Összes bejegyzés ilyen címkével: " érdekes"
2007. október 22.
Plakát bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Plakát

sms jatek

Olvassd tovább »

2007. október 20.

Jobb, vagy bal agyféltekédet használod e?

A neten akadtam rá erre az oldalra, ahol az ember lánya és fia megtudhatja, hogy a jobb, vagy a bal agyféltekéjét használja-e jobban.

Azt írják, hogy aki a képen forgó női alakot az óramutató járásával ellentétesen látja forogni, az a balt, aki pedig az óramutatóval megegyező irányba látja, az a jobb agyféltekéjét használja intenzíven.

női sziluett

Ha viszont jobban ráfokuszál az ember (magyarán ezt bámulja egy darabig) akkor forog össze vissza, jobbra is meg balra is.

Persze, ez nem elég ahhoz, hogy megtudjuk, hogy melyik agyfélteke a domináns, ahhoz ennél több kell 🙂

De érdekesnek érdekes. No, Kedves Olvasó, mondjad el, hogy Te mit látsz?

2007. október 11.
Prostitúció az ókorban bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Prostitúció az ókorban

Prostituáltak már az ókori görögöknél is voltak. És végig a történelemben ott vannak a háttérben, hiába tiltotta és üldözte néhány korban (középkor, szocialista diktatúrák) őket a törvény.

Az ókori Hellászban csak úgy virágzott a prostitúció. Ehhez az ?emberanyagot? elsősorban a női (vagy férfi) rabszolgók hada biztosította. Akkoriban ? ie. 440-ben Athénban ? egy rabszolganő ára 70-től akár 200 drakhmátig terjedt (egy férfi rabszolga 100-től 300-ig terjedt), a rabszolga kinézetétől, életkorától, és műveltéségtől terjedt. Hozzá kell tenni, hogy egy kézműves napi bére volt egy drakhmát, míg egy bíró napibére 0.5 drakhmát volt. A görögöknél létezett már bordélyház is, azonban az Aphrodité-szentélyekben űzött kéjelgés is elterjedt volt (ie. 7-6 században korinthoszi szentélyben mintegy ezer kéjnő ?dolgozott?). Már ekkor megvolt a prostituáltak belső hierarchiája, egészen az egyszerű utcai kurváktól a kitartott luxuskurvákig ? a hetairákig.

A rómaiaknál is létezett a szervezett prostitúció, hol jobban, hol kevésbé nézték el. De azért jellemző, hogy a szigorúbb erkölcsök inkább a korai, míg a laza erkölcs a késői korokban volt jellemző. Időszámításunk utáni 4. században Rómában már 46 lupanarium ? a bordélyházak római neve ? létezett, azonban fürdőkben, vendéglőkben, fogadókban is igénybe lehetett venni ilyen szolgáltatást. Azonban ezeket a szolgáltatásokat elsősorban az átlagemberek vették igénybe, aPompeji falfestmény tehetősebbek nem látogatták ezeket a helyeket, hanem saját ágyast, rabszolganőt, vagy hetérát tartottak, sőt a császárok saját kéjlakokat tartottak, ahová mindenféle kéjnőket, gyerekeket gyűjtöttek, hogy ott éljék ki mindenféle aberrált hajlamaikat.

Rómában azonban már a nők is hozzájuthattak prostituáltakhoz, és ezt a lehetőséget egészen a legfelsőbb körökig (még császárnék is, pl. Faustina, Marcus Aurélius felesége, vagy Messalina, Claudius neje, aki éjszaka inkognitóban pénzért árulta a testét Lycisca álnéven) igénybe vették. Sőt, császárok bordélyházakat is alapítottak. Eléggé változatos áron és színvonalon lehetett igénybe venni a szolgáltatásokat, akár már egy kenyér árától is (2 as), azonban az igényesebb prostikért már többet kellett fizetni, 1, 1.5 denariust, ami kb. egynapi átlagkereset volt. A görögöknél általánosan elterjedt luxuskurvákat, a hetérákat azonban csak a köztársaság kor végén ismerték meg (terjedt el). Később még tovább mentek a rómaiak, és megadóztatták ezt a foglalkozást. Miután Caligula bevezette az adózást, a lányoknak (valószínűleg a fiúknak is) egy aktus árát szedték be naponta. Ez a rendelkezés az egész birodalomban hosszabb ideig fennmaradt, mint arról egy 137-ből való palmyrai felirat tanúskodik (később bővítették az adófizetők körét, kiegészítve a volt kéjnőkkel és a kerítőkkel is, és Alexander Severus után a színházak, Stadium, stb. felújítási alapjába kellett befizetni). Érdekes még ebben a korban a prostitúció és a jog kapcsolata, ugyanis nem tiltották, hanem megpróbálták beszabályozni a dolgokat. Meghatározták, hogy ki a prostituált, ki nem az, milyen jogaik és kötelességeik vannak, hogyan működhettek.

2007. október 9.
Akadálymentesítés bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Akadálymentesítés

AkadálymentesOlvasom a Vas Népe weboldalán, hogy Pósfán még a kocsmába is be tud menni a falu egyetlen mozgásában korlátozott személye. Ez igen! Kérem szépen ezt így kell csinálni! Egy emberért az összes közintézményt (kultúrház, rendelő, teleház) akadálymentesítették a faluban, sőt, még a boltot is (pedig ha jól tudom ilyet még törvény sem ír elő).

Lehet tanulni ettől a kis falutól (alig háromszázan élnek itt csupán). Ha egy kis falu képes volt erre, akkor egy nagyvárosban miért nem lehet megtenni? Ahelyett, hogy folyamatosan tologatják a törvényben előírt határidőt egyszer mondhatnák végre a politikusaink, hogy akkor most nem emeljük a magunk fizetését, és abból akadály mentesítünk. Nem lehetetlen, csak akarni kéne.

Pedig bármikor bárki kerülhet ilyen helyzetbe. Elég csak a jeges járdán, vagy a lépcsőházban elcsúszni, és máris eltörhet az ember gerince.

Szóval tenni kell. Akadály-mentesíteni kell. És nem a határidőket tologatni ezzel kapcsolatban…

2007. október 8.

Tájleíró elbeszélés akart lenni…

No, szerinten nagyon nem lett az, de mindegy…


Csend van. Feltűnően nagy csend. Pár órája még hallatszott a háború zaja. Egy nagy, és kegyetlen háborúé, amilyet még nem láttak ezek a sok mindent megélt dombok. Pár napja még minden rendben volt. A faluban nyugodtan csörgedezett a patak, a réten lengedeztek a fűszálak, a sáros út mellett lengtek a szellőben a jegenyesor fái, a madarak éppen előbújtak a nagy nyári zápor után. A vidám gyermekek nyugodtan játszadoztak, nem volt mitől félniök.
Egyszer csak nagy robbanás hallatszott a halastó felől. Majd egy kiáltás… Egy fiatalasszony volt az, sírva rohant vissza a faluba. Segítségért jött, zokogott, alig tudta elmondani, hogy mi a baj. Zihálva mondta el, hogy a férje meghalt. A gátőrház felrobbant! Kiabálta, s közben keservesen zokogott. A férje volt a gátőr…Hirtelen nagy vasmadarak jelentek meg az égen, melyen csak három gomolyfelhő volt, és a békés Nap ontotta magából életet adó sugarait. A vasmadarak hirtelen ledobták súlyos terheiket a falu mellett lévő erőműre. Robbanások zajai, egyre erősebb robbanásoké, majd hirtelen a faluban robbant egy bomba! Az asszonyok sikítva menekültek fedezékbe csemetéikkel. Robbanások… A füst eltakarja az eget, mindenütt sérültek, de még mindig hull az égből a vasmadarak veszélyes rakománya. Percek alatt dől romba több tucat ember élete. Még mindig robbanások rázzák a tájat, de már kezd alábbhagyni. Két robbanás között hallani egy-egy kiáltást.. Majd még hangosabb kiáltásokat. Mindenütt vér és sár, és vér és füst. Emberek darabjai, házak romai, tűz és füst. A pusztulás. Abba maradtak a robbanások, és a nagy vasszörnyek is eltűntek az égről. A túlélők kezdenek előmerészkedni rejtekhelyeikről. Kevés a túlélő, nagyon kevés. Mindenki szeretteit, rokonait keresi. Az utcán életek ezer meg egy darabjai, egy szoknya, mely egykor valakihez tartozott, egy szétroncsolódott női alak a sárban, testén egy milflőrmintás blúz, házak darabjai, mindenütt a pusztulás nyomai.

Közben az egyik még félig meddig álló házból egy férfi hajol ki, és segítségért, orvosért kiállt. A felesége az… De már túl késő, lesújtott reá a kaszás. Egy asszony keresi keservesen gyermekét. Nincs ott ahol hagyta. A helyén csak egy nagy robbanás nyom. A gyermekéből csak egy pár szandál maradt, és egy fog, melyben amalgámtömés van. Keservesen roskad össze, minden szerette meghalt.

Ezalatt katonák értek a faluba, az ablakok ? ahol még volt ? becsukódtak, közben egyre közelebb értek a katonák. Jönnek, de már mennek is, kerékpárral jönnek, kerékpáros osztag. Nem időznek a faluban, nem szólnak senkihez sem, csak mennek. Ők is a háború áldozatai. Fásultak, nagyon fásultak, szinte már nem is élnek. Csak a parancsot teljesítik, érzelmeik már nincsenek, annyi öldöklést és halált láttak.

Egy tiszt is jön, női kerékpáron, a falusiak felnéznek rá, az mond valamit idegenül, de a falusiak nem értik. Körbenéz, és látja, hogy közben a csapata már kiért a faluból, csak a kerékpárjaik nyomai látszódik. Mond még valamit, és elindul. El, el innét messze, túl a sáros úton, túl a dombokon, el, nagyon messze. Megy a háború után.
Estére teljesen elcsendesedik a falu. Nincs már itt senki, már csak az új kerékpárnyomok látszódnak melyet a falusiak hagytak.

Elhagyták a falut, mely nem falu többé, csak temető. És emlékhely. Emlékhely a pusztításnak, a pusztulásnak, és az értelmetlen háború áldozatainak.

2007. október 3.

Stargate Atlantis se04e01

Végre leadták (igaz, már múlt héten pénteken) az Atlantis negyedik évadának első részét (sajnos csak a 350 megásat lehetett letölteni még, nem bírtam kivárni a HD-set – hoppá, ma már fent van 720p-sben. juppe 🙂 ). Ugye a harmadik évad ott ért véget, hogy kiestek a hipertérből. De azért jól szívatták a népeket, ez a rész április-május körül volt, (dupla rész, tehát ennyit kellett a folytatásra várni), de végre eljött az ősz!

No, egész jó lett ez a rész, de azért nem a legjobb (kicsit mintha néhol erőltetett lett volna). Persze azért ez is folytatásos, de most már csak párat kell aludni és jön a folytatás (juppi 😀 )

Ennek az évadnak a nézettségétől függ, hogy lesz e ötödik évad, vagy sem, nomeg lesz e Stargate Universe, igaz, ha nem lesz akkor sem maradunk Stargate nélkül, csak épp DVD-n nézzük. Talán most, hogy nem megy le előbb Kanadában, meg az angoloknál többen fogják nézni odaát usákiában (ez milyen egy hülyeség, hogy csak az ottani nézettséget nézik, és nem globálisan).

SGA 3x20 - lövik a várost

(Hmm, most jut eszembe, a Battlestar Galactica is valamikor most folytatódik ősszel, meg jönnek majd a filmek is, kíváncsi vagyok mi lesz a folytatás…)

Itt lehet többet olvasni még erről.

SGA: 4x01
SGA: 4x01

2007. szeptember 27.

A szombathelyi villamos

Szombathelyen 1895-ben határozták el, hogy a városnak legyen villamosa. Ekkor az országban még csak Pozsonyban és Budapesten volt villamos. Eme ötlet megvalósítására a Vasvármegyei Elektromos Művek Rt.-re bízták, ami az 1897-ben átadott ikervári vízerőmű energiájára alapozta a villamos üzemet.

A villamos vonal ? kezdetben 1,6 km-en, a régi pályaudvar és a Nagykar utcai remízig (volt Édász telephely, most valami pláza épül ott), 1000 mm-es nyomtávval ? átadására 1897. június 4-én került sor, ekkor az üzemet három motorkocsival kezdték meg.

Ezután még két kisebb vonalbővítés volt, 1899-ben a pályát meghosszabbították nyugati irányba a Kálvária templomig,Szombathelyi pályaudvar a villamossal, képeslapon valamint 1903-ban (az új ? jelenlegi ? pályaudvar átadása után) a pályaudvar keleti feléhez került a végállomás. Majd még később 1913-14-ben a kocsiszín is átkerült a Kálváriához, ezzel megszűnt a Nagykar utcai kocsiszín. A vonal legnagyobb hossza 3,1 km volt, bezárásakor azonban már csak 2,8 km volt a vonalhossz.

1900-ban újabb két motorkocsit vásároltak, majd két pótkocsit is (ezeket már a Roessemann & Kühnemann szállította). Később azonban a két pótkocsit átépítették motorkocsikká, így már hét motorkocsija volt a villamosnak (érdekesség, hogy troli áramszedőjük volt, ezt csak később az ötvenes években cserélték lírásra).

1970-es Szombathely térkép, rajta a villamossal

Ezt a hét motort egyszerre, 1952. december 21-én vonták ki a forgalomból (ekkor már a villamost a város üzemeltette, a Az SzVV 15+16-os ikerkocsi a Savaria út végén, 1974-ben, a villamos megszüntetésének napjaibanmásodik világháborút követő államosítások miatt). De előtte még 1951-ben új kocsik érkeztek a városba, régi átalakított sinatóbuszok (Budapesten, a Dózsa főműhelybe készültek), majd pedig két átépített BKVT J típusú villamos került üzembe.

A villamos reggel öttől ? hétköznaponként ? vagy hattól ? vasárnap ? este 23.15-ig járt (ekkor ért be az utolsó pesti vonat), azonban ha a vonat késett, akkor bevárta azt (7-14 perces követési idővel jártak).

A villamos jegy ára a megszüntetése előtt 60 fillér volt (másfél kifli ára).

A vonal megszüntetéséről az 1968-as közlekedéspolitika döntött (elhatározták, hogy minden egyvágányú vidéki villamost bezárnak, és autóbuszokkal helyettesítik azt). Természetesen már ekkor is Pesten döntötték el azt, hogy mi a jó a vidéki embernek, az emberek megkérdezése nélkül.6-os és 7-es villamos

A vonalon 1974. augusztus 20-án gördül el az utolsó (feldíszített) villamos, majd ezután rövid úton a síneket is felszedték (a legtöbb helyen, mert pl. a Fő téren ott van, csak le van betonozva), majd helyét autóbuszok vették át. Azonban ezek nem voltak annyira jók mint a villamos. Először is egy autóbusz jegy ára 2 forint volt, valamint sok volt velük a gond, az utas-panasz (tele volt az újság ? cenzúrázott! – panaszokkal a buszokra, nem indult, késett, kihagytak járatokat, hangos volt, füstös, büdös, de hát ezek a mai buszokra is igaz). 1973-ban a villamoson (csak ott!) 7,5 millió ember utazott, tavaly a Vasi Volán helyi járatain (az összesen!) 14-15 millió ember.

A villamosok többsége ezután az idők forgatagában elveszett, nagy részüket a MÉH telepre adták, és szétvágták. Azonban szerencsére néhány megmenekült, egy kocsi van a grazi villamos múzeumban (6-os pályaszámú), egy Budapesten (5-ös), valamint két darab van Szombathelyen. Egy a Smidt múzeum udvarán (az 1-es), valamint egy egy oladi udvaron áll (7-es) igen leromlott állapotban.

A villamos bezárásával egy olcsó, környezetkímélő közlekedési forma tűnt el Szombathelyről, valamint a város egy üde színfoltja…

Oldalak:«1234567»