Ráadásul egy olyan ember születését ünneplik, akinek nevében több millió ártatlan embert végeztek ki, gyilkoltak meg. Hoppá, ennyi erővel Hitlert is lehetne ünnepelni, hisz maga Hitler (vagy Sztálin, Mao, akármelyik diktátor) nem ölt meg milliókat. Tisztára mint Jézus. Csak a nevükben gyilkoltak le milliókat. Jéé, hát nem ismerős? Jézus nevében is milliókat gyilkoltak le. És ehhez nem kell a középkorig visszamennünk.

Ma meg még ráadásul (a nyugati világban) az az egész időszak a féktelen költekezésről, az idegeskedésről szól. Nameg a képmutatás, és nagyzolás. Ráadásul Jézus még csak nem is december 25-én született.

Pontosan senki nem ismeri a dátumot, mivel, hogy az sehol nincs leírva. Csak azért van decemberben a kereszténység körében Jézus születésének ünnepe, mivel az egyik pápájuk így döntött. Nomeg, mivel december végén korábban is ünnepeltek az emberek (téli napéj egyenlőséget), könnyebb volt a kereszténységet elterjeszteni.

Aztán ott a sok kivágott fa. Mert a műfenyő nem jó (mert nem trendi), a cserepes fenyő meg, pff, minek az. Mert a fa csak úgy lesz magától. Erőforrások felesleges elpazarolása.

Aztán ott van, az, hogy sokan el se tudják képzelni, hogy valaki nem ünnepli a karácsonyt. Akkor csak van kifele nézés a kis buci fejekből, hogy mivan, ilyen is létezik. Nomeg ide tartozik még, hogy teleaggatják a városokat égőkkel, amik után aztán majd az adóból lehet fizetni a jó magas villanyszámlát. De vajon más vallások ünnepeikor miért nem aggatják tele a városokat égőkkel? hol van itt az állam és a vallások szétválasztása? Adnák azt a pénzt a szegényeknek, hajléktalanoknak (élelmiszerben, ruhában), és inkább ne legyen giccs.

Amúgy van egy hatalmas nagy pozitívuma ennek az egész felhajtásnak. Estére kiürülnek a városok, és így jobban lehet élvezni a város szépségét. Viszont ilyenkor olyan emberek is zargatják az embert mindenféle jókívánságokkal, akik egész évben egy sms-t nem voltak képesek küldeni.

A kiállítás megtekinthető péntek, szombat vasárnap, 10-től 18 óráig, az MMIK Médium Galériájában (2. emelet).  Családi programnak is jó.

Pár kép ízelítőnek:

Szombathely Város Villamosa

Nem látszik, de NOHAB tolja, és Kőszegre tart

Gyorsvonat a jelzőnél

GySEV M62 902

Ráadásul már házasságot is akarnak kötni az Oktogonon. Legalábbis szeretnék, mivel Magyarországon ez még szerencsére nem engedélyezett. Még. De majd az 1%-os tömegpárt, az SZDSZ ezt is elintézi.

Lassan itt az ideje, hogy megrendezésre kerüljön a Hideg Büszkeség Napja. “Ellentüntetésként”.

Hergelik a felvonulássál az embereket, akik választ adnak. A kisebbség kisebbsége (mert azt nem hiszem el, hogy az ott felvonulók reprezentálnák a hazai melegeket) hergeli a másik kisebbség kisebbségét (a jobb oldaliak közül a “szélsőjobbnak, fasisztának, nácinak” titulált egyéneket, akik csak hülyék). Cirkusz az egész. Majomcirkusz. Semmi több.

Vajon akik ott felvonulnak, azok milyen indíttatásból teszik ezt? Nárcizmusból? Vagy tényleg azt hiszik, hogy segít az ügyükön?

A magyarinfo.blog.hu-on ezt kérdezi weisz manfréd huba:

Mert választhatunk, merre akarunk tartani, Bulgária felé, ahol a parlamenti képviselők is elítélik a meleg felvonulást, vagy Németország a cél, ahol a rendőrségi motorokon ilyenkor kötelező szivárványos zászló van, és az összes párt és egyház képviselteti magát a felvonuláson.

Erre Én azt válaszolom, hogy valahol a kettő között. Nem kellenek ezek a felvonulások, de azért lelőni se kell a melegeket. Amíg azt otthon művelik, a négy fal között ugyebár. Mint ahogy minden normális ember teszi., és nem az utcán.

Én a városba is kötelezővé tennem a biciklisnek a mellényt (Én hordom is, nappal is, városba is), valamint biciklihez is előírnék valami “jogosítványt” (akár már az alapfokú oktatás keretei között), és a bukósisak is legyen kötelező, mindig. Valamint ahol lehetőség van rá, be lehetne vezetni azt, hogy aki nem egymaga megy a kocsiba elsőbbséget élvezzen (pl., ahol az autó 3/4-e tele van utassal), mondjuk egy külön sávba (persze ezt is úgy, hogy csúcsforgalom idején van értelme, ha jól tudom az Egyesült Államokba van ilyen rendszer). Viszont a szabálytalanul közlekedő (ittas, pl.) biciklist is büntetném (ön és közveszélyesek). Aki a városban gyorshajtást művel, na annak egy életre elvenni a jogsiját, persze mindezt konkretizálni (mi a gyorshajtás, stb.)

Valamint azokat a balfaszokat akik a mentőt, tűzoltót nem engedik el, lemeszelni, akár még börtönbe, vagy közmunkára, de hogy többet jogsija ne lehessen az biztos. Ha jól tudom az most is benne van a KRESZ-be, hogy a buszt ki kell engedni, persze ha ezzel nem okoz balesetet, de ezt be is kéne tartani, szintén jogsi elvesztés, vagy nagyon magas büntetés terhe mellett.

És még, X évenkénti jogosítvány megújítás, hogy ne kopjon ki az ember fejéből a KRESZ.

Úgymint, hogy ha a járdán parkol (már ahol lehet ugye), akkor 1.5 méter szabad helyet kell hagynia. Nem 10 centit, nem 1.5 decimétert, hanem másfél métert!

ÉS igen, annál a nyomorult zebránál is nekem van elsőbbségem, és nem a drága autós tesz szívességet ha megáll, és nem üt el. Azzal a nyomorult autóval úgy kell már érkezni a zebrához, hogy fel legyen készülve arra, hogy ott lelép valaki. Magyarán lassítani. De hát ugye ez a balkán, izé, mégse, még ott is átengednek a legtöbbször a zebrán. Akkor most hol is vagyunk?

ÉS akkor ha meg is áll az autós mert kénytelen, akkor még integet az egyik kezével, amin éppen nem telefonál, hogy siessek, mert őnagysága menni akar. Az ilyeneknek élből el kéne venni a jogsiját, úgy 5-10 évre!

ÉS a városban nem száguldunk, akkor sem ha hót egyenes az utca, és még több sávos is, nem akkor sem megyünk át a zebrán a gyalogos előtt nyolcvannal!

ÉS a bicikliút az baromira nem az autósok kényelmét szolgálja, az azért bicikliút, mert ott a biciklisek mehetnek (nem, ott a gyalogos sem mászkálhat), nem parkoló, azt egy nagy P betű jelzi, de hát elképzelhető, hogy nem ismerik a betűket a tahó autósok.

ÉS a biciklisnek is meg kell adni az elsőbbséget, ha olyan a helyzet. Nem, nem csak a négykerekű járművekre vonatkozik a dolog.

ÉS igen, ha a zebrán ütsz el akkor bezony ugrott a jogsid, és mehetsz a börtönbe, mert mindenképp az autós lesz a hibás. Ha másért nem, legalább ezért be kéne tartani azt a nyomorult KRESZ-t.

Az ókori Hellászban csak úgy virágzott a prostitúció. Ehhez az ?emberanyagot? elsősorban a női (vagy férfi) rabszolgók hada biztosította. Akkoriban ? ie. 440-ben Athénban ? egy rabszolganő ára 70-től akár 200 drakhmátig terjedt (egy férfi rabszolga 100-től 300-ig terjedt), a rabszolga kinézetétől, életkorától, és műveltéségtől terjedt. Hozzá kell tenni, hogy egy kézműves napi bére volt egy drakhmát, míg egy bíró napibére 0.5 drakhmát volt. A görögöknél létezett már bordélyház is, azonban az Aphrodité-szentélyekben űzött kéjelgés is elterjedt volt (ie. 7-6 században korinthoszi szentélyben mintegy ezer kéjnő ?dolgozott?). Már ekkor megvolt a prostituáltak belső hierarchiája, egészen az egyszerű utcai kurváktól a kitartott luxuskurvákig ? a hetairákig.

A rómaiaknál is létezett a szervezett prostitúció, hol jobban, hol kevésbé nézték el. De azért jellemző, hogy a szigorúbb erkölcsök inkább a korai, míg a laza erkölcs a késői korokban volt jellemző. Időszámításunk utáni 4. században Rómában már 46 lupanarium ? a bordélyházak római neve ? létezett, azonban fürdőkben, vendéglőkben, fogadókban is igénybe lehetett venni ilyen szolgáltatást. Azonban ezeket a szolgáltatásokat elsősorban az átlagemberek vették igénybe, a tehetősebbek nem látogatták ezeket a helyeket, hanem saját ágyast, rabszolganőt, vagy hetérát tartottak, sőt a császárok saját kéjlakokat tartottak, ahová mindenféle kéjnőket, gyerekeket gyűjtöttek, hogy ott éljék ki mindenféle aberrált hajlamaikat.

Rómában azonban már a nők is hozzájuthattak prostituáltakhoz, és ezt a lehetőséget egészen a legfelsőbb körökig (még császárnék is, pl. Faustina, Marcus Aurélius felesége, vagy Messalina, Claudius neje, aki éjszaka inkognitóban pénzért árulta a testét Lycisca álnéven) igénybe vették. Sőt, császárok bordélyházakat is alapítottak. Eléggé változatos áron és színvonalon lehetett igénybe venni a szolgáltatásokat, akár már egy kenyér árától is (2 as), azonban az igényesebb prostikért már többet kellett fizetni, 1, 1.5 denariust, ami kb. egynapi átlagkereset volt. A görögöknél általánosan elterjedt luxuskurvákat, a hetérákat azonban csak a köztársaság kor végén ismerték meg (terjedt el). Később még tovább mentek a rómaiak, és megadóztatták ezt a foglalkozást. Miután Caligula bevezette az adózást, a lányoknak (valószínűleg a fiúknak is) egy aktus árát szedték be naponta. Ez a rendelkezés az egész birodalomban hosszabb ideig fennmaradt, mint arról egy 137-ből való palmyrai felirat tanúskodik (később bővítették az adófizetők körét, kiegészítve a volt kéjnőkkel és a kerítőkkel is, és Alexander Severus után a színházak, Stadium, stb. felújítási alapjába kellett befizetni). Érdekes még ebben a korban a prostitúció és a jog kapcsolata, ugyanis nem tiltották, hanem megpróbálták beszabályozni a dolgokat. Meghatározták, hogy ki a prostituált, ki nem az, milyen jogaik és kötelességeik vannak, hogyan működhettek.

Mikor megérkeztünk, következett egy kis domb mászás (naná, hogy a falu egyik legmagasabb helyére), na, jó, annyira nem volt nagy az a domb, aztán utána az elengedhetetlen pálinka. Közben ott volt a falu egyetlen lova, ami mögé egy szekér tök volt befogva. Aztán később eltűnt a ló is meg a szekér is, meg a tök is.

No, a pálinka, és a többi ilyenkor szokásos dolog után elmondta a volt polgármester, hogy mi az a ?kavics? ott az udvarba.

Az az egy tonnás kő darab a Triglavról való. No, a Triglavról tudni kell, hogy Szlovénia legmagasabb hegye, és a szlovénség jelképe (ezt eddig nem tudtam, ott tudtam meg, no mindig tanul valamit az ember). És a célból állították ide, mivelhogy ha az emberek nem tudnak elmenni a hegyhez, hát a hegy gyün ide. A kő talapzatán mind a hét vend faluból van egy kő elhelyezve (be van betonozva), viszont nem hagytak helyet a többi olyan település kövének ahol még sok vend él (Szombathely, Mosonmagyaróvár, Pest-Buda), no sebaj, azért oda került egy kő Szombathelyről is, a Perintből. (Mi a közös azokban a településekben ahol vendek vannak? A Rába. A vendvidék a Rába-vidéke, Szombathely a Perint és Gyöngyös mellett van, ami belefolyik a Rábába, a Rába belefolyik a Dunába, ami mellett meg Mosonmagyaróvár és Budapesti van. No, ezt nem magamtól találtam ki…). A kőről még annyit, hogy a falu egyik legmagasabban levő (lakott) pontja (de azért nem a legmagasabb pont).

A Triglav

Ami érdekes még, az a ház aminek az udvarán van a kő. Ez egy amerikás vályogháza, amire tíz éve használati jogot adott a tulajdonosa, és a falusiak szépen felújították. Azonban még így is lesz a házzal elég munkájuk, eléggé leromlott állapotban volt (a sparhert szét is volt esve, azonban sikerült vasalatokat, valamint bele való alkatrészeket szerezniük, úgyhogy az is meg lesz majd csinálva). Hosszú távon meg szeretnék megszerezni az épületet, és a helyi szlovén önkormányzatot oda költöztetni. Talán csak odaadja, eddig nem kezdett a tulajdonosa a házzal semmit, akkor ezután mit akarna vele?

No, osztán együtt kollektíven megreggeliztünk (úgy dél körül), hogy legyen erő a következő programhoz.

Mentünk gombászni. Több csoportban, mindenki másfele, kinek-hol volt/van a helye (mert ugye minden embernek megvan a maga titkos helye, amit csak ő ismer, és mindent megtesz annak érdekékben, hogy titokba maradon ? nem ott tisztítja a gombát, nem árulja el senkinek sem. Érdekesség, hogy az ország más részein ez pont fordítva működik, ott látható helyre tesznek valami tárgyat ? ruhát, lábast, vájdlingot, stb. – amiről a másik ember tudja, hogy ott nem illendő gyűjtenie).

Gombászás… Na, az egy jó dolog. Mármint nem maga a gombászász, hanem az, hogy az ember mászkál az erdőben. No, vargányát kerestünk, azonban az nem nagyon volt, viszont volt őzláb minden mennyiségben. (no, nembaj, Én azt úgyis jobban szeretem rántva, mint a vargányát). Olyan jó másfél órán át szedtük a gombát, aztán mentünk vissza (igaz, ha lett volna több cekker, akkor még tovább is maradtunk volna). Szép lassan érkeztek vissza a többi csoportok is, mindenki jó sok gombát gyűjtött.

A gombászás után megvolt az ebéd is, aztán már csak estig ment a mulatság.

Az első ami negatívum, az a néhány helyen tapasztalható pofátlan ár… Leültünk még pénteken sörözni egyet (baromi meleg a Fekete Sereg muskétásainak egyenruhája), aztán kértünk négy korsó sört. Már az öt deci helyett csak négy deci volt az a korsó, de nem is ez volt a legnagyobb baj, hanem, hogy az a négy nyamvadt sör 2360 Ft-ba került! 4*4 dcl sör, egy pohár sör 590 Ft volt. És a blokkon ráadásul nem is forintba volt feltüntetve a részletes lista, hanem Euróban, csak simán annyi, hogy 4*2,63. Aztán a végén, hogy 2360 (nem volt odaírva sehová, hogy az most forint, vagy euró, vagy korona, vagy akármi…). Na, ez a pofátlanság netovábbja szerintem… (Mondjuk a Thököly utcai éjjel-nappaliban is 200 forint volt egy doboz Kőbányai, – boltban ez 100-130 Ft között mozog -, bár nem tudom, hogy ez a normál árazása ? lévén, hogy éjjel-nappali, és azok mindig drágábbak ? vagy csak most volt drágább, igaz cserébe viszont nem önkiszolgáló volt. No, ezt majd megnézem valamikor a héten…)

Aztán még baromi sok volt a szemetelő is… Megy, ott van mellette három kuka, de inkább ledobja a földre… A paraszt bunkó állatja…

Akkor most jöjjenek a pozitív dolgok… Az emberek nagyon megnéztek minket, sokan lefotóztak, stb. ahogy az ilyenkor szokott lenni. Az Etyeki lángososoknál ? a Borok utcájában ? idén is meghívtak minket egy finom tejfölös-sajtos, és egy tejfölös-sajtos-töpörtyűs lángosra (már tavaly is meghívtak minket egyre), ami nagyon jól esett úgy pont ebéd idő tájékán. Aztán a Fő téren meghívtak minket egy jófajta szüretlen sörre is, ami megint csak jól eset a nagy melegben. (Tényleg finom volt az a sör!).

Aztán a felvonulás is szépen lezajlott (mindkettő, bár a vasárnapin hét ára sütött a nap, és az nem volt túl kellemes…)
Na, szóval így nagy vonalakban… Ja, meg sikerült összeszednem egy jó kis torokgyulladást, remélem holnapra már nem lesz semmi bajom, annyi dolga van még az embernek, hogy csuhaj.

Ennyire nem törődnek az emberek a környezetükkel? Vagy csak lusták? Hányszor látom, hogy inkább elpöccinti a földre a csikket, mint hogy elvigye a pár méterre lévő kukába… Persze, ha szól nekik az ember, akkor nekik áll feljebb. Nem hinném, hogy otthon is csak a földre pöccintik a csikket, meg a hamut…

Vagy a ?kedves? kutyatartók (akik ráadásul gyakran szájkosár és póráz nélkül sétáltatják ebeiket) ott hagyják a kutyájuk produktumát, ha meg szól az ember nekik, hogy össze kéne szedni, mert otthon sem szaratják a kutyát a szoba közepére, még fel vannak háborodva, hogy mit képzel az ember, hogy beszól nekik…

De azért van remény, egyre többször látni, hogy összeszedik azt amit a kutya ?elhagy? és eldobják a kukába. Csak az a baj, hogy nem a többség teszi ezt. Otthon rendet tart, de az utcán nem kell, vagy mi?

A másik meg aki szemetel… Elszórják a papírt, az alufólia borítást (csokipapír pl.) az utcán ahelyett, hogy a legközelebbi kukába eldobná. Gondolom ők sem szemetelnek otthon, de akkor az utcán miért engedik meg maguknak?

De van még egy fajta ?szemetelő? akitől az ember agybajt kap, aki igazából nem is szemetelő, mert a kukába dobja, csak épp képes a szelektív kukába bedobni azt ami nem oda való. A papír gyűjtőbe az alufóliát, az üveggyűjtőbe az alumínium palackot, stb. Vazze, nem tud olvasni? Szép nagy betűkkel rá van írva a kukára, hogy mit lehet bele rakni, és mit nem… Persze, ha az ember megkérdi tőlük, hogy miért oda dobja, akkor vagy azt válaszolják, hogy ?mit érdekli őtet?, vagy, hogy ?úgyis egy helyre gyűjtik? (ami ugye hülyeség, mert külön is szállítják a hulladékot, és mindegyik hulladék fajta a megfelelő helyre kerül).

Miért nem mászkálnak néha napján egy kicsit a közterület fenntartók, hogy megbüntessék a szemetelőt?
Én legszívesebben összeszedetném az egész utcából a szemetet a szemetelőkkel… Aki meg az utcán hagyha a kutya piszkot, annak jól bele kéne nyomni a fejét, utána meg lapátolja össze, az biztos, hogy többet nem csinálna ilyet…

Innen Szombathelyről busszal mentünk le (hajnali fél kilenckor kellett indulni, hú, de kora volt?) aztán kb. háromnegyed tizenegykor oda is értünk a faluba. (Azért tartott eddig az út, mert közbe megálltunk Szentgotthárdon a Lipánál, aztán meg Apátistvánfalvában).

Mikor megérkeztünk megkínáltak minket pálinkával (volt mézes, meg sima), ami viszont szerintem olyan rossz volt, hogy csuhaj, úgyhogy inkább kihagytam?

Mire odaértünk már elkezdődtek a kulturális programok. Volt itt népdalkör (Szlovén Szövetség apátistvánfalvai népdalköre), néptáncosok (Szlovén Szövetség apátistvánfalvai gyermek néptánccsoportja), aztán volt egy zenekar ami kaszával, gereblyével, meg hasonlókkal zenélt, meg egy kis harmonika is volt (Bokan Patricia és Patrik gombosharmónikán).

Aztán jött az egy óra szépen-lassan, és elkezdődött az új Kétvölgyi Kultúrház átadása. No, ez szőrnyű volt. Egy órán át magyarázták a hülye beszédjeiket, persze közben a tömegre tűzött a nap, ami ugye eléggé kellemes egy óra tájékán. Az egyik beszédmondó még meg is jegyezte, hogy milyen rossz lehet tűző napon álldogálni, és ezért rövid beszédet fog mondani. Hát, nem tudom neki mi a rövid, de több mint negyed órát beszélt, de hát mint tudjuk az idő relatív. Meghívták Kiss Péter kancelláriaminisztert is, de hát ugye egy ilyen magas rangú politikus nem jön el egy ilyen kis faluba a világ végére, ezért elküldte valami aktatologató beosztottját maga helyett. Mi a fenét élveznek ennyire a politikusok a sok beszédben? (Egyes beszédek meg még szörnyűek is voltak, szerintem az alap, hogy ha már valaki kiáll, akkor fejből mondja a szöveget, de még ha olvassa, akkor is rendesen olvassa, ne úgy mint egy általános iskolás?)

De aztán vége lett a sok beszédnek, mindenki körbejárta a Kultúrházat (aki nem, az meg már a beszéd alatt lelépett a kocsmába, végül is igazuk volt, minek álldigáljon az ember, ha ülhet is?) Szép, új, van itt minden ami egy új kultúrházba kell? Volt egy kis kiállítás is, zalai fotósok készítettek képeket a faluról, azok voltak kirakva a nagyterem falaira.

Ezután kettő körül volt az ebéd, tökmagolajos krumpli volt fasírttal meg sült hús szerűséggel.

Kaja után meg négykor kezdődtek a szabadon választható programok. A műsorfüzet szerint volt filmvetítés (Dolga, dolga pot c. film), korongozás, Doncsecz Károly (fazekas népművész) szobrának felavatása, meg tanösvény bejárása. Én inkább ez utóbbit választottam, jót tesz egy kis séta.

Doncsecz Károly

Elindult a tömeg, dombnak le, dombnak fel, ahogy azt errefelé illik. Aztán a tömeg elment valami házhoz, ahol volt valami, csak Én itt elmentem másfele, a harangláb felé (később az emberek is jöttek, bár mikor azok jöttek Én már mentem). Még egy dombnak le, dombnak fel. De legalább lehetett rövidíteni a szántókon, ha a műúton mentem volna, akkor kétszer annyit kellett volna menni.

Megnéztem a haranglábat, szép volt, stb., igaz, nem volt semmi különlegessége, olyan volt mint a többi harangláb a vidéken. Ezután kertek alján át visszamentem a faluba, el is akadtam, ugyanis beleütköztem egy kis áthatolhatatlan dzsindzsásba.

Ekkor már a színpadon zenélt a Plamen zenekar, meg már lehetett vacsorálni. Vacsira adtak valami májszerű izét zsonkával, meg volt pörkölt tésztával, meg még valami, de hát nem tudhat mindent az ember.

Aztán estefele kezdtek eltünedezni az emberek, a Budapestiek elmentek már nyolckor, a Mosonmagyaróváriak meg kilenc körül. Aztán fél-éjfél körül mi is elindultunk haza.

De kérem, miért kell ezt a hülye felvonulást csinálni? Csak gerjesztik a népharagot maguk ellen, kiöltöznek csiri-csáré módon (vagy nem), és verik a mellüket, hogy ők akkor bezony melegek. Hát érdekel ez valakit?
Én sem vonulok fel, és verem a mellemet, hogy normális vagyok, akkor ezt miért kell a melegeknek csinálni? Szerintem csak jól lejáratják magukat (mit gondol az átlagpolgár, Gipsz Jakab: ?Húú, ezek a buzik aztán de undorítóak, így akkor én most nem fogom szeretni a buzikat?.)

Ahelyett, hogy ledöntenék a sztereotípiákat, csak erősítik az (mármint azok, akik felvonulgatnak).
Miért kell nagydobra verni azt, hogy ki milyen érzületű? Az minden ember magánügye (addig míg azzal nem károsít meg másokat, és nem bánt mást ? fizikailag), hogy mit csinál otthon. Kinek a pap, kinek a papné.
(Mondjuk szerintem nem normális dolog a homoszexualitás, meg a hasonló dolgok ? de azért nem vagyok homofób, ha valaki meleg, hát legyen az, az ő dolga)

Az ilyen dolgokat mindenki hagyja otthon, a hálószobába, nem az utcára való. Éljen rendes életet, és akkor úgyis kivívja a társadalom (a család, a szűkebb környezete) megbecsülését, függetlenül attól, hogy most hogy áll a nemiséggel.

Na, ez éppen hogy nincs

Vannak akik aszondják, azért nem olvasnak mert nincs rá idejük. Ez szerintem baromság. A ’40-es, ’50-es, ’60-as években még ennyi idejük se volt az embereknek, mégis többet olvastak.

Ma, az általános iskolás gyerekek 1/3, majd fele funkcionális analfabéta. Tehát tud olvasni, csak épp nem érti meg. Ha meg esetleg felfogja, akkor meg a szövegértéssel van gond. És ez így baromira nem jó. Nem lesz így megfelelő szókincse, és mivel gyerekkorába nem alakul ki, ezért később se fog olvasni, mert nem fogja megérteni. Meg nem is lesz hozzászokva.

Drágák a könyvek. Ez is igaz, de azért aki akar, az antikváriusnál, használtan, bolhapiacból potom pénzért (pár száz Ft) vehet klasszikusokat. (Egy jó pont a szocialista rezsimnek: Mivel kitiltották a nyugati ?bulvár? könyveket, és baromi olcsón adtak a népnek a magyar klasszikusokat, soha nem olvastak igazi irodalmi remekműveket mint akkor. Persze, ez a nyolcvanas évek felé csökkent, ahogy kezdtek elszállni a könyv árak, meg jöttek be a bulvár könyvek)

És azért, hogy a gyerek nem olvas, azért a szülő is felelős. Mert ha a szülő nem szoktatja hozzá az olvasáshoz a gyereket (nem mutat példát) akkor a gyerek se fog. Mert ugye nem azt látta otthon. És sajnos az iskolába se kényszerítik rá (meg meg se tanítják…)

És az újságokat se nagyon olvassák a népek. Akkor honnét tájékozódnak? Hát a tévéből… Ott meg aztán ontják a sok hülyeséget, meg a dezinformációkat. És így butul a nép. De azért vannak akiknek ez jó. Hogy kiknek? Hát a politikusainknak. Nade miért? Mert a birka népet könnyebb irányítani.
Azért szerencsére, a divatkönyvek egész jól mennek (Harry Potter, DaVinci kód, meg hasonlók). Bár, ugye ezek nem a mély, nívós olvasmányok. Inkább csak egy kis szórakoztatót esti mulatság.
És mivel nem művelődnek az emberek, nem lesz véleményük is, pontosabban lesz, de azt előre megkapják a médiából. És így válnak zombikká…

Kapcsolódó link: Az olvasás éve és a funkcionális analfabetizmus

Persze, mondják, hogy gép előtt monitorról olvasni nem jó, kényelmetlen és károsítja a szemet (ami bizonyítottan nem igaz, még a hagyományos katódsugaras monitor se károsítja közvetlenül a szemet, a modern folyadékkristályos monitorról ne is beszéljünk), amiből igaz is, hogy kényelmetlen, Én se szeretek hosszú szövegeket gép előtt ülve olvasni. Olvasás szempontjából a hagyományos könyv tényleg kényelmes, lehet olvasni fekve, állva, ülve, vagy ahogy gondoljuk. Azonban ma már megfizethető áron elérhető a “digitális papír” ami egy olyan “lap” ami tulajdonságait tekintve a papírra hasonlít, és a szöveg vagy kép megjelenítéséhez nincs szükség semmilyen energiára. Igen, egy olyan digitális média, ami teljesen rendelkezik egy papíralapú könyv tulajdonságaival, viszont annyi tartalmat töltünk rá amennyink van.És, hogy miért is szerezzük be digitálisan (illegálisan) a könyveket mikor ott vannak a könyvtárak? Hát ez az, nincsenek ott a könyvtárák. A rendszerváltáskor a magyar kultúra műhelyei szétestek, megszűntek (míg 1980-ban 10000-nél is több könyvtár volt, addig 2000 már csak kb. 3500 könyvtár lett). Ezrével zártak be a falusi könyvtárak, kultúrházak, a munkahelyi könyvtárak, a hagyományos könyvtárak is hatalmas hátrányokat szenvednek. Ma már az állam nincs ott a könyvpiacon, nem támogatja könyveke megjelenését, és azt, hogy mindenkihez eljusson. Ma, ha valaki könyvet akar – és az nem valami klasszikus, hanem pl. a Harry Potter legújabb része – akkor azt meg kell vennie. Sok pénzért. Ami éppen ma Magyarországon nincsen. Persze, most akkor lehetne mondani, hogy akinek pénze sincs, annak nincs számítógépe meg internetje se. Nos, azért annyira nem rossz a helyzet. Számítógépet használtan nagyon olcsón lehet beszerezni – vagy az igazán rászorulóknak ott vannak a különböző ilyen civil összefogások – és internet ma már minden iskolában van, valamint ott vannak a teleházak és e-Magyarország pontok. Igaz, ezek általában nem ingyenesek, de ha azt nézzük, hogy 100-150 forintért hazavihet bárki több száz könyvet, azért az nem olyan sok.Emellett még itt van a környezetvédelem kérdése. Egy könyvhöz rengeteg fa meg víz kell (hogy papír legyen) amik egyre fogynak, és ahogy fogynak, lesznek drágábbak, meg lesz nekünk rosszabb. Jó, persze, egy elektronikus szerkezet előállításához is kellenek az erőforrások, azonban ez jelenleg nem a legkárosabb és környezetterhelőbb művelete. Valamint egészségkárosító anyagok sincsenek ma már ezekben, és a használt eszközök újrafelhasználása is megoldott.No, meg ott vannak az olyan fiatal szerzők akiknek a műve soha nem fog megjelenni könyvesboltokban, vagy azért mert még ismeretlenek, és a kiadók nem kockáztatnak, vagy mert egy amatőr író. Könyvet kiadatni saját zsebből nem olcsó mulatság. Azonban feltenni az Internetre, hogy aztán bárki letölthesse, az minimális teendőkkel jár. És lehet, hogy így népszerűvé és ismerté válik.Ma, digitálisan magyarul elérhető könyvek döntő többségét magánemberek, és társaságok digitalizálják. Míg az állam által támogatott Neumann ház kb. 900 kötetet digitalizált 7 év alatt, addig a magánemberek és társaságok több ezret hónapok alatt. Ma, egy könyvtárban, átlag 7000 könyv található meg (hagyományos formában), míg digitálisan megszámlálhatatlan. Eléggé nagy a különbség.Azt is nézzük, hogy Magyarországon, ahol az elmúlt század során több rendszer és ideológiai váltás volt, egy csomó könyv semmisült meg, amik ma már beszerezhetetlenek hagyományos formában, mert egyszerűen nincsen belőlük, míg ha fent van az Interneten, akkor bárki számára elérhető. És nem kevés ilyen könyv van.