Beküldve: szerző: charlie | 2 hozzászólás

Bicikliút, az minek

Még január végén jött a hír az NFÜ-től (igen, fel vagyok iratkozva az feedjere), hogy válságkezelés meg miegyéb miatt1400 milliárd forintot (ami ha ilyen magas lesz EUR ára, több is lehet) különböző pályázatok helyett inkább a hazai vállalkozásoknak (közvetlenül) csepegtetik. EU-s pénzeket, tehát Brüsszelnek is rá kell bólintani. Mondjuk az se lepne meg, ha ilyen engedélyt nem kérne a kormány.

Naszóval, jelenleg ez a KÖZOP 3.2 kerékpárút?hálózat fejlesztési pályázatot érinti. Ennek keretében 2013-ig 14 milliárd forintot fordítottak volna bicikliutak építésére, főleg az 1, 2 és 3 számjegyű utak mentén, települések között. Ebből mivel 2 milliárdot már elköltöttek, ezért azt nem vonják vissza (szép is lenne) csak a maradék 12 milliárdot. Hogy közvetlenül a cégeknek adják…

Viszont! Itt van ez a rengeteg pénz (és még más ilyen pályázatokat is bedaráltak az esztelen megtámogatások miatt), amit az önkormányzatok el tudnak költeni, így munkát adva a vállalkozásoknak. Nem lenne e jobb így élénkíteni a gazdaságot, mint az, hogy csak úgy odaadjuk a vállalkozásoknak a pénzt, hogy nesze, csinálj vele valamit. Így legalább a megrendelések miatt munkája lenne sok embernek és még az infrastruktúra is fejlődne.

Hogyan is ment ki az USA a nagy gazdasági világválságból (igen, tudom, hogy az a válság más válság volt mint a mostani, viszont a hatások hasonlóak,a sok munkanélküli, recesszió, stb.)? Nagy állami beruházásokkal. Nem pedig vállalatok megsegítésével. Az állami megrendelésekkel el lehetne érni, hogy a most hirtelen munka nélkül levé sok ember dolgozhasson (ha nem is mindenki), akik aztán elkezdik költeni a pénzüket, így beindítva a gazdaságot.

És még hosszú távon (ja, hát ugye így nem gondolkodnak a politikusaink) is jó lesz, mert lenne sok új bicikliút, felújított vasút, stb. Egészségügyi oldalát nem is nézve. Biciklizés=testmozgás=egészséges, boldogabb emberek=kevesebb eü. kiadás. Persze, nem ilyen egyszerű ez, de most ne bonyolítsuk.

Na , most lehetne azt mondani, hogy oda van írva, hogy más forrásokból lesz még építve bicikliút. Hát, egy fenét, az lesz. Idéznék a criticalmass.hu egyik topikjából:

Hirtelen nem találtam 1-3 számjegyű útfejlesztést, ettől persze még lehet, hogy van.

A kiemelt regionális projektek (értsd: egyedi elbírálás) között csak kettő akad, ami egyáltalán említi a kerékpárt:

NYDOP-2007-4.3.1/A
A nagy forgalommal terhelt belterületi, illetve négy- és ötszámjegyű utak menti külterületi útszakaszok mentén biztonságos kerékpározási lehetőség megteremtése.

ÉAOP-2007-3.1.1
Belterületi utakhoz kapcsolódó kerékpársávok kialakítása.

A többi nem.

De nézzük a jövőt. Erről az ún. Akciótervek árulnak el sokat. A 2009-2010 időszakra vonatkozó tervek itt olvashatók. Nem néztem végig mind a hetet, de amiket átfutottam, well, ott aztán EGYETLEN fillér sincs betervezve 2010-re kerékpáros infra fejlesztésére.
(Az idei adatokat lusta voltam egyesével kibogarászni és összeadogatni, de az látszik, hogy harmada-fele a korábbiaknak.)

Szóval vagy valaki hazudik vagy én néztem be nagyon valamit
De egyelőre úgy néz ki, hogy ugyan ezer helyen le van írva, hogy kiemelten kezeljük, meg nagy hangsúly, meg prioritás, csak a számok ezt cáfolják.

A kedves elvtársak számára ez az egész bicikli dolog egy kötelező nyűg, amit nem szeretnek, nem is érdekli őket (persze, nem lehet milliárdokat elsikkasztani belőle mint egy autópálya építésnél) ráadásul most le is tudták maguk kötelességét.

Környezettudatosság meg mi a fenének…

Olvass tovább

Beküldve: szerző: charlie | 13 hozzászólás

Szélenergia

A szélenergia hasznosítása jó. Azonban nem minden áron az a megoldás. Van, mikor problémát okoz. Ugye, ahhoz, hogy a szélkerék megmozduljon, kell egy bizonyos erősségű szél (mert ha kicsi a szél sebessége nem mozgatja meg a kereket, kb. 40 km/h felett meg már túl gyors a szél, és leállítják a szélkereket). Ideális esetben mindig fúj ez a szél (vagy legalábbis közelít a mindighez), és oda is kell rakni a szélkereket. Azonban sok helyen nem mindig fúj a szél. És azt, hogy mikor fúj a szél, nem tudjuk befolyásolni. És meg is van a szélerőművek rákfenéje, hogy nem lehet rájuk tervezni. Mert ha egy ország energiaellátását pl. 50%-ban a szélerőművekből fedezzük, akkor ha nem fúj a szél, nem lesz áram. És akkor meg baj van, mert ma már áram nélkül nem megy semmi se.

Persze, ha közel mindig fúj a szél, akkor lehet erre építeni, tengereken (mivel ott mindig van szél jóformán, mivel nem ütközik akadályokba), tengerpartokon. Na, de ahol nem fúj egész évbe a szél, nem lehet ezt az energiát közvetlenül betáplálni a villamos hálózatba. Erre megoldás egy energia tároló, ami jelenleg általában duzzasztógátakat jelent. Mikor fúj a szél, és többlet energia van, a vizet felpumpálják magasra, mikor nem fúj a szél, pedig leengedik és hagyományos vízerőműként működik. Azonban ez a tárolás drága, környezetromboló, csúnya, stb. Én nem örülnék neki, ha széjjeltúrnának jó-pár hegyet-völgyet ilyen miatt. Vagy pedig tartalék erőműveket kell építeni arra az esetre amikor a szélerőművek nem termelnek elég energiát. Ami megint csak költséges, és szennyező, ráadásul a reagálásához idő kell, nem azonnal jelenik meg a villamoshálózatban a termelése, így egy időre kiesés lesz.

Magyarországon az energia termelésének közel 40%-át (bár, sajnos egyre csökkenő részét) a paksi atom adja, a szélenergia elenyészően kis része a villamos termelésnek.

Véleményem szerinte, ezt a problémát egyszerűen át lehetne hidalni. Hidrogén termelésére kéne használni a szélerőművek energiáját olyan helyeken ahol nem mindig fúj a szél. És a a hidrognét lehetne elégetni erőművekben (vagy autóba, stb.). Így megoldódna az a probléma, hogy a szélerőműnél nem lehet előre tervezni az energia termelését, de mégis tiszta energiát kapnánk. A hidrogént könnyű tárolni (kis helyen sok elfér), elégetésével nem szennyezzük a környezetet, nagy energiatartalmú, és akár a meglévő gázerőművek is átalakíthatóak lennének.

Mellesleg, készültek valaha olyan számítások, hogy mennyire is környezetbarát egy szélerőmű? Mert az oké, hogy mikor már megy, akkor nem szennyez, na de azt elő is kellett állítani (mármint a kereket), odaszállítani, felállítani. És, hogy ez mekkora energiabefektetéssel jár, és mennyi idő alatt térül meg?

Magyarországon jelen körülmények miatt éppen ezért nem reális az, hogy minél több energiát termelünk szél segítségével, és azt közvetlenül betápláljuk a villamoshálózatba. Nálunk a hosszú távú megoldás a Paksi Atomerőmű bővítése lenne, mivel fosszíliákból nem vagyunk eleresztve, az atom pedig bizonyította létjogosultságát hazánkban (Magyarországon, a Paksi Atomerőmű termeli a legolcsóbban az áramot!). Persze, ez is szennyez (valamint nagy az energiakoncentráció, egy helyről sok energia jön, amihez úgy kell alakítani a villamosenergia hálózatot – gyakorlatilag a vezetékeket -, valamint nagy a bekerülési költség, valamint a sok tudatlan sír, hogy Csernobil, stb.), na de két rossz közül, inkább a kisebb rosszat kéne választani. A legüdvözítőbb azonban az volna, ha a szélenergiát nem közvetlenül, hanem közvetetten juttatnánk a hálózatba, így tervezhetővé válik az energiatermelés.

Rövid távon az se lenne mellékes, hogy a szélerőművek építésének árából (pontosabban a támogatásból), inkább az otthonok szigetelését, energiatakarékosságra buzdítását kéne fizetni (lehet, hogy hülyén hangzik, de biztos sokat dobna a dolgon, ha lenne ilyen akció, hogy aki minél többet spórol így, az nyer valamit, persze, úgy hangzik mint a szocializmusba, de hát ha a birka másra nem hallgat)

Olvass tovább

Beküldve: szerző: charlie | 0 hozzászólás

Európai mobilitási hét

A héten lesz az Európai Autómentes Nap (22-én, szombaton), aminek a célja az, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy tönkretesszük a városainkat a sok kocsival (hú, de nyakatekert lett ez a mondat…).

A sok gépjármű miatt a nagyvárosok levegője egyre szennyezettebb, füstös, nomeg ott van a zajszennyezés is.

És erre mit tesznek a városok vezetői? Újabb utakat építenek. Lassan a nagyobb városok (világviszonylatban) már egy komplett autópálya rendszerrel rendelkeznek.

Pedig ezen lehetne segíteni.

Lehet dolgozni menni gyalog, vagy biciklivel, vagy tömegközlekedve, vagy akár robogóval. Vagy még az is jobb, ha több ember megy egy kocsival (egy kocsi még mindig jobb mint négy). A vidéki városokban (Magyarországon) nem nagyon vannak távolságok.

Azonban ennek vannak néha akadályai. Az első, hogy alig vannak normális bicikli utak (nem, az, hogy az út szélére felfestik a sárga sávot, még nem lesz normális bicikliút). Szombathelyen egyes bicikli utak tragikus állapotban vannak, mondhatni balesetveszélyesek (a nyugat-on is lehetett olvasni erről). De a közlekedési morál is egy katasztrófa a biciklisekkel szemben (tisztelet a kivételnek!). Elég sokszor találkozom olyan autóssal, aki azt gondolta, hogy a biciklis nem vesz részt a forgalomban, pl. nem adja meg az elsőbbséget. Vagy csak simán felparkolnak a bicikliútra (mondjuk aki kitalálta ezt a hülyeséget, hogy a járdán parkoljanak az autók, no, azzal el tudnék beszélgetni).

Kerestem a helyi médiában, hogy szombaton hol lesz útlezárás, azonban egyik médiában sem olvastam semmit erről. Nos, most vagy tényleg nem lesz semmi szombaton, vagy csak jól elfelejtették közölni a helyi lapok (remélem ez utóbbi). Igazán kitilthatnák a forgalmat a belvárosból erre az egy napra (úgyis szombat lesz, szóval nincs akkora forgalom mint hétköznap, úgyhogy ez nem lehetne kifogás). Ha viszont az előbbi, akkor még egy mínusz a városvezetésnek. Végül is a politikust nem érinti ez a probléma. Ő nem a legforgalmasabb utak mellett lakik, hanem a zöldövezetben. Tényleg, látott már valaki politikust, hogy tömegközlekedett volna (no, nem politikai célból, hanem úgy általában, munkába menet például)? Én még nem láttam…
(no, ezt talaltam csak a szombatról: “Legyen az utca az embereké!” – autómentes nap Szombathelyen

Szóval, lehetne mit javítani a dolgon, több bicikliút kell ide, és élhető város. De először is az embereket kell ?átnevelni?, hogy tudatosak legyenek a környezetükkel szemben.

Mivel az élhető város a jó város…

Olvass tovább

Beküldve: szerző: charlie | 1 hozzászólás

Cigarettacsikk, kutyaszar, szemetelés…

Az ember nem tud olyan utcát találni a városba, ahol ne lenne vagy egy csikk, vagy egy szemét elszórva, rosszabb esetben meg még kutyaszarral is tele van…

Ennyire nem törődnek az emberek a környezetükkel? Vagy csak lusták? Hányszor látom, hogy inkább elpöccinti a földre a csikket, mint hogy elvigye a pár méterre lévő kukába… Persze, ha szól nekik az ember, akkor nekik áll feljebb. Nem hinném, hogy otthon is csak a földre pöccintik a csikket, meg a hamut…

Vagy a ?kedves? kutyatartók (akik ráadásul gyakran szájkosár és póráz nélkül sétáltatják ebeiket) ott hagyják a kutyájuk produktumát, ha meg szól az ember nekik, hogy össze kéne szedni, mert otthon sem szaratják a kutyát a szoba közepére, még fel vannak háborodva, hogy mit képzel az ember, hogy beszól nekik…

De azért van remény, egyre többször látni, hogy összeszedik azt amit a kutya ?elhagy? és eldobják a kukába. Csak az a baj, hogy nem a többség teszi ezt. Otthon rendet tart, de az utcán nem kell, vagy mi?

A másik meg aki szemetel… Elszórják a papírt, az alufólia borítást (csokipapír pl.) az utcán ahelyett, hogy a legközelebbi kukába eldobná. Gondolom ők sem szemetelnek otthon, de akkor az utcán miért engedik meg maguknak?

De van még egy fajta ?szemetelő? akitől az ember agybajt kap, aki igazából nem is szemetelő, mert a kukába dobja, csak épp képes a szelektív kukába bedobni azt ami nem oda való. A papír gyűjtőbe az alufóliát, az üveggyűjtőbe az alumínium palackot, stb. Vazze, nem tud olvasni? Szép nagy betűkkel rá van írva a kukára, hogy mit lehet bele rakni, és mit nem… Persze, ha az ember megkérdi tőlük, hogy miért oda dobja, akkor vagy azt válaszolják, hogy ?mit érdekli őtet?, vagy, hogy ?úgyis egy helyre gyűjtik? (ami ugye hülyeség, mert külön is szállítják a hulladékot, és mindegyik hulladék fajta a megfelelő helyre kerül).

Miért nem mászkálnak néha napján egy kicsit a közterület fenntartók, hogy megbüntessék a szemetelőt?
Én legszívesebben összeszedetném az egész utcából a szemetet a szemetelőkkel… Aki meg az utcán hagyha a kutya piszkot, annak jól bele kéne nyomni a fejét, utána meg lapátolja össze, az biztos, hogy többet nem csinálna ilyet…

Olvass tovább

Beküldve: szerző: charlie | 2 hozzászólás

Nagysebességű Európai vasúthálózat

Olvastam a neten egy hírt, hogy ?a német, a francia, a svájci, a belga és a holland vasúttársaság, amelyek néhány napja szövetséget kötöttek nagysebességű vonathálózataik egybekapcsolására?. Tehát az eddig meglévő TGV, ICE (meg fene tudja még milyen három betűs expressz vonat van még) hálózatokat összekapcsolják, és átjárnak egymáshoz. Tehát megvalósítható lesz az, hogy az ember felül Bécsben a TGV-re, és pár óra múlva Párizsban szál le. És ez örvendetes. Így képes lesz a vonat versenyezni az Európai Unión belüli (kvázi belföldi) légiforgalommal.
S, hogy ez miért jó?

Egyrészt a környezetvédelem miatt. Egy repülő nagyságrenddel több üzemanyagot éget el mint egy vonat, sőt, a vonat mehet árammal is (pontosabban a nagy sebességű vonatok mind árammal mennek) amit ?tisztán? is elő lehet állítani (vízi-, szél-, atom-, vagy a kísérleti fúziós-erőművekben). Nomeg az olaj kifogyóban van. És ahogy egyre kevesebb lesz belőle annál drágább lesz. És Európának nem nagyon van olajmezője, ami képes lenne ellátni az egész Uniót olajjal. Viszont villamos-energiát könnyű előállítani (és mellesleg olcsóbb is).

Másrészt vonatozni élmény. Nem olyan mint felszállni egy repülőre, hogy aztán egy óra múlva leszálljunk. Látjuk, hogyan suhan el a táj, a vonat hangtalanul megy 250-300 km/h-s tempóval (no, ne tessék a MÁV-ra gondolni, nálunk már a 100 km/h-s átlagtempó is nagy siker lenne, pedig száz éve már megvolt ez a gőzmozdonyok korában).

Ezzel együtt azonban még sok teendő lenne az európai vasutakkal. Egységesíteni kellene a jelzőrendszereket, az elektromos áramrendszereket (ma négyféle áramrendszer üzemel Európában a nagyvasutakon, legalábbis Én ennyiről tudok, de lehet, hogy több is van), a vasúti szabályzásokat, szóval mindent (még szerencse, hogy a nyomtáv egységes).

Így fordulhat elő az az abszurd helyzet, hogy a megszűnő (schengeni övezeten belül nem is létező) határokon megállnak a vonatok, és mozdonyt (vagy jobb esetben csak) mozdonyvezetőt cserélnek. Ez van a magyar-osztrák határon is (A GySEV esetében nem egészen, de az át is nyúlik a határon).

Azonban Magyarországon a vasutat folyamatosan leépítik. Nálunk az autópályák vannak a középpontba. Mert az drága, sok helyet foglal, és még környezetszennyező is (no, nem az autópálya maga, hanem a rajta áthaladó sok-sok gépjármű). A magyar vasúthálózat a tönk szélén van, a pályák majd’ felénél állandó sebességkorlátozás van, alig van két vágányú pályánk, és kevés a villamosított vonal (holott nekünk ott van a baromi olcsó áram Paksból, amivel lehetne meghajtani a vonatokat, míg az olajat úgy kell importálni az oroszoktól). Értelmetlenül zárnak be vonalakat, és a vasút felújításra alig jut (nomeg a menetrendet jól széjjelbaszták a legutóbb, a buszok nem várják meg a vonatokat, valamint nem szüntették meg a párhuzamos busz-vonat járatokat, sőt, inkább a csatlakozások miatta buszokra kényszerítik a népet). A MÁV-ről mint állami pénznyeldéről akkor még nem is beszéltem.

Olvass tovább