Összes bejegyzés ilyen címkével: " média"
2008. november 23.

Szombathely.hu új arca

Szombathely címerPéntek-éjjel, szombat-reggel fele beüzemelték a szombathely.hu portál új verzióját. Első ránézésre, dizájnilag elég kellemes az oldal, azonban, ha jobban megnézi az ember, azért akad hiba bőven. De azért összességében nem olyan rossz, igaz, bőven lehetne jobb is.

Pár perces blabla után a polgármester átadta a szót a város informatikai vezetőjének (“informatikai miniszterünk” @ Ipkovich György), aki aztán elmutogatta a dolgokat. Kivetítve, demó lehetőség nem volt.

Az oldalt négy szekcióra bontották:

  • Visitsavaria.hu: ebben a részben a turizmussal, és város ismertetőkkel kapcsolatos dolog van
  • Programsavaria.hu: helyi, környékbeli programok
  • Uzletsavaria.hu: cégekhez kapcsolódó dolgok
  • E-ügyfélszolgálat: ez maradt az, ami volt, így most nem érdekes

Elvileg az első hármat a saját domainaikon is el lehet érni, azonban nálam legalábbis, a visitre és a programra a savariaprogram.hu míg, az uzletsavaria.hu domain pedig nem is létezik.

Ami rögtön feltűnik (szélesvásznú monitoron), hogy az oldal fix szélességű, ami nem is lenne baj, azonban nem középen, hanem bal oldalon van. Ennek apropóján meg néztem a CSS és a HTML forrást validátorral, ami (mint amúgy vártam is), hibásnak mondta mindkettőt.

szombathely.hu

szombathely.hu

CSS-nél van 2 hiba, és egy figyelmeztetés, ráadásul az egyik hiba egy sima elgépelés. right helyett reight van. Vagy valami más, de akkor is pitiáner hiba. Oda nem figyelés…

HTML-nél 11 hiba, 1 figyelmeztetés. De itt is elég pitiáner hibák vannak. Pl. elmaradt a lezáró / jel.

Keressünk az oldalon akkor. Hoppá, nem megy… Már ott gyanús lett, mikor belekattintottam a kereső mezőbe, és nem tűnt el a szöveg. Az OK gomb nem gomb, nyomkodhatja az ember a világ végéig.

Azonban van RSS. Nade nem úgy, ahogy az ember várja. A HTML fejlécbe nem rakták be, így nem virít ott a böngészőben a szokásos RSS ikon. Jobb oldalt a menüben kell lemenni, és ott lehet rákattintani az RSS-re. Amire csak egy ismertető jön be, hogy mi ez az RSS dolog, és még innét kell kattintani magáért az RSS-ért. Ami nem működik.

Végigkattintgatva az oldalt, két dolog ami nagyon feltűnő: Kevés a kép, valamint az interaktivitás teljes hiánya. Nem lehet hozzászólni semmihez. Elsősorban ez a szállodák, szállások, éttermek résznél lehetne nagyon jó.

Apropó, szállás, és étterem rész. Sok cég arra nem volt képes, hogy egy képet beküldjenek magukról, így egy csúnya szabványkép virít náluk. Erre mit csinálnak az önkormányzatnál? Nem ám levennék ezeket a cégeket (mivel nem kell nekik az ingyenreklám), áá, nem, fogják magukat, és az adófizetők pénzén majd fotóznak. Ingyen reklámfelület, ráadásul még adópénzből fizetve a képeket is? Ennyire sok a pénz az önkormányzatnál, vagy mi van?

Az oldal linkjei szörnyűek. Pl. egy két oldalas írás, második oldalának linkje: www.szombathely.hu/hu/1+visitsavaria/15+varostortenet/16+az+okori+varos/oldal=2

vagy az egyik szállás linkje: www.szombathely.hu/hu/1+visitsavaria/21+szallaskalauz/27+diakotthon+turistaszallo/26+assisi+szent+ferenc+kollegium

Hát nem szörnyű? Valami ilyesmi volna az ildomos: visitsavaria.hu/hu/varostortenet/okori-varos/2 vagy visitsavaria.hu/hu/szallasok/diakotthon-turistaszallo/assisi-szent-ferenc-kollegium

A trendeket követve, blog is van az oldalon! Persze, nem mindenkinek, csak (jelenleg) három személy számára (Devecsery László, Gráf Légrádi Balázs, Jordán Tamás). Ez az egész elvileg a blogszombathely.hu címen lesz/lenne, azonban ez a cím jelenleg az ISISCom oldalát hozza be. Blogmotornak WordPress 2.6.3-at használnak. De azért a permalinkeket nem sikerült beállítani 🙂 Ingyenes témákat raktak a WP-khez, Green Light, Sleepy Blue, Mental Disorder. Azért annyira voltak rafkósak, hogy erről egy betűt se hagytak ott.

És végezetül ott vannak a hirdetések. Kérdem Én, minek? Ráadásul izgő, mozgó, flashes reklám, ami úgyis lepereg az emberekről. Ilyennel elcsúfítani egy város oldalát? Nem találkoztam még olyan település oldalával, ahol reklám lett volna (igaz, nem is néztem meg az összeset).

Szóval vannak hibák. Ezek javíthatóak, és ha javítják is, közelebb lesz az oldal ahhoz, amilyennek egy jó oldalnak lennie kell. Aztán, akkor majd lehet a tartalmat is átnézni…

2008. október 10.
Lopják a Wiki szövegét a médiában bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Lopják a Wiki szövegét a médiában

Szórják rendületlenül a sok szemetet a postaládába, s köztük akadtam erre a gyöngyszemre.

A Szombathelyi Maraton újságban (gyorsan átfutottam, hátha van benne valami érdekes) van egy cikk az Országos Kéktúráról (október 9. napján megjelenő számban, a 6. oldalon). Elkezdem olvasni, és olyan érzésem támad, hogy én ezt már olvastam valahol. Olyan déj? vu érzés. Megnyitom kedvenc Firefoxomat, majd a googlét, és beírtam a cikk első pár mondatát. És mit kapok első helyen a találatok között: a Wikipédia Országos kéktúra című szócikkét. Átolvasom a szócikket, és egy az egyben ugyanez van az újságban is. Még a szócikket gazdagító egyik kép is ott van.

Persze a cikk alján ott van a “szerző” neve: Solténszky Kornélia

Azért ehhez kell bőr az ember képén. Nem ám valami zughonlapról lopta, ááá, egyenesen a Wikiről.

Egy gyors Google keresés a névre, hogy mégis ki ez a persona, nos: Ferencváros című kerületi lap (hasonlónak tűnik mint a Savária Fórum) főszerkesztője. Nem egy általános név, tehát eléggé valószínű, hogy így van. De azért megnéztem az Iwiwen, hazánk nagy telefonkönyvén. Egy találat, tehát eléggé valószínűsíthető, hogy nem él több ilyen nevű személy az országban.

Írtam mailt a Maraton szerkesztőségnek, bemásolva a GFDL szövegét, stb. Kíváncsi vagyok, hogy mit válaszolnak. Sejtésem szerint vagy semmit, vagy egy semmitmondó szöveget.

És mellékelten a cikk (sajnos csak lefotózni tudtam):

2008. augusztus 2.
Bulvármédia bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Bulvármédia

kozhalo vegpontVan ez a hír a hirado.hu-n: Szétfoszlik a közhálóprogram?

A lényege kb. az, hogy vége a közhálónak, mert minden 10e lakosnál nagyobb településen leszedik, valamint ahol egy hónapja nem használták a végpontot (nem volt rajta forgalom).

És, hogy mi igaz ebből? Kb. semmi. Leszereltek összesen 40 végpontot (amiket évek óta nem használnak, vagy pedig összevonások, vagy más okból egy helyen, egy épületbe több végpont volt). Persze közbe vagy 150-et fel is szereltek a nyáron (és összesen van kb. 7400).

Tehát összességében amit a cikkben írtak, mind hazugság. Nem építenek le semmit, a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium nem nyilatkozott senkinek semmit, és nem a Baja Ferenc (talán ő?) vezette elektronikuskormányzati központ felügyeli péntektől. Minden maradt a régiben.

Mi a tanulság? Az, hogy úgy manipulálják az embert, ahogy akarják!

2007. szeptember 15.

MR2 Petőfi Rádió

MR2 Petőfi Rádió logoA nyáron megújult az MR2 Petőfi Rádió, szakítottak az eddigi arculatukkal, és egy teljesen új, fiatalos arculatot alakítottak ki. Jó (és igényes) zenéket játszanak, és célközönségnek (ha minden igaz) a fiatal felnőtteket célozta meg.

A Magyar Demokrata Fórum (MDF) az Országos Rádió és Televízió Testülethez (ORTT) fordul, hogy a médiahatóság folytasson le vizsgálatot a Magyar Rádió nyár óta kialakított műsorstruktúrája ügyében, elősegítve, hogy a rádió visszatérjen a közszolgálatiság útjára ? mondta a párt elnökhelyettese pénteken Pécsett.

Forrás

Igaz, ez sok korábbi hallgatónak nem tetszett, ment is pl. a Vas Népe sms rovatában is az anyázás, hogy a köcsög bunkó fiatalok elvesznek mindent a szegény öregektől. Azért kíváncsi lennék a hallgatottsági adatokra, hogy akkor hányan hallgatták, és, hogy most hányan. Én is hallgatom a Petőfit nyár óta, és nagyon tetszik.

A régi toldozása-foltozása helyett alkottak egy új rádiót (végülis fogták a régi rádiót, kidobták a kukába, és ugyanazon a néven létrehoztak egy új rádiót).

Az MDF abba kötött bele, hogy nem közszolgálati így már a rádió. Nos, a médiatörvény szerint az a közszolgálati adó, ami a ?műsorszolgáltató vételkörzetében élő hallgatók (?) kulturális (?) szükségleteit és igényeit? kielégíti. Szerintem a Petőfi ennek eleget tesz.

Ennyi erővel a Bartók sem közszolgálati, mivel ott komoly (klasszikus, ki, hogy) zenén és híreken kívül más nincs is. Na, bumm.régi rádió
Akkor most megint mire jó ez? Valahogy a címlapra kellett kerülni? Minek kell egyáltalán basztatni a Petőfit, nem hogy örülnének, hogy történik valami érdemleges.

Vagy azoknak akik szidják agyba-főbe, nagyon is megfelelt a régi, bebetonozott rendszer?

Olyan nincs, hogy egy közszolgálati adó célcsoportja mindenki legyen (sőt, nem is lehetséges, már csak a generációs különbségek miatt sem). Akkor az a baj, hogy most egy közszolgálati adó célközönsége nem az idősebb korosztály, hanem a fiatalok? Vagy akkor mondja már meg, hogy miért megy a pampogás?

Sőt, ha a ?Nagyon zene!? mellé a későbbiekben egy kis kulturális műsort (vagy olyan műsorokat amik a célközönséget érintő kérdésekkel foglalkoznak) is becsempésznek, még ?neveli? is a népet.

Most, ha az MDF kérésének helyt ad az ORTT, és a Petőfi visszatér a régi, unalmas műsoraihoz, akkor ki fogja hallgatni?

Miért baj az, ha egy állami pénzen finanszírozott dolog sikeres?

2007. május 14.

Könyv és digitális könyv

Nos, a hagyományos könyvekkel (és médiákkal) ott van a legnagyobb baj, hogy drágák, nehezen beszerezhetőek, korlátozott számban érhetők el, valamint nehézkesek, valamint jóformán csak olyan címek érhetők el, amik vagy örök klasszikusuk (pl. Egri csillagok) vagy jelenleg bestsellerek. Azonban ha valaki egy régebbi könyvet szeretne elérni, esetleg valamely külföldi író külföldi nyelvű könyvét, akkor vagy sikerül egy antikváriumból vagy esetleg valamely bolhapiacon sikerül megszereznie. Más lehetősége nem nagyon van, esetleg még ha külföldön elérhető onnét megrendeli (egy vagyonért…). Vagy letölti az internetről. Ingyen, gyorsan és kényelmesen. Persze, ez az esetek többségében illegális, de azért ha megkérdeznénk egy szerzőt, hogy mit gondol, hogy inkább elveszik a feledés homályába, vagy esetleg művét digitális formában elérhetővé teszi többmilliárd potenciális olvasó körében, igaz, ebből Ő nem nagyon látna vagyont. Ha Én író lennék, biztos hogy a halhatatlanságot választanám. Nomeg ott vannak még az olyan könyvek, művek amik beszerezhetetlenek, vagy betiltottak, vagy ilyesmik. Például melyik könyvesboltban lehet megvenni Sztálin, Lenin, Hitler vagy Szálasi beszédjeit? Semelyikben. Ellenben az internet hatalmas könyvtárából beszerezhető.

e-book
Persze, mondják, hogy gép előtt monitorról olvasni nem jó, kényelmetlen és károsítja a szemet (ami bizonyítottan nem igaz, még a hagyományos katódsugaras monitor se károsítja közvetlenül a szemet, a modern folyadékkristályos monitorról ne is beszéljünk), amiből igaz is, hogy kényelmetlen, Én se szeretek hosszú szövegeket gép előtt ülve olvasni. Olvasás szempontjából a hagyományos könyv tényleg kényelmes, lehet olvasni fekve, állva, ülve, vagy ahogy gondoljuk. Azonban ma már megfizethető áron elérhető a “digitális papír” ami egy olyan “lap” ami tulajdonságait tekintve a papírra hasonlít, és a szöveg vagy kép megjelenítéséhez nincs szükség semmilyen energiára. Igen, egy olyan digitális média, ami teljesen rendelkezik egy papíralapú könyv tulajdonságaival, viszont annyi tartalmat töltünk rá amennyink van.És, hogy miért is szerezzük be digitálisan (illegálisan) a könyveket mikor ott vannak a könyvtárak? Hát ez az, nincsenek ott a könyvtárák. A rendszerváltáskor a magyar kultúra műhelyei szétestek, megszűntek (míg 1980-ban 10000-nél is több könyvtár volt, addig 2000 már csak kb. 3500 könyvtár lett). Ezrével zártak be a falusi könyvtárak, kultúrházak, a munkahelyi könyvtárak, a hagyományos könyvtárak is hatalmas hátrányokat szenvednek. Ma már az állam nincs ott a könyvpiacon, nem támogatja könyveke megjelenését, és azt, hogy mindenkihez eljusson. Ma, ha valaki könyvet akar – és az nem valami klasszikus, hanem pl. a Harry Potter legújabb része – akkor azt meg kell vennie. Sok pénzért. Ami éppen ma Magyarországon nincsen. Persze, most akkor lehetne mondani, hogy akinek pénze sincs, annak nincs számítógépe meg internetje se. Nos, azért annyira nem rossz a helyzet. Számítógépet használtan nagyon olcsón lehet beszerezni – vagy az igazán rászorulóknak ott vannak a különböző ilyen civil összefogások – és internet ma már minden iskolában van, valamint ott vannak a teleházak és e-Magyarország pontok. Igaz, ezek általában nem ingyenesek, de ha azt nézzük, hogy 100-150 forintért hazavihet bárki több száz könyvet, azért az nem olyan sok.Emellett még itt van a környezetvédelem kérdése. Egy könyvhöz rengeteg fa meg víz kell (hogy papír legyen) amik egyre fogynak, és ahogy fogynak, lesznek drágábbak, meg lesz nekünk rosszabb. Jó, persze, egy elektronikus szerkezet előállításához is kellenek az erőforrások, azonban ez jelenleg nem a legkárosabb és környezetterhelőbb művelete. Valamint egészségkárosító anyagok sincsenek ma már ezekben, és a használt eszközök újrafelhasználása is megoldott.No, meg ott vannak az olyan fiatal szerzők akiknek a műve soha nem fog megjelenni könyvesboltokban, vagy azért mert még ismeretlenek, és a kiadók nem kockáztatnak, vagy mert egy amatőr író. Könyvet kiadatni saját zsebből nem olcsó mulatság. Azonban feltenni az Internetre, hogy aztán bárki letölthesse, az minimális teendőkkel jár. És lehet, hogy így népszerűvé és ismerté válik.Ma, digitálisan magyarul elérhető könyvek döntő többségét magánemberek, és társaságok digitalizálják. Míg az állam által támogatott Neumann ház kb. 900 kötetet digitalizált 7 év alatt, addig a magánemberek és társaságok több ezret hónapok alatt. Ma, egy könyvtárban, átlag 7000 könyv található meg (hagyományos formában), míg digitálisan megszámlálhatatlan. Eléggé nagy a különbség.Azt is nézzük, hogy Magyarországon, ahol az elmúlt század során több rendszer és ideológiai váltás volt, egy csomó könyv semmisült meg, amik ma már beszerezhetetlenek hagyományos formában, mert egyszerűen nincsen belőlük, míg ha fent van az Interneten, akkor bárki számára elérhető. És nem kevés ilyen könyv van.