Összes bejegyzés ilyen címkével: " állam"
2007. szeptember 6.

A vasút múltja, jelene, jövője

V43Az 1836. évi XXV. törvénycikk alapján alkották meg az első vasúti törvényt, aminek alapján (magánkézben) létrejött a Magyar Középponti Vasút Társaság. Ez a társaság egy Pest-Pozsony, valamint egy Pest-Debrecen vonal építésére kapott engedélyt (és az ezekhez kapcsolódó kiágazásokra, Komáromban, valamint Aradra). Ennek első szakaszaként 1846. július 15-én elindult az első vonat (a mai Nyugat-pályaudvar helyéről) Vácra.

Az első időszakban magán vállalkozások (állami garanciával) építették a vasutakat, bár az igazi fellendülés a kiegyezéssel kezdődött meg. Azonban mivel a magán vasutakat sokszor az állami érdekekkel ellentétesen építették, ezért 1880-ban elkezdték államosítani a magánvasutakat (az 1868-ban megalapított Magyar Királyi Államvasutak kapta meg ezeket a vonalakat). Ugorjunk egy kicsit a korban, el egészen a millecentenáriumig (1896).

Magyarország vasúthálózatának gerince a millecentenárium alatt már nagyjából kész volt (ekkor még csak 50 éve volt Magyarországon vasút!), 15 ezer km vasútvonal volt ekkor hazánkban (1914-ig építettek még hozzá kb. 7 ezer kilómétert, főként mellék és helyi érdekű vonalakat, így a háború kitörésekor 21200 km vasút volt az országban). 1896-ban 57 millió utast, és 35 millió tonna árut szállítottak a Magyarországi vasutak (ekkor még nem minden vasútvonal működött a M.Á.V. kezében). Ezen forgalmat 2400 mozdony, 5000 személykocsi, és 50 ezer teherkocsi bonyolította le.

Szombathelyi vasútállomásA (kis)városokban a vasútállomás a közélet színterei voltak, a város nevezetes pontja. Igazi közösségi terek. Az állomásokon laktak emellett még a nőtlen vasutasok, és az állomásfőnök a családjával (Ekkoriban a vasutas foglalkozás nagyon jó foglalkozásnak, és biztos munkahelynek számított).

Elérhetővé válnak az országból az Európai nagyvárosok, és mikor 1888-ban bevezetik a zónatarifát milliók ülnek vonatra. (1896-ban Bécsbe 4-6 óra alatt lehetett elérni, 10 forintért ? return 2. osztályú jegy. Egy kazánkovács kb. 1 forint 40 krajcárt keresett egy nap ekkoriban, tehát kb. 5 nap alatt megkereshette az árát. Bár, a munkásosztály nem igen vágyott Bécsbe, viszont a helyi érdekű vasutakon bármikor fillérekért kiugorhatott a városa környékére kirándulni).

Külön érdemes még megemlíteni, hogy mennyi mindent tettek a vasutak a Millenniumi rendezvények idején. A Déli Vasút 55%-os kedvezményt adott a Pestre csoportosan utazó munkásoknak, a 400 forint évi fizetést el nem érő néptanítókat ingyen vitte fel. De nem is ez a lényeg, hanem, hogy a MÁV a pályaudvarokban egy úgynevezett ?Millenniumi Utazási és Ellátási Vállalat? néven ?tourinfo? irodát tartott fent, ahol a városba érkezőknek szállást kerestek, információkat szolgáltattak, jegyeket árultak a különböző rendezvényekre, és még a csomagok elszállítását is megszervezték. Közben hatalmas logisztikai feladat volt a kiállítás tárgyainak, és szereplőinek felhozatala a székesfővárosba. Pl. a lovasbandériumok lovai mind június 5-én reggel, egyszerre érkeztek Pestre. És ekkora terhelés mellett (ugye ekkor még a fővárosba érkezők száma is rekordokat döntött) is sikeresen megszervezték az áruk, és emberek szállítását.

Ugorjunk még egy kicsit, de ne sokat, csak tizenegy évet. Ekkor (vagyis 1907-ben) állították üzembe az első mellékvonali univerzális gőzmozdonyt (amit a MÁVAG gyártott, természetesen ki ás gyárthatott volna ilyet), ami annyira kiváló volt, hogy egészen 1959-ig gyártották. Ez a mozdony kapta később a 375-ös sorozat nevet.

Ugorjunk még egyet, és jött a háború, és Trianon. A háborúban a vasutakat is érte eléggé tetemes kár (bár, a második világháborús pusztuláshoz képest semmiség volt), azonban a MÁV-ra a legnagyobb csapás az volt, hogy Trianon következményeként a vasútvonalak jó része került külföldre, és jó pár vonal hirtelen nem vezetett sehová. Ekkor már kezd konkurenciát jelenteni a közúti fuvarozás, és éppen ezért hozzák létre a MÁVAUT-ot (a MÁV, a Déli Vasút, a GySEV, a Budapest-Tiszai Helyiérdekű Vasút és az Autótaxi Budapest Automobilközlekedési Rt. közösen hozza létre).

1932. július 1-jén teljesen befejeződött a magán vasutak államosítása, így az összes Magyarországi vasút a MÁV kezébe került (akkoriban egész Európában ezt az utat követték a vasúttal kapcsolatban).

Kandó kutatásainak hatására (és néhány támogatóval, akik felismerték elgondolásának helyességét) a világon először Magyarországon létesítettek nagy teljesítményű nagyvasúti 50 periódusú villamosítást a Budapest-Nyugati és Hegyeshalom közötti 187 km-es kétvágányú nemzetközi fővonalon (villamosítás már előtte is volt, azonban azok egyenárammal mentek, vagy nem 50 Hz-esek voltak. Kandó 50 Hz-es rendszerében az volt a legnagyszerűbb, hogy közvetlenül lehetett az országos villamos energia hálózatból táplálni). Ezzel ‘majd 20 évvel előzte meg a MÁV a világ többi vasutait. (Az első szakaszt 1932. augusztus 17-én adták át a forgalomnak. A Kandó rendszerű mozdony 100 km/h maximum sebességre volt képes, és 2500 lóerős volt).

Kandó mozdony
Kandó mozdony

Már a harmincas években fejlesztették ki, és állították üzembe a nagy sikerű Árpád (1934. augusztus 30-án mutattál be, és a MÁV rögtön üzembe állította a Bécs-Budapest vonalon) dízel motorkocsit, amely az akkori személyszállításban hatalmas fejlődés volt. (Ebben ugyancsak a világ élén haladt egykoron Magyarország, ugyanis az Arad-Csanádi Egyesült Vasutaknál kísérletezett motorkocsikkal már az 1906. évi milánói világkiállításon díjakat nyert, és külföldi szakértők jöttekÁrpád tanulmányozni az aradi üzemcsarnokot). Az Árpád motorkocsikból szállítottak Egyiptomba, Indiába és Dél-Amerikába, nomeg Európába is (a motorkocsi igazi sikere a Ganz?Jendrassik rendszerű, hathengeres, 1200 percenkénti fordulatszámon 160 kW teljesítményt leadó dízelmotor, amely 110 km/h-s végsebességgel hajtotta meg a vonatot).

Aztán jött a háború… A második világháborúban a MÁV járműparkját hatalmas károk érék (mint minden mást akkoriban az országban), a pályák nagy része is sérült (a vasúti pályák 35%-a, és a vasúti hidak 85%-a került használhatatlan állapotba) és a mozdonyok 10%-a, a vagonok 4%-a maradt meg használható állapotban.

A szocialista diktatúrában a vasút még szorosabban kapcsolódott az államhoz. A háború után kezdetekben csak a helyreállítási munkákat végezték, a vonalak felújításáról csak a 60-as évek után lehetett szó. Ekkoriban kezdtek el a MÁV-nál nagyobb mértékben dízelmozdonyokat és motorkocsikat beszerezni (1960-ban a háborús pusztítások miatt 90%-ban gőzvontatás volt), ezek között az M44-es érdemes külön kiemelni, ezt a magyar gyártmányú mozdonyt még a mai napig is használják tolató szolgálat ellátására.

NohabA hatvanas években szükségessé vált, hogy beszerezzenek nagy teljesítményű, gyors dízel mozdonyokat, és ennek keretében a svéd Nohab gyár szállított le több dízelmozdonyt is. A Nohabokat. Amiket aztán a kilencvenes években szépen kivontak a forgalomból (ezekről a dízel mozdonyokról tudni kell, hogy ha megfelelően karban vannak tartva, nem sok meghibásodást produkálnak, szóval kivonásuk a forgalomból teljesen logikátlan döntés volt, főleg, hogy ha azt nézzük, hogy a szovjet megbízhatatlan dízelmozdonyokat sem vonták ki a forgalomból).

És elérkeztünk a jelenhez. 2007-et írünk, és ma Magyarországon építik le a vasutat. A színvonal fokozatosan esik le a béka feneke alá, közben a jegyek ára folyamatosan növekszik (bár, igazából nem a jegyek drágák Európai értékkel, viszont a magyar fizetésekhez mérten drágák). A MÁV mint állami monopólium tele van vízfejű, újításra képtelen (gondoljunk csak bele, hogy a dinamikus menetrendet is szabotálják mind fent, mind lent), és túl sok felesleges aktatologató alkalmazottja van. Közben termeli a milliárdos veszteséget.

És, hogy mit hoz a jövő? Nos, nem túl kecsegtető. A Magyar Állam közlekedésfejlesztése egyértelműen a közutak (autópályák, autóutak) fejlesztése mellett tette le a voksát, vasút fejlesztés egyáltalán nem támogatott dolog. Ha így folytatódik, akkor a sok ésszerűtlen döntés nyomán csődbe fog menni a MÁV, az emberek meg vasút (és olcsó tömegközlekedés) nélkül maradnak.Desiro

Igen, a személyszállítás nem lehet nyereséges (ha az egész személyszállítást nézzük, mert a fővonalakon lehet nyereséges járatokat üzemeltetni), azonban a teherszállítással lehet nyereséget produkálni (ha jól csinálják nem is kicsit) amivel ki lehet pótolni a személyszállítás veszteségeit. De hát ebben az országban a teherszállítást is jól ellehetetlenítik.
Azonban talán van remény. 2006. január 1. óta megnyílt (a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII törvény alapján) a magyar vaspályák a külföldi (vagy akár hazai) magán fuvarozók előtt.

2007. augusztus 14.

A Gazdag család

A Gazdag családban nyolc gyerek van.

Gazdag Apuka évi bruttó 6 millió 51 ezer Ft-ot keres. Ezért ? mert Gazdag Apuka gazdagnak számít ? külön 4 %-os szolidaritási adót köteles fizetni. Viszont mert kellő számú gyereket tart el belőle, Gazdag Apuka vonaton, buszon és villamoson jár be a munkahelyére, így jóval a munkaidő kezdete előtt érkezik, alaposan letisztogatja a cipőjét, táskáját, kabátját és nadrágját a sártól, portól ? annak érdekében, hogy úgy nézzen ki, mint aki annyit keres és hogy annyit is kereshessen, amennyiből szerényen eltartani reméli a családját.

Energiatámogatást csak a rászorulók kapjanak

Minthogy tehát a Gazdag családban az egy főre jutó nettó jövedelem nem túl magas, a család energiatámogatásra jogosult ? lenne, ha ötszobás lakásukban nem gázzal fűtenének, főznének, tehát ha nem haladnák meg az évi 5.000 m3-es vezetékesgáz-fogyasztási határt. De mert meg-haladják, nem is kérvényezik a támogatást, hiszen azt ? az otthoni gázórájukon csekély fogyasztást produkáló leggazdagabb egyszemélyes háztartásokkal ellentétben ? úgyis vissza kellene fizetniük. Ha a Gazdag család létszáma nem tíz, hanem csak öt fő lenne és nem öt, hanem két és fél szobás lakásban laknának, minden további nélkül jogosultak lennének energiatámogatásra. De hát ők gazdagok, nekik nyolc gyermekük van.
Gazdag Anyuka ?nem dolgozik?, ami általában napi 18-20 órás elfoglaltságot jelent, és tudományos adatok szerinti értéke havi 250.000 Ft. Viszont kap gyetet, ami majdnem eléri ennek az összegnek az egytizedét és ezzel Gazdag Anyuka létminimumának csaknem a felét is.

Mindenki csak a közteherviselése arányában kapjon a közszolgáltatásokból

Nyugdíja is ennek megfelelő lesz, tehát a létminimuma felét sem fogja elérni. Ha viszont megözvegyül, az özvegyi nyugdíj talán felviszi őt a létminimumra. (De jó lesz neki?)

A jó teljesítményű diákoknak nem kell tandíjat fizetniük

A Gazdag gyerekek közül ketten államilag támogatott képzésben egyetemre járnak és (tegyük fel, hogy már 2010-et írunk) tandíj fizetésére kötelezettek, mert a sok fránya tudományos diákköri kutatás és cikkírás miatt a tanulmányi eredményük nem haladja meg a 4,8-as átlagot.

Ne a gazdagokat támogassa adókedvezmény. Adókedvezményt ellenben csak az vehet igénybe, akinek nincs is annyi jövedelme, hogy abból az adott célra költhetne

Gazdag Apuka azonban nem érvényesítheti a tandíj adókedvezményét, mert ehhez túl magas a jövedelme, és a két gyerekre fizetett tandíj egyébként is több, mint amekkora adókedvez-ményt bárkinek is igénybe lehet vennie. A lakáshitelük törlesztésére sem jár adókedvezmény, hiszen Gazdag Apuka ahhoz is túl gazdag.

Nem az számít, hogy hányan laknak hány négyzetméteren, mert azzal csalni is lehetne, hanem hogy mekkora a lakásingatlan értéke

A lakásuk is túl nagy, ezért túl értékesnek számít, így ingatlanadót is kell fizetniük. Gazdagék gazdagok. Mert nyolc gyereknek is biztosítani tudják az építésügyi szabványban előírt lakóterületet. Ettől, persze, még nincs több pénzük, hiszen ők nem hasznosítják, hanem ? felelőtlenül? ? csak használják a lakásukat. Tízen öt szobát.

Öt Gazdag gyerek még a közoktatás padjait koptatja, a nyolcadik, legkisebbik Gazdag gyerek négy éves. Az ő asztmás rohamainak megelőzésére Gazdag Anyuka a kicsivel minden nap felbuszozik a hegyre, ezért Gazdag Anyukának nemcsak a hét iskolás számára, hanem saját magának is kell bérletet vennie.

Kedvezményt a rászorulóknak

Miután nem nyugdíjas, ezért a nyugdíjminimumnál is kisebb nettó havi gyet-összegből dolgozó bérletet kell váltania. A hét tanulóbérlet és egy dolgozóbérlet, összesen tehát nyolc bérlet ára viszont alig kerül többe, mint két gyerek családi pótléka. Még szerencse, hogy a gyerekei már elég nagyok, mert nem lévén autójuk, közlekedés közben csak kettőnek tudja a kezét fogni. Mert akárhány gyereke van is az embernek, keze legfeljebb csak kettő nőtt.

Magasabb családi pótlékra csak a tartósan beteg jogosult

Miután Gazdag Anyukának sikerül megelőznie a kicsi asztmás rohamait, természetesen csak a szokásos családi pótlékra és egészségügyi támogatásra jogosultak. Ami majdnem elég is a gyerekgyógyszerekre.

Túl sokat járunk orvoshoz, mindenki járuljon hozzá az egészségügyi ellátás fenntartásához

A legkisebbik Gazdag gyerek tehát idősebb háromévesnél. Ezért minden orvosi látogatásért, receptért 500-500 Ft-ot kell fizetni. Még szerencse, hogy nem a számla-önrészt kérik, mert esetleg hiába állnak sorba az orvosnál, ha csak ott derül ki, hogy a kezelésre nincs elég pén-zük. Gazdag Anyuka mostanában gyakran csak telefonon konzultál az orvossal a gyerek állapotáról. Ő maga három éve volt utoljára fogorvosnál, saját maga méri férje vérnyomását, gyógynövényekkel, sósvizes gargalizálással és infralámpával kúrálja családját, mint ahogy a hajnyírás is házimunka lett. Egy csúnya utcai elcsúszása azonban elvitte két gyereke buszbérletének árát: az ő háziorvosukhoz ambuláns sebészet nem tartozik, az ortopédia látja el a baleseteseket, oda azonban háziorvosi beutaló kell (500 Ft). Az ortopédián (újabb 500 Ft) röntgenbeutalót adtak (újabb 500 Ft), amivel vissza kellett menni az ortopédiára (lehet, hogy újabb 500 Ft?), a lelet láttán az orvos ultrahang-vizsgálatra is beutalta (újabb 500 Ft), Gazdag Anyuka ezt a leletet is visszavitte az orvoshoz, aki TB-támogatás nélküli gyógyszert rendelt (újabb 500 Ft? plusz a gyógyszer ára) és hetenként egyszeri úszást is előírt (ez a legolcsóbb uszodában alkalmanként 500 Ft). Viszont egy komolyabb összcsaládi meghűlés is (gyógyszerekkel együtt) kijön már 5-13.000 Ft-ból ? ám amíg ki nem tör valami súlyosabb szövődmény, amíg látnak a gyerekek a szem-üvegükkel, amíg nem nagyon fáj a fülük vagy el nem törik a lábuk, addig bizony Gazdagék sem feltétlenül fognak orvoshoz fordulni.

2007. július 15.

Nagysebességű Európai vasúthálózat

Vasút piktogramOlvastam a neten egy hírt, hogy ?a német, a francia, a svájci, a belga és a holland vasúttársaság, amelyek néhány napja szövetséget kötöttek nagysebességű vonathálózataik egybekapcsolására?. Tehát az eddig meglévő TGV, ICE (meg fene tudja még milyen három betűs expressz vonat van még) hálózatokat összekapcsolják, és átjárnak egymáshoz. Tehát megvalósítható lesz az, hogy az ember felül Bécsben a TGV-re, és pár óra múlva Párizsban szál le. És ez örvendetes. Így képes lesz a vonat versenyezni az Európai Unión belüli (kvázi belföldi) légiforgalommal.
S, hogy ez miért jó?

TGVEgyrészt a környezetvédelem miatt. Egy repülő nagyságrenddel több üzemanyagot éget el mint egy vonat, sőt, a vonat mehet árammal is (pontosabban a nagy sebességű vonatok mind árammal mennek) amit ?tisztán? is elő lehet állítani (vízi-, szél-, atom-, vagy a kísérleti fúziós-erőművekben). Nomeg az olaj kifogyóban van. És ahogy egyre kevesebb lesz belőle annál drágább lesz. És Európának nem nagyon van olajmezője, ami képes lenne ellátni az egész Uniót olajjal. Viszont villamos-energiát könnyű előállítani (és mellesleg olcsóbb is).

Másrészt vonatozni élmény. Nem olyan mint felszállni egy repülőre, hogy aztán egy óra múlva leszálljunk. Látjuk, hogyan suhan el a táj, a vonat hangtalanul megy 250-300 km/h-s tempóval (no, ne tessék a MÁV-ra gondolni, nálunk már a 100 km/h-s átlagtempó is nagy siker lenne, pedig száz éve már megvolt ez a gőzmozdonyok korában).

ICEEzzel együtt azonban még sok teendő lenne az európai vasutakkal. Egységesíteni kellene a jelzőrendszereket, az elektromos áramrendszereket (ma négyféle áramrendszer üzemel Európában a nagyvasutakon, legalábbis Én ennyiről tudok, de lehet, hogy több is van), a vasúti szabályzásokat, szóval mindent (még szerencse, hogy a nyomtáv egységes).

Így fordulhat elő az az abszurd helyzet, hogy a megszűnő (schengeni övezeten belül nem is létező) határokon megállnak a vonatok, és mozdonyt (vagy jobb esetben csak) mozdonyvezetőt cserélnek. Ez van a magyar-osztrák határon is (A GySEV esetében nem egészen, de az át is nyúlik a határon).

Azonban Magyarországon a vasutat folyamatosan leépítik. Nálunk az autópályák vannak a középpontba. Mert az drága, sok helyet foglal, és még környezetszennyező is (no, nem az autópálya maga, hanem a rajta áthaladó sok-sok gépjármű). A magyar vasúthálózat a tönk szélén van, a pályák majd’ felénél állandó sebességkorlátozás van, alig van két vágányú pályánk, és kevés a villamosított vonal (holott nekünk ott van a baromi olcsó áram Paksból, amivel lehetne meghajtani a vonatokat, míg az olajat úgy kell importálni az oroszoktól). Értelmetlenül zárnak be vonalakat, és a vasút felújításra alig jut (nomeg a menetrendet jól széjjelbaszták a legutóbb, a buszok nem várják meg a vonatokat, valamint nem szüntették meg a párhuzamos busz-vonat járatokat, sőt, inkább a csatlakozások miatta buszokra kényszerítik a népet). A MÁV-ről mint állami pénznyeldéről akkor még nem is beszéltem.

2007. július 5.

Határrevízió

Nagy-MagyarországA határok módosítása (mármint nekünk tetsző módon) a Trianoni békediktátum óta terítéken van/volt. 1938-től kezdve történt is előremozdulás az ügyben, visszakerültek az országhoz a megszállt területek jó része (ha nem is minden, de legalább azok ahol sok magyar volt). Aztán ’44-ben megszálltak minket a németek, innen vége volt a mesének, a német megszállást (ami megakadályozta, hogy kiugorhassunk a számunkra vesztésre álló háborúból, no meg ledöntötte a legitim kormányunkat) követte a szovjet megszállás.

De aztán a nyolcvanas évek végén elkezdődött valami. Elkezdett széthullani a pártrendszer, a ?nagy? Szovjetúnió már nem is volt annyira nagy, és jöttek a politikai változások. Jött ’88-89, amikor is sorra omlottak össze a szovjet megszállás alatt álló országokban a diktatúra, az egypártrendszer (az más kérdés, hogy mit mentettek meg kik át ebből a hatalomból…).
Megtörtént nálunk is a rendszerváltás/rendszerváltozás, ki, hogy nevezi.
Aztán jöttek az esélyek amiket sorra kihagytunk.

’89-ben Romániában is megindult valami, igaz, az ottani hadsereg felkészült arra, hogy nehogy véletlen átlépjék a magyarok a határt, hogy visszafoglalják Erdélyt (nomeg a Magyar Hadsereg is, nehogy a románok jöjjenek át). Mondjuk ezt jó is, hogy kihagytuk, lehet nem lett volna jó vége, mint ahogy a felbomló Csehszlovákiát is óvatosan kell kezelni, a szlovákok biztos nagyon ellenálltak volna..

No, de vannak olyan területek ahol nem ez volt a helyzet…

A Szovjetúnió elkezdett felbomlani, tehát lett volna esély visszaszerezni Kárpátalja magyarlakta (legalább) részeit (vagy legalább valami autonómiát kiharcolni oda). De, nem, ezt akkori becses kormányunk kihagyta.
Aztán jöttek a délszláv háborúk (jah, hát nekik se tetszett az az államalakulat amibe összekényszerítették őket, főleg a fejlettebb két országnak, Szlovéniának és Horvátországnak, hogy szépen elszipolyozzák a vagyonaikat a fejletlenebb délebbi területekre). Ekkor is volt egy hatalmas lehetőség a Vajdaság visszaszerzésére (majdhogynem naponta rajzolták át akkoriba ott a határokat, lehet fel se tűnt volna hirtelen senkinek), de nem, azt is sikerült kihagyni…

TérképAztán jött 2004-ben az Ukrán válaszátok körüli botrány. Ekkor Ukrajna keleti részén élő oroszok kijelentették, hogy ha nem Juscsenko nyeri a választásokat, akkor elszakadnak az országtól, és mennek vissza Oroszországhoz. Mit reagált erre Ukrajna? Semmit.. Köpni nyelni nem tudott akkoriba, örült, hogy nem tör ki polgárháború. Ugye, aztán ott vannak Ukrajna nyugati részei, ahol magyarok laknak, és Kárpátaljának hívjuk. Mi lett volna, ha az ott élő magyarok is megcsinálják ugyanazt, mint az oroszok keleten? Persze, Ferkóék rögtön bepánikolnának az biztos.

De sajnos ezt soha nem fogjuk megtudni, hogy mi lett volna, és ilyen lehetőség se adódik minden évben…
Tehát összességében, ezt jól elbaszták.

(bár, hogy őszinte legyek, Én azzal is megelégednék, hogy azokon a területeken ahol magyarok élnek, legalább autonómiát kapjanak)

2007. június 23.

Börtön, rabok, bűnözők

CellaMa, ebben az országban bűnözőnek lenni nem is olyan rossz dolog… Főleg annak aki esetleg lentről jön, vagy notórius munkakerülő. Hogy miért?

Ha mondjuk valakihez egy betörő betör éjszaka, vagy akármikor, és a tulajdonos (vagy a szomszéd, stb.) tetten éri, akkor törvényileg semmit nem lehet vele csinálni. Mármint a betörővel. Ha az ember megpróbálja megvédeni a javait, és bántalmazza a betörőt, akkor megy ő is a börtönbe… Mert nem lehet megvédeni a tulajdonát… Ha esetleg még meg is sérül a bűnöző, akkor lehet, hogy kevesebbet kap a betörő mint akihez betörnek… Abszurd mi? De hát Abszurdisztánban már megszoktuk az ilyet.

Aztán, ha bekerül a börtönbe (mert nem felfüggesztettet kap), akkor ott meg él mint hal a vízbe. Ingyen kaja, ingyen ellátás, ingyen tanulás, meg minden ami kell. Jó, a régi fajta börtönökben rosszabb, túlzsúfoltság van, meg ilyenek, de az új EU-s szabványoknak megfelelő börtönök már tiszta luxus szállók. Mint ami itt épül Szombathely mellett, a laktanyából. Meg van határozva, hogy egy rabnak hány négyzetméter kell jusson (több négyzetméter jut így egy rabnak mint egy átlagban egy középiskolás kollégiumban egy kollégistának, no, meg a színvonal is jobb), minden féle-fajta földi jónak kell lennie a börtönbe (edzőterem, könyvtár, meghatározott minőségű kaja, stb.) és akkor ez neki ingyen jár. Mert ugye munkára meg nem lehet kényszeríteni. Ha akar akkor viszont lerakhat egy (vagy két, három) diplomát, ingyen… A böcsületes ember meg fizetheti a tandíjat, az adókat, meg mindent -féle szarságot. Ez így fair mi?

Tanítsanak nekik szakmát, amivel majd vissza tud illeszkedni a társadalomba (már amelyiket vissza lehet illeszteni) de azért ne adjunk már az állam pénzén diplomát nekik. Vagy ha akar, akkor fizessen érte ugyanúgy mint mindenki más.
Meg mi az, hogy nem dolgoztatják őket? Lenne annyi munka ebbe az országba, hogy csak na. Lehetne vinni őket gazt szedni, szemetet szedni, árkot ásni, stb. Így már azért talán lenne visszatartó ereje a börtönnek. Nem mint most. (Mondjuk lehetne javítani a megoldott bűnesetek számát, de ez most nem ide tartozik).

Vagy azt dolgoztatni a rabokkal amihez értenek. Ha mondjuk egy mérnököt csuknak le, akkor tervezzen épületeket az államnak. Mennyi pénzt meg lehetne így spórolni.

Meg azért az is botrányos, hogy ma milyen fajsúlya van a jogba egy-egy bűncselekménynek. Pl. egy emberölés meg egy illegális szoftverterjesztés majdhogynem azonos súlyba van büntetésileg. Pedig azért nem ugyanaz. A társadalmi megítélést azt miért nem veszik figyelembe?

De, hát most ez van, ezt kell szeretni…

2007. június 3.

Egyházak és a Magyar állam

Miért fizet ki az állam évente több milliárd forintot az adófizetők pénzéből az egyházaknak? Miért nem költik azt a pénzt inkább a széthulló egészségügyre vagy az oktatásra? Miért kell meghallgatniuk az állami vezetőknek az egyházi vezetőket?

Mi közük van az egyházaknak az államhoz?

Milyen jogon kapnak a történelminek mondott egyházak évente sok milliárd forintot csak azért mert történelmi egyházak?

Mi haszna van ebből az adófizetőknek? Egyáltalán miért költik olyanra a drága adóforintokat ami nem is érinti az egész társadalmat (az egyházak nem érintik. Lévén, hogy nem is mindenki vallásos, meg aki vallásos, azok se egy egyházhoz, felekezethez tartoznak). Hol van itt akkor az egyházak és az állam szétválasztása (Magyar Köztársaság Alkotmánya, 60. § (3) A Magyar Köztársaságban az egyház az államtól elválasztva működik.)? Miért nem tartják el magukat a híveikből? Ja, mert akkor lehet kiderülne, hogy nem is olyan sok hívő van mint azt képzelik egyes egyházi vezetők… Ha meg mondjuk olyan célra kellene nekik pénz, ami közhasznú (pl. templomok, mint műemlékek felújítása) akkor meg pályázzanak, vagy oldják meg saját erőből, vagy adják oda az államnak. Ahhoz képest, hogy pl. a római katolikusoknál a földi szerénységet hirdetik, egész sok pénzt húznak le szegény emberekről (bár, Én nem sajnálom azt, aki olyan hülye, hogy fizet…). No, meg ott van az amikor jönnek pénzt kuncsorogni… Hogy is hívják? Jah, egyházi adó… Még jó, hogy adót csak az állam szedhet. Bár, mégse hívhatjuk tizednek, az olyan feudális. Járnak a kis listájukkal és szedik be a pénzt, mintha az nekik járna. Miért nem lehet azt csinálni mint egyes nyugati országokban, hogy nem adnak pénzt az egyházaknak. Pl. Franciaország, vagy az Észak-Amerikai Egyesül Államok… Azért ott is ott vannak az egyházak, vallások, és megvannak az állami támogatás nélkül. Éljenek meg a tagjaik által adott adományokból, meg az egy százalékokból. De ne a mindenki pénzéből. Vagy ha mindenképp az államon keresztül akarnak pénzt adni, akkor had döntse már el a Tisztelt adózó, hogy melyiknek adja a pénzét. Bár, ilyet úgyse lehetne, mert tuti, hogy valamilyen hülye jogszabállyal vagy EU-s irányelvvel ütközik.

Ja, a másik meg az egyházi iskolák. Nincs nekem semmi bajom ezekkel, miattam mindenki azt meg ott tanulja ahol neki jól esik, (feltéve ha a kötelezőt is megtanítják), no, de miért kapnak kétszer (vagy ha nem kétszer, akkor többet) akkora pénzt egy gyerek után az egyházi iskolák? A magán iskolák se kapnak kétszer annyit… Tehát, ugye egy állami iskolánál, jár minden gyerek után egy meghatározott összeg, plusz a helyi (vagy az iskolát fenntartó) önkormányzattól. Magán iskolák esetén is jár az állami fejpénz, de semmi több, a többit a tanulók (vagy szüleik) által befizetett tandíjból pótolják ki. Míg, egyházi iskoláknál jár a fejpénz, meg még plusz pénz minden gyerek után (ami gyakorlatilag helyettesíti azt ami a tandíjból vagy az önkormányzatból jönne). Tiszta jó, mi? Miért kapnak több pénzt az egyházi iskolák? Jó, igen, mindenkinek joga van saját felekezetéhez tartozó iskolát alapítani, no, de az sehol sincs, hogy azt a Magyar Államnak kéne fenntartania. Ez olyan mintha a magán iskoláknál is jönne még pénz a fejpénzen kívül. Tehát milyen iskola jár rosszul? Hát, az önkormányzati. Aki úgy dönt, hogy gyermekét egyházi iskolába (amúgy nem tudom elképzelni, hogy miért választana valaki ilyet, így kényszerítve gyermekére a saját vallását) adja, akkor az vagy fizessen bele a fenntartásába, vagy az egyháza fizesse. Ha meg azért kell a plusz állami támogatás egyházi iskoláknak, mert amúgy nem tudnák fenntartani, hát akkor kérem-szépen, nem kell fenntartani. Lehet, hogyha fizetni kéne érte, akkor már nem is lenne olyan nagy kereslet az ilyen iskolákra?

Annyi hülyeséget (vagy jó dolgot hülyén) veszünk át a Nyugattól, akkor az ilyen miért nem lehet? Vagy ez sérti egyes körök érdekeit és befolyását? Nem volt olyan jó a szocializmus, de azért ezt legalább jól csinálták (találták ki) a kommunisták-szocialisták, ti. hogy az egyházaknak kuss, és semmi beleszólás az állami dolgoknak (jó, ez ott annak a következménye volt, hogy eltiporták ? vagy legalábbis akarták ? a vallást, azt azért nem kéne)

Oldalak:«123