Beküldve: szerző: charlie | 4 hozzászólás
Melegek és a felvonulásuk
Engem nem érdekel az, hogy otthon ki minek öltözik, vagy kivel (mivel) tölti el az idejét, legyen az normális vagy nem normális.
De kérem, miért kell ezt a hülye felvonulást csinálni? Csak gerjesztik a népharagot maguk ellen, kiöltöznek csiri-csáré módon (vagy nem), és verik a mellüket, hogy ők akkor bezony melegek. Hát érdekel ez valakit?
Én sem vonulok fel, és verem a mellemet, hogy normális vagyok, akkor ezt miért kell a melegeknek csinálni? Szerintem csak jól lejáratják magukat (mit gondol az átlagpolgár, Gipsz Jakab: ?Húú, ezek a buzik aztán de undorítóak, így akkor én most nem fogom szeretni a buzikat?.)
Ahelyett, hogy ledöntenék a sztereotípiákat, csak erősítik az (mármint azok, akik felvonulgatnak).
Miért kell nagydobra verni azt, hogy ki milyen érzületű? Az minden ember magánügye (addig míg azzal nem károsít meg másokat, és nem bánt mást ? fizikailag), hogy mit csinál otthon. Kinek a pap, kinek a papné.
(Mondjuk szerintem nem normális dolog a homoszexualitás, meg a hasonló dolgok ? de azért nem vagyok homofób, ha valaki meleg, hát legyen az, az ő dolga)
Az ilyen dolgokat mindenki hagyja otthon, a hálószobába, nem az utcára való. Éljen rendes életet, és akkor úgyis kivívja a társadalom (a család, a szűkebb környezete) megbecsülését, függetlenül attól, hogy most hogy áll a nemiséggel.
Beküldve: szerző: charlie | 2 hozzászólás
Olvasási kultúra
Na, ez éppen hogy nincs. Ma, Magyarországon nem divat az olvasás. Sőt, lenézik azt aki olvas. Ez szégyen és gyalázat…
Lesi a birka a hülye tévét, amivel nem is lenne baj, de állandóan lesi, meg mit les! Győzike-show, az kell a népnek, vigyük le az értelmi színvonalat a béka segge alá.
Vannak akik aszondják, azért nem olvasnak mert nincs rá idejük. Ez szerintem baromság. A ‘40-es, ‘50-es, ‘60-as években még ennyi idejük se volt az embereknek, mégis többet olvastak.
Ma, az általános iskolás gyerekek 1/3, majd fele funkcionális analfabéta. Tehát tud olvasni, csak épp nem érti meg. Ha meg esetleg felfogja, akkor meg a szövegértéssel van gond. És ez így baromira nem jó. Nem lesz így megfelelő szókincse, és mivel gyerekkorába nem alakul ki, ezért később se fog olvasni, mert nem fogja megérteni. Meg nem is lesz hozzászokva.
Drágák a könyvek. Ez is igaz, de azért aki akar, az antikváriusnál, használtan, bolhapiacból potom pénzért (pár száz Ft) vehet klasszikusokat. (Egy jó pont a szocialista rezsimnek: Mivel kitiltották a nyugati ?bulvár? könyveket, és baromi olcsón adtak a népnek a magyar klasszikusokat, soha nem olvastak igazi irodalmi remekműveket mint akkor. Persze, ez a nyolcvanas évek felé csökkent, ahogy kezdtek elszállni a könyv árak, meg jöttek be a bulvár könyvek)
És azért, hogy a gyerek nem olvas, azért a szülő is felelős. Mert ha a szülő nem szoktatja hozzá az olvasáshoz a gyereket (nem mutat példát) akkor a gyerek se fog. Mert ugye nem azt látta otthon. És sajnos az iskolába se kényszerítik rá (meg meg se tanítják…)
És az újságokat se nagyon olvassák a népek. Akkor honnét tájékozódnak? Hát a tévéből… Ott meg aztán ontják a sok hülyeséget, meg a dezinformációkat. És így butul a nép. De azért vannak akiknek ez jó. Hogy kiknek? Hát a politikusainknak. Nade miért? Mert a birka népet könnyebb irányítani.
Azért szerencsére, a divatkönyvek egész jól mennek (Harry Potter, DaVinci kód, meg hasonlók). Bár, ugye ezek nem a mély, nívós olvasmányok. Inkább csak egy kis szórakoztatót esti mulatság.
És mivel nem művelődnek az emberek, nem lesz véleményük is, pontosabban lesz, de azt előre megkapják a médiából. És így válnak zombikká…
Kapcsolódó link: Az olvasás éve és a funkcionális analfabetizmus
Beküldve: szerző: charlie | 1 hozzászólás
Könyv és digitális könyv
Nos, a hagyományos könyvekkel (és médiákkal) ott van a legnagyobb baj, hogy drágák, nehezen beszerezhetőek, korlátozott számban érhetők el, valamint nehézkesek, valamint jóformán csak olyan címek érhetők el, amik vagy örök klasszikusuk (pl. Egri csillagok) vagy jelenleg bestsellerek. Azonban ha valaki egy régebbi könyvet szeretne elérni, esetleg valamely külföldi író külföldi nyelvű könyvét, akkor vagy sikerül egy antikváriumból vagy esetleg valamely bolhapiacon sikerül megszereznie. Más lehetősége nem nagyon van, esetleg még ha külföldön elérhető onnét megrendeli (egy vagyonért…). Vagy letölti az internetről. Ingyen, gyorsan és kényelmesen. Persze, ez az esetek többségében illegális, de azért ha megkérdeznénk egy szerzőt, hogy mit gondol, hogy inkább elveszik a feledés homályába, vagy esetleg művét digitális formában elérhetővé teszi többmilliárd potenciális olvasó körében, igaz, ebből Ő nem nagyon látna vagyont. Ha Én író lennék, biztos hogy a halhatatlanságot választanám. Nomeg ott vannak még az olyan könyvek, művek amik beszerezhetetlenek, vagy betiltottak, vagy ilyesmik. Például melyik könyvesboltban lehet megvenni Sztálin, Lenin, Hitler vagy Szálasi beszédjeit? Semelyikben. Ellenben az internet hatalmas könyvtárából beszerezhető.
Persze, mondják, hogy gép előtt monitorról olvasni nem jó, kényelmetlen és károsítja a szemet (ami bizonyítottan nem igaz, még a hagyományos katódsugaras monitor se károsítja közvetlenül a szemet, a modern folyadékkristályos monitorról ne is beszéljünk), amiből igaz is, hogy kényelmetlen, Én se szeretek hosszú szövegeket gép előtt ülve olvasni. Olvasás szempontjából a hagyományos könyv tényleg kényelmes, lehet olvasni fekve, állva, ülve, vagy ahogy gondoljuk. Azonban ma már megfizethető áron elérhető a “digitális papír” ami egy olyan “lap” ami tulajdonságait tekintve a papírra hasonlít, és a szöveg vagy kép megjelenítéséhez nincs szükség semmilyen energiára. Igen, egy olyan digitális média, ami teljesen rendelkezik egy papíralapú könyv tulajdonságaival, viszont annyi tartalmat töltünk rá amennyink van.És, hogy miért is szerezzük be digitálisan (illegálisan) a könyveket mikor ott vannak a könyvtárak? Hát ez az, nincsenek ott a könyvtárák. A rendszerváltáskor a magyar kultúra műhelyei szétestek, megszűntek (míg 1980-ban 10000-nél is több könyvtár volt, addig 2000 már csak kb. 3500 könyvtár lett). Ezrével zártak be a falusi könyvtárak, kultúrházak, a munkahelyi könyvtárak, a hagyományos könyvtárak is hatalmas hátrányokat szenvednek. Ma már az állam nincs ott a könyvpiacon, nem támogatja könyveke megjelenését, és azt, hogy mindenkihez eljusson. Ma, ha valaki könyvet akar – és az nem valami klasszikus, hanem pl. a Harry Potter legújabb része – akkor azt meg kell vennie. Sok pénzért. Ami éppen ma Magyarországon nincsen. Persze, most akkor lehetne mondani, hogy akinek pénze sincs, annak nincs számítógépe meg internetje se. Nos, azért annyira nem rossz a helyzet. Számítógépet használtan nagyon olcsón lehet beszerezni – vagy az igazán rászorulóknak ott vannak a különböző ilyen civil összefogások – és internet ma már minden iskolában van, valamint ott vannak a teleházak és e-Magyarország pontok. Igaz, ezek általában nem ingyenesek, de ha azt nézzük, hogy 100-150 forintért hazavihet bárki több száz könyvet, azért az nem olyan sok.Emellett még itt van a környezetvédelem kérdése. Egy könyvhöz rengeteg fa meg víz kell (hogy papír legyen) amik egyre fogynak, és ahogy fogynak, lesznek drágábbak, meg lesz nekünk rosszabb. Jó, persze, egy elektronikus szerkezet előállításához is kellenek az erőforrások, azonban ez jelenleg nem a legkárosabb és környezetterhelőbb művelete. Valamint egészségkárosító anyagok sincsenek ma már ezekben, és a használt eszközök újrafelhasználása is megoldott.No, meg ott vannak az olyan fiatal szerzők akiknek a műve soha nem fog megjelenni könyvesboltokban, vagy azért mert még ismeretlenek, és a kiadók nem kockáztatnak, vagy mert egy amatőr író. Könyvet kiadatni saját zsebből nem olcsó mulatság. Azonban feltenni az Internetre, hogy aztán bárki letölthesse, az minimális teendőkkel jár. És lehet, hogy így népszerűvé és ismerté válik.Ma, digitálisan magyarul elérhető könyvek döntő többségét magánemberek, és társaságok digitalizálják. Míg az állam által támogatott Neumann ház kb. 900 kötetet digitalizált 7 év alatt, addig a magánemberek és társaságok több ezret hónapok alatt. Ma, egy könyvtárban, átlag 7000 könyv található meg (hagyományos formában), míg digitálisan megszámlálhatatlan. Eléggé nagy a különbség.Azt is nézzük, hogy Magyarországon, ahol az elmúlt század során több rendszer és ideológiai váltás volt, egy csomó könyv semmisült meg, amik ma már beszerezhetetlenek hagyományos formában, mert egyszerűen nincsen belőlük, míg ha fent van az Interneten, akkor bárki számára elérhető. És nem kevés ilyen könyv van.
Képek
