhoz?

Milyen jogon kapnak a történelminek mondott egyházak évente sok milliárd forintot csak azért mert történelmi egyházak?

Mi haszna van ebből az adófizetőknek? Egyáltalán miért költik olyanra a drága adóforintokat ami nem is érinti az egész társadalmat (az egyházak nem érintik. Lévén, hogy nem is mindenki vallásos, meg aki vallásos, azok se egy egyházhoz, felekezethez tartoznak). Hol van itt akkor az egyházak és az állam szétválasztása (Magyar Köztársaság Alkotmánya, 60. § (3) A Magyar Köztársaságban az egyház az államtól elválasztva működik.)? Miért nem tartják el magukat a híveikből? Ja, mert akkor lehet kiderülne, hogy nem is olyan sok hívő van mint azt képzelik egyes egyházi vezetők… Ha meg mondjuk olyan célra kellene nekik pénz, ami közhasznú (pl. templomok, mint műemlékek felújítása) akkor meg pályázzanak, vagy oldják meg saját erőből, vagy adják oda az államnak. Ahhoz képest, hogy pl. a római katolikusoknál a földi szerénységet hirdetik, egész sok pénzt húznak le szegény emberekről (bár, Én nem sajnálom azt, aki olyan hülye, hogy fizet…). No, meg ott van az amikor jönnek pénzt kuncsorogni… Hogy is hívják? Jah, egyházi adó… Még jó, hogy adót csak az állam szedhet. Bár, mégse hívhatjuk tizednek, az olyan feudális. Járnak a kis listájukkal és szedik be a pénzt, mintha az nekik járna. Miért nem lehet azt csinálni mint egyes nyugati országokban, hogy nem adnak pénzt az egyházaknak. Pl. Franciaország, vagy az Észak-Amerikai Egyesül Államok… Azért ott is ott vannak az egyházak, vallások, és megvannak az állami támogatás nélkül. Éljenek meg a tagjaik által adott adományokból, meg az egy százalékokból. De ne a mindenki pénzéből. Vagy ha mindenképp az államon keresztül akarnak pénzt adni, akkor had döntse már el a Tisztelt adózó, hogy melyiknek adja a pénzét. Bár, ilyet úgyse lehetne, mert tuti, hogy valamilyen hülye jogszabállyal vagy EU-s irányelvvel ütközik.

Ja, a másik meg az egyházi iskolák. Nincs nekem semmi bajom ezekkel, miattam mindenki azt meg ott tanulja ahol neki jól esik, (feltéve ha a kötelezőt is megtanítják), no, de miért kapnak kétszer (vagy ha nem kétszer, akkor többet) akkora pénzt egy gyerek után az egyházi iskolák? A magán iskolák se kapnak kétszer annyit… Tehát, ugye egy állami iskolánál, jár minden gyerek után egy meghatározott összeg, plusz a helyi (vagy az iskolát fenntartó) önkormányzattól. Magán iskolák esetén is jár az állami fejpénz, de semmi több, a többit a tanulók (vagy szüleik) által befizetett tandíjból pótolják ki. Míg, egyházi iskoláknál jár a fejpénz, meg még plusz pénz minden gyerek után (ami gyakorlatilag helyettesíti azt ami a tandíjból vagy az önkormányzatból jönne). Tiszta jó, mi? Miért kapnak több pénzt az egyházi iskolák? Jó, igen, mindenkinek joga van saját felekezetéhez tartozó iskolát alapítani, no, de az sehol sincs, hogy azt a Magyar Államnak kéne fenntartania. Ez olyan mintha a magán iskoláknál is jönne még pénz a fejpénzen kívül. Tehát milyen iskola jár rosszul? Hát, az önkormányzati. Aki úgy dönt, hogy gyermekét egyházi iskolába (amúgy nem tudom elképzelni, hogy miért választana valaki ilyet, így kényszerítve gyermekére a saját vallását) adja, akkor az vagy fizessen bele a fenntartásába, vagy az egyháza fizesse. Ha meg azért kell a plusz állami támogatás egyházi iskoláknak, mert amúgy nem tudnák fenntartani, hát akkor kérem-szépen, nem kell fenntartani. Lehet, hogyha fizetni kéne érte, akkor már nem is lenne olyan nagy kereslet az ilyen iskolákra?

Annyi hülyeséget (vagy jó dolgot hülyén) veszünk át a Nyugattól, akkor az ilyen miért nem lehet? Vagy ez sérti egyes körök érdekeit és befolyását? Nem volt olyan jó a szocializmus, de azért ezt legalább jól csinálták (találták ki) a kommunisták-szocialisták, ti. hogy az egyházaknak kuss, és semmi beleszólás az állami dolgoknak (jó, ez ott annak a következménye volt, hogy eltiporták ? vagy legalábbis akarták ? a vallást, azt azért nem kéne)

Olvass tovább
2. oldal, összesen: 212