Összes bejegyzés ilyen címkével: " munka"
2008. október 31.
Napi hírmustra bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Napi hírmustra

Na, nézzük mi fontos történt ma a nagyvilágban:

A Google Sites magyarul

Juppé, amióta megjelent ez a szolgáltatás az Apps-ban erre vártam. Tananyagok netre felrakásához (ami a TIOP szerint követelmény) ideális lesz. És a magyar keresztségben a Google Webhelyek nevet kapta. Mondjuk nem tudom miért tartott több hónapig ama pár szó lefordítása, főleg, hogy nagy része a Docs-ban már megvolt (pl. a szerkesztőfelület). Na mindegy.

Gmail: 99,9%

Magyar oldalakon olvastam, hogy a Google kinyilatkoztatta, hogy a Gmail rendelkezésre állása 99,9%-os.

Eddig ez hivatalosan csak a Google Apps Premium (és nem hivatalosan az oktatási csomag) számára volt, de csak a levelezésre. Na, ez állítólag most már a Docs, Calendra, Sites, Talk szolgáltatásokra is igaz.

Viszont erről az egészről semmit nem találtam a neten, csakis a ma.hu egy cikke (amit aztán mások is lehoztak), se a Gmail blogban, se máshol. Eléggé valószínű így, hogy kamu az egész.

Update: egy angol cikk.

A vetkőző zalai tanerő

Na, már a világsajtó is ezen csámcsog. Ugyebár október huszadikán a zegi Széchenyi István Szki-ban tartottak gólyabált, ahol a tanárnő kicsit belefeledkezett magába, és nekiállt vetkőzni. Na, aztán ezt felkapta a hazai bulvármédia, majd most a világ bulvársajtója. Lehozta a The Sun, majd ezután (valószínűleg onnét átvéve) jó pár bulvárlap. Természetesen a videó fent van a Youtubeon (hát igen, ez a mai technika mire nem képes). Nem rúgták ki, fegyelmit kap valószínűleg.

Ehhez kapcsolódik még, amiről is írt, a média és az anonimitás kérdése. A IWIW segítségével egy percen belül a rendelkezésre álló adatok segítségével (foglalkozás, életkor, keresztnév, lakhely) meg lehet tudni, hogy kicsoda. Mellesleg balga mód kiírta publikusan minden adatát. Sebaj, őbaja.

Elektro Pont kaput

Lehúzza a redőnyt az Eletro Pont. Természetesen a bulvársajtó úgy tálalta, hogy a csúnya gonosz világválság az oka, holott már legalább egy éve döglődik, hitelekből élt, veszteséges (2007-ben 900 milliós veszteséggel zárt). És ugyebár mivel mostanság nem osztogatják úgy a hiteleket, így járt. Előbb utóbb bezárt volna válság nélkül is. Weboldalukat már eltávolították. Bulvár médiában 800, máshol 250 alkalmazott lesz majd állás nélkül.

2018-ra megszűnik a Rába szennyezése!

Egy kis örömhír. Legalábbis impotens politikusaink szerint. Sebaj, 2018 még tíz évnyire van, addig kipusztul minden a Rábából ami eddig megmaradt, de háppi meg szánsájn. A vastagbőr blogon zero jól összefoglalta a témát, érdemes átolvasni: Hatalmas magyar diplomácia siker: tiszta lesz a Rába

Akiket nem érint a válság

Most hallottam a Petőfin, hogy az fn összeszedte azt a tíz állást, amit nem érint a válság. Természetesen a kocsmáros köztük van, mily meglepő. Nameg a zacisok is nyernek a válságon.

Semmit sem ér az érettségi

Készült erről egy felmérés is, bár ehhez nem kell felmérés, hogy tudja az ember. Magyar Nemzetben van róla egy cikk.

Mára úgy hirtelen ennyi.

2008. szeptember 16.

Vékonyklienseket az oktatásba!

És miért? Mert néhány feladatot eltekintve teljesen kiválthatja a hagyományos PC-ket, ami alapvetően három okból jó:

  • kevesebb villanyt fogyaszt
  • csendesebb
  • nem avul el 3 év után

Mikor nem jó ez a megoldás? AutoCAD, 3D, videóvágás, flash tanítás. Kb. ezek azok a területek ahol még (manapság) nem megoldás a vékonykliens. A többi általános célra (internetezés, szövegszerkesztés, programozás, adminisztráció) tökéletesen megfelel.

Oktatóprogramok viszont tökéletesen futnak ilyen környezetbe, és van amikor spórolni is lehet, mert elég egy licencet megvenni (amikkel oktatóprogramokkal kapcsolatba kerültem, ott nincs kikötve, hogy TS szerver esetén másfajta licenc kell, tehát elég egy licencet venni).

És miért jobb mint gépeket venni? Hosszú távon olcsóbb (bár, mint tudjuk, a magyar politikusok nem a hosszútávon gondolkodásukról híresek), mivel maguk a kliensek nem avulnak el. Elég csak a szervert bővíteni. Ami mégse annyiba kerül mint egy teljes gépparkot lecserélni.

És akkor egy kis összefoglaló a témáról:

Vékonykliens megoldáshoz kell egy erős szerver (mivel minden ezen fut), jó hálózat (minden a hálón megy át,) plusz a kliensek.

A kliensek lehetnek erre a célra gyártott vékonykliensek, de akár régi PC-k is, így nem kell kidobni az öreg p2-es masinákat (persze, azért ez nem az igazi, ez olyan felemás megoldás).
Kell egy jó hálózat, 100 mbit a kliensek felé, gigabit a szerver(ek) felé.

Megfelelő szerver, amit méretezni kell (hogy legyen elég kraft a felhasználók kiszolgálásához), plusz egy kis tartalékot is illik azért hagyni. Igazából az, hogy mire mennyit számoljunk (tehát kliensenként mennyi RAM, CPU) eléggé változó dolog, értelemszerűen egy “lassú felhasználó”, aki futtat egy alkalmazást, és lassan “működik” (ilyenek ugye akik nem igazán tudják használni a gépet) jóval kevesebb erőforrást eszik, mint egy “power user”, aki gyorsabban működik, egyszerre több alkalmazást is futtat.

Sun Ray vékonykliens, monitorral egybeépítve

Sun Ray vékonykliens, monitorral egybeépítve

Iskolai környezetbe azért jó, mivel általában órán ugyanazt az alkalmazást futatják a diákok, így a program közös részei csak egyszer foglalják a helyet (Unix-like rendszereken ilyen szempontból jobb a helyzet mint Windowson, azok jobban gazdálkodnak a RAM-mal ilyen esetben). Ami nagy általánosságba elmondható, hogy mindenképp több proci (magos) szerverünk legyen, valamint sok RAM. Windows esetén (2003, de 2k8 is hasonló e téren) a rendszernek számoljunk 768 MiBájt ramot, plusz felhasználónként egy 128 MiBájtot (Office, Firefox, amennyiben párhuzamos használatot feltételezünk), plusz legyen a rendszerbe legalább 10% tartalék (tehát min. 10%-al több felhasználóra tervezzük mint az a valóságba lesz). Powerebb usreknél számolhatunk 200-300 MiBájt rammal is. Processzorból egy mai modern sokmagos CPU már bőven elég, amúgy userenként 100-150 Mhz-et szokás számolni (64 bites CPU és OS, meg alkalmazások esetén ez kisebb is lehet), de jellemzően a ram kevés, nem a cpu.
Linux szervernél számolhatunk egy kicsit kevesebb rammal, ha a userek párhuzamosan ugyanazt futtatják.

Plusz ugye amit munkaórába meg lehet spórolni (nem kell a gépeket telepíteni, karbantartani, stb.)

2008. június 24.

Segély vs. közmunka

Kozmunkasok kicsiA pénzért dolgozni a kisebbségi ombudsman szerint diszkriminatív. Meg rasszista. Ja, hát dolgozni az bizony elég rasszista dolog. Pfúj.

Népünk dicső vezére, Gyurcsány Ferenc se ért egyet ezzel. Pedig jó két éve még a szocialisták akarták ezt bevezetni (pontosabban egy ehhez hasonló rendszert). Hmm, ja, hát politikusnak azt se lehet elhinni amit kérdez.

Meg jönnek azzal, hogy mi van ott ,ahol nincs közmunka. Rakja fel a kezét aki tud olyan települést az országba ahol ne lenne valami megcsinálni való. Fűvágás, gyomirtás, festés, árokpucolás, stb. Mert mindenhol van mit csinálni. Ha mást nem, virágokat ültetni.

Igen, az igaz, hogy ez nem lehet végső megoldás, mert az a felzárkóztatás, munkahelyteremtés lenne, de ez nem megy egy csapásra. Így, legalább érzik, hogy a pénz nem “ingyen” jön, azért tenni is kell. Sőt, az se lenne egy utolsó dolog, ha a segélyek egy részét természetben (élelmiszer, ruha) fizetnék ki. Főleg a gyerekek után. Hogy ne mehessenek el még aznap a kocsmába elinni a pénzt.

Valamint az is probléma, hogy aki segélyt kap, annak egész nap nem kell csinálnia semmit. Tehát elmehet akár feketén is dolgozni. Tehát kapja a segélyt (ami az adónkból van), plusz amit feketén megkeresett (ami után nem adózik). Tehát többszörösen kiveszi a pénzt az állam zsebéből. Viszont ha a segélyért dolgoznia kellene, akkor már döntenie kell, hogy segély, vagy a fekete munka. Ha a fekete munkát választja az még mindig nem jó (mert továbbra se adózik), de már legalább nem veszi fel a segélyt. Több marad az önkormányzatoknál, amit oda lehet adni annak, aki tényleg megérdemli.

Közmunkások

Aki nem dolgozik, mert hosszú időn át csak segélyből él (vagy másból…) annak a munkába való visszatérés is nehezebb. Minél több időt tölt az ember munka nélkül, annál nehezebb lesz. Már csak ezért is jó ez. Nem esik ki a napi rutinból, emberekkel van kapcsolatba, nem lesz depressziós. És nem érzi azt (a tisztességesebje, aki dolgozna, csak nem tud), hogy ingyen kapja. Mert megdolgozik érte.

Esetleg a közmunka helyett lehessen választani a tanulást. Persze, ne csak melegedni járjon az iskolába, hanem produkáljon is valamit (meg lehet nézni a KSH adatait, akiknek csak nyolc osztálya van, azok körében 22%-os a foglalkoztatottság, míg akinek már legalább egy szakmunkás végzettsége van, jóformán talál munkát ha akar. Ha mást nem feketét, szürkét…), megbukik, nincs segély, stb.

Ja, de ez se jó, mert rasszista…

2008. június 8.

Tömeges géptelepítés

Namármost, ha sok gépet kell egyszerre telepíteni, és Ms megoldást szeretne az ember használni (no, hát, egy MS szerver nem olcsó dolog), akkor bizony szívás van. Namármost, van ugye a RIS. Ez szép, is jó is, de nem az igazi. Öreg, már nem támogatott, nem tud multicastot, stb. Aztán van az új, a WDS, ami már image alapú, a 2008-ban lévő tud multicastot is (elvileg, még nem próbáltam), szóval papíron felveszi a versenyt a Ghosttal.

Jelen pillanatba egy gép telepítése nálam abból áll, hogy telepítek egy “mester” gépet, mindent felrakok, stb., aztán imagex-el csinálok róla egy wim imaget (imagex.exe /capture c: d:\idementem.wim “Egy leíras”), aztán ezt felmásolom az egyik szerverre, majd a telepítendő gépeket hálózatról indítom, elindul a WinPE, aztán ott magától felcsatlakoztatja a megosztást ahol a wim image van meghajtónak, majd formázza a gép c: meghajtóját, aztán imagex visszaírja a c:-re az imaget. Namost, ezzel az a baj, hogy sok gép esetén baromi lassú lesz, ugyanis ugyanaz az adat többször végigmegy a hálózaton, mert nem tud multicastot. Na, de a 2008-as az elvileg tud.

Nade, előbb akkor kéne olyan WIM imaget gyártani, amivel menni fog. Mert amit az imagex gyárt, az nem olyan. Elvileg a wdscapture-vel lehetne ilyen WIM-et gyártani, node az nekem nem ment. Pontosabban elindult a program, csak épp a listán, ahol a forrást lehet kiválasztani semmi nincs. Hát, ez van, jövő héten még agyalok rajta.

Amit még próbáltam, az az, hogy hálózatról indítás, WinPE elindul, aztán innét ghostot indítani, és úgy multicastolni. Azonban valamiért a Ghost 8 nem megy WinPE alól (pontosabban a multicastos fogadás nem megy). Valószínűleg a ghost túl régi, a WinPE (ami ugye egy buta Vista) meg túl új. Majd nézek a neten egy frissebb Ghostot, hátha.

Szóval, akkor a jövő heti feladat az lesz, hogy ezt kitaláljam, rájöjjek, hogy hogyan lehet megoldani. Aztán lehet, hogy olyan triviális, hogy majd kiböki a szemem, csak épp ezért nem találtam még rá.

2008. május 15.
Hogyan vegyünk infrastruktúrát? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Hogyan vegyünk infrastruktúrát?

szerver

Mielőtt nekilátunk megvenni az infrastruktúra kiépítéséhez szükséges dolgokat (kábelek, szerverek, switchek, stb.) három legfontosabb dolgot kell megtenni: tervezni, tervezni, tervezni
Remélem nem kell ecsetelni, hogy miért. Egy elbaltázott (alul, vagy felül méretezett) infrastruktúrával nagyon sok pénzt lehet az ablakon kidobni (feleslegesen, bár a beszállító szempontjából nem 🙂 )

Először is fel kell mérni az igényeket, és a lehetőségeket (magyarán, hogy mekkora keret van rá). Ugyanis teljesen más megoldás jó egy kis könyvelőirodába, mint egy grafikai stúdióba, vagy akár egy iskolába. Számba kell venni a jelenlegi infrastruktúrát, és azt, hogy ezt érdemes e megtartani, vagy sem (pl. egy régi BNC-s ethernet hálózatot nem biztos, hogy érdemes megtartani, de egy jól kiépített UTP-s hálózatot már lehet), esetleg mindent elölről kezdünk (ebben az esetben egységes lesz minden). Tehát, igények. Tudni kell, hogy mit fognak csinálni az alkalmazottak. Oda, ahol csak internet, valamint csoportmunka megy, nem kell gigabites aktív eszközöket venni, és felesleges a több milliós szerver is (de a kábelekből viszont érdemes a jövőre gondolva már CAT6-osokat beépíteni).

Mindenképp úgy kell tervezni a hálózatot, hogy a későbbiekben igény szerint bővíthető legyen (legyen hely kábelcsatornákba, esetleg üres csatornákat felrakni). Legyen előre megtervezve, hogy hol lesznek a végpontok, ne akkor kelljen kitalálni, mikor szerelik. Mert ugye akkor előfordulhat olyan, hogy a végpont közelébe még konnektor sincs.

Ha megvan a hálózat tervezése, akkor ki kell találnunk, hogy milyen aktív eszközöket fogunk használni. Mekkora sebesség kell, mi a fontos. Legyen e menedzselhető, vagy felesleges mert úgyse fog senki hozzá nyúlni. Mindenképp fontos a jó hosszú garancia. Legalább 3 éves, de ha lehet még hosszabb garancia legyen az eszközökre. Mert ugye mindig akkor döglenek be az ilyenek miután lejárt a garancia 🙂 Ha van pénz, akkor mindenképp valami márkásabb (HP, Cisco, 3Com, az azonos kategóriában levők körülbelül ugyanazt tudják hardverileg, általában a szolgáltatások a különbözőek)

No, ha megvan a hálózat, és az ahhoz szükséges aktív eszközök, jöhet(nek) a szerver(ek). Itt is méretezni kell. Mi a fontosabb? Hogy olcsó legye? Hogy sokáig elmenjen (5-10 év)? Hogy sok RAM legyen benne? Hogy gyors IO legyen benne?

Olyan gépet is lehet venni, ami mindent tud, de az nem biztos (sőt), hogy a legjobb vétel lesz. Aztán, nem mindegy, hogy hol lesz. Ha bent az irodába a humán erőforrással, akkor nem lehet olyan gépet venni, aminek olyan hangja van mint egy felszálló repülőnek. Nomeg akkor rackes se jó, hanem álló, asztali kell.

Döntsük el azt is, hogy milyen OS lesz a gépen. Linux, *BSD, Windows? Mert akkor arra is ügyelni kell, hogy megfelelően támogatott legyen az adott OS-ben az adott hardver. (magyarán ne kelljen hegeszteni órákat, hogy minden funkcót elérjünk). Kis irodába, vagy akár egy nagyobba is, de kisebb igényekkel, (főleg, ha kevés a pénz) érdemes megfontolni használt nagyvasak vételét. Egy P3 környéki 2-4 procis, 7-1000 MHz-es gépet 1-2 giga RAM-mal meg elhet ma már kapni 40-50e forintért. És sok helyre egy ilyen hardver is elég. Fontos, hogy mekkora rendelkezésre állás kell. Ha kozel 100%-os, akkor érdemes két gépet (vagy többet) beszerezni, a redundancia miatt. Meg maga a gép is redundáns legyen (redundáns táp, redundáns RAM, stb.)

Még egy fontos dolog. A garancia. Már írtam, hogy legyen hosszú. Azonban érdemes elgondolkozni, hogy helyszíni garanciát vegyünk. Ami egy nagyon kényelmes módja a garancia intézésének. Betelefonálunk, hogy rossz az XY hardver, aztán a garancia fajtájától függően még aznap, másnap, harmadnap lehozzák, leküldik a csere hardvert. Ez főleg akkor jó, ha vidéken vagyunk, és helyben vagy a közelben nincsen olyan hely, ahol a cserehardvert beszerezhetjük.

És a végére még egy eléggé hanyagolt megoldás. A terminál szerver (akár Windows, akár Unix-like alapokon). Ez, (sima irodába, ahol nem kell 3D, valamint egyéb extra igények) ideális irodai munkákra. Veszünk izmosabb vasakat (ekkor azért már kell ugye bőven memória, valamint processzor, az, hogy konkrétan mennyi, az függ attól, hogy mennyien dolgoznak majd rajt, és az adott szoftvertől, amit használni akarunk). Így nem kell kliens számítógépeket vásárolni, elég egy vékonyklienst (létezik olyan is, amit a falba lehet építeni, mint a konnektort), ami energia felhasználás szempontjából sem mellékes.

Szóval, röviden ennyi. Még valamit hozzátennék: ha nem értünk hozzá, biztosabb (és jobb) eredményt kapunk ha felkérünk egy (vagy akár több) hozzá értő céget, hogy tervezzék meg az egészet. Így mi csak elmondjuk (pontosan!) az igényeket, és majd átvesszük a kulcsrakész megoldást.

2008. február 10.
Báj, Báj Internet Explorer bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Báj, Báj Internet Explorer

Firefox vs. IEE héttől a melóba a Firefox az alapértelmezett támogatott böngésző. Az IE ikonjait el is tüntettem.

Hogy miért tettem ezt? Nos, IE-vel egy halom oldal nem megy normálisan, ráadásul előtte héten előjött egy IE bug (amikor fogja magát, és csak kilép, ha jól emlékszem flash miatt) és ez volt az utolsó csepp a pohárba.

A Firefox penetráció eddig is kiemelkedően magas volt (kb. 80-85%). Másrészt nem akarok szupportot nyújtani IE-hez. Miért kelljen ugye két böngészőt pesztrálni, ha abból egy úgyis rosz?

No, meg a Firefox kicsit immúnisabb mindenféle internetről jövő jósággal szembe. Valamint többet is tud, pluginekkel felturbózva. Alapértelmezetten beépítettem a helyi terjesztésbe egy-két hasznos plugint (adblock, google preview, tabszinező) valamint az alap keresőket is kicseréltem (google-hu, wikipedia-hu, szótár került be az eredetiek helyett), valamint a hasznos könyvjelzőket is egy csokorba raktam (ezeket tudja törölni a felhasznaló ha akarja).

A következő lépés (valószínűleg nyáron) a Microsoft Office lecserélése OpenOffice-ra lesz.

2008. február 4.
Google Apps bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Google Apps

google appsNos, korábban írtam, hogy összedobtam fasza kis postfix+dovecot rendszert, (itt) azonban közben felmerült az igény valami csoportmunka kezelő dologra is. Mivel ingyenes és normális rendszert nem igen találtam, ezért a Google Apps (Google Alkalmazások vagy mifene a magyar neve) csomagjait néztem meg. Ez kb. mindent tud ami kell, és így nem nekem kell a szervert üzemeltetni, a programokat frissíteni, stb. Tiszta kánaán 🙂

A felhasználóknak (akinek eddig mutattam) nagyon bejött, egyszerű, nincs túlbonyolítva, így az egyszerű emberek is tudják használni (majd mikor a betanítás lesz, akkor ugrik a majom a vízbe, és derül ki, hogy mennyire jo, vagy nem jó)

Nagyon melléfogni végülis nem lehet vele, mivel fizetni nem kell érte, a domain már régebb óta megvolt, csak az MX rekordokat kell módosítani a google felé.

Van benne levelező, naptár, dokumentumkezelő, gtalk, meg a kezdőlapos dolog aminek nem tudom a nevét.

Ez mind egybe van gyúrva, és központilag lehet kezelni mindent. Csoportmunkára is tökéletes, mivel mindennél be tudja a felhasználó állítani, hogy kivel és, hogy osztja meg.

Ezért cserébe csak egy picike reklám jelenik meg a levelezőben (no, nem olyan zavaró flashes, hanem a szokásos, néha még hasznos google típusú csak szöveges reklám. Ha az ember nem keresi észre se veszi)

Szóval, szuper.

Oldalak:123»