Összes bejegyzés ilyen címkével: " állam"
2008. február 29.

Tisztaszoftver és társaik

peopleMi a baj a Tisztaszoftverrel? Elég sok. Maga az elképzelés (legyen legális Windows meg Office az iskolákba, meg a többi, azokat majd később) az nem olyan szörnyű, mint a megvalósítás. Először is, a legnagyobb baj, hogy a licencenket csak bérli az IHM. Tehát belekényszerül egy olyan spirálba, hogy nem tudja leváltani az MS szoftvereket. Mivel ha nem hosszabbítják a szerződést, akkor hirtelen az összes ilyen Windows meg Office, meg a többi program illegális lesz. Ez lássuk be elég nagy hiba. A másik az, hogy frissítési alap kell hozzá. Tehát kell egy Windowst venni arra a nyavajás gépre. De akkor meg már lehet venni XP Home helyet Professionalt (pár ezer forint a különbség!) és nincs szükség a Tisztaszoftverre. Kérdem én, hogy akkor hol a spórolás? Hogy lenne ez jó? Egyáltalán ne kelljen a gépekre OS-t venni, valamint az IHM vegye meg, ne bérelje.

És akkor ott vannak a mindenféle államilag finanszírozott licencek, amikkel “ingyen” osztogatjak a Windowsokat, tanároknak, diákoknak. Kérdem Én miért? Ha nem tudja megvenni a 30e forintos Windows XP-t, akkor vagy használjon ingyenes vagy olcsóbb alternatívát, vagy használja az iskolait. De ne a mindenki pénzéből finanszírozzák ezt.

Nekem járna 5e forintos Tisztaszoftveres Windows, de nem az nem kell. Vettem magamnak. Helyettem ne vásárolja meg senki. Az egészségügyben megy az ,hogy mindenki tudja mennyit kell fizetni, akkor itt miért nem ez van?

Mi a fenének nagy hirtelen bevásárolni Vistákból? A közoktatásban lévő géppark elég tetemes részén az XP éppen hogy eldöcög, minek kellett akkor pénzt adni a Vistáért? Valamint ha már vásárolnak, miért szelektálnak, hogy melyik intézmény mit kaphat? (Általános iskola=csak kliens Windows és Office, középiskolák= Windows Server termékek is)

Office. Az OpenOffice.org az esetek nagy részében tökéletes alternatíva a Microsoft Office-al szemben. Akkor miért kell agyba-főbe MS Office-t venni? Teljesen felesleges. Esetleg intézményenként egyet lehetne, hogy azért legyen ha valami olyanba futna az ember amit az OOo nem nyit meg.

Értelmetlen dolgokra milliárdokat szórnak el, holott más területre meg egy fillér nem jut. A nagy TIOP és hasonló pályázatok közben senki nem gondolkodott ott fent el, hogy ha most kiosztanak több milliárd (HA, tényleg!) forintnyi eszközöket, azokat fent is kell tartani. Villanyszámlát kell fizetni, karbantartani kell,  biztosítani a megfelelő környezetet (met nem lehet ám a 20-30-40 éve villamos hálózatra akkora terhelést mérni amiről a megépítésekor nem is álmodoztak). Értelmetlen pénzszórás, az megy.

És nem, ne a tanárok, meg a diákok döntsék el, hogy ők most Windowst meg Officet akarnak. Ha azt akarnak vegyek meg otthonra. Meg kell tanulni rendesen számítógépet használni (nem, nem Windows meg Office, hanem általánosságba). Aki vezet, az se csak egy autót tud vezetni. Mert nem azt tanulta meg, hogy egyik típusú kocsiban mi-hol, hanem folyamatokat. Amit így könnyű szerrel bármilyen autóra rá lehet húzni.

Nem mellesleg nyitni kell a nyílt formátumok felé. Ez az EU-s trend is. Mivel a Microsoftnak nincs ilyenje, így hát mellőzni kell. Mert az nem állapot, hogy a pár évvel ezelőtti Word dokumentumot nem nyit meg a legújabb Word (amugy szerencsére fel lehet vértezni odf támogatással).

Vagy nyitni kell az online megoldások felé (gondolok itt mint pl. a Google Docs és hasonlók). Az esetek nagy részében bőven elég lenne az ilyen.

És ne azok döntsenek ilyenből akik be nem teszik a lábukat egy oktatási intézetbe, esetleg még lövésük sincs az informatikához.

2007. december 22.
Viszlát határok! bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Viszlát határok!

schengen

2007. december 5.

Che Guevara

Che GuevaraForradalmár? Hős? Romantikus álmodozó? Ki volt ez az ember?

Ernesto Guevara ’28-ban született Argentínában, első gyerekként, egy polgári családba. ’53-ban befejezte az orvosi egyetemet (vagy nem, állítólag nincs róla papír). Sokat utazott, vándorolt Dél-Amerikában, megismerte az embereket, gyógyított, régészkedett, felfedezett. Azt tervezte, hogy híres tudós lesz, ekkoriban egyáltalán nem foglalkozott politikával.

Majd 1954-ben Guatemalába érkezett, ahol szemtanúja lett annak, hogy az, hogyan avatkoznak be az amerikai imperialisták egy ország életébe, csak azért, mert a Jacobo Arbenz-kormány földreformot akart végrehajtani. Ekkor ismerte fel, hogy a kontinenst nem szabad apró részeknek tekinteni, hanem egy nagy egységnek, és csak így lehet szembeszállni az amerikai érdekekkel, és felszámolni azokat. No meg a néptömegek fegyveres felkelésével. Mivel a CIA támogatásával sikeres puccsot hajtottak végre, ezért menekülnie kelett. Egy országgal arrébb ment, Mexikóba. Itt ismerkedett meg Fidel Castroval, és köreikkel, és egy egész életre szóló barátságott kötöttek. ’56 novemberében kihajózott 82 társával együtt (egyedüli külföldiként), úgy, hogy vagy szabadok, vagy mártírok lesznek, mert az eszmékért ? meggyőződése szerint ? érdemes meghalni.

Mint tudjuk, nem haltak meg, átformálták Kubát. Che egy kis kitérő (La Caba?a börtön-erőd parancsnoka, Földreform intézet vezetője) után a Kubai Nemzeti Bank, majd iparügyi miniszter lesz. Folyamatosan figyelt, jegyzetelt, gondolkodott. 1960-ban jelent meg a Gerillaháború / A gerillaharcos kézikönyve (La guerra de guerrillas) című könyve, ahol részletesen kifejtette elméletét a gerillaháborúról, és a módszereit is leírta. Hitt abban, hogy egy vállalkozás, vállalat értéket nem a gazdasági, hanem a társadalmi haszna adja.

Lassan rájött, hogy nem való neki a békés termelőmunka, jobban tudja a harcokat irányítani, mint a gazdaságot. Ezért elhagyta Kubát, majd ’65-ben (miután Algériában tett kijelentései komoly gondot okoztak a szovjet-kubai kapcsolatokban, s a kínaiak rosszallását is kivívta) teljesen eltűnt a nemzetközi politikai porondról. Levélben mondott le beosztásairól, valamint kubai állampolgárságáról. Kongóban Tatu néven kezdte el egy helyi forradalom szervezését, azonban itt nem járt sikerrel. Majd ’66-ban Bolíviába ment, ahol Ramón néven (de tanulva kongói hibájából, itt már Ő volt a parancsnok) folytatta a latin-amerikai népek ?felszabadítását?.

1967. október 7-én utolérte a vég. Sebesülten elkapták… Október 9-én egyszerűen lelövik a bolíviai elnök személyes utasítására. Kézfejét levágják, és formaldehidben elküldik Fidelnek, bizonyítékként, hogy tényleg meghalt a Forradalmár.

Testét 1997-ben exhumálják, és Kubában temetik újra.

Fizikailag legyőzték, de szelleme tovább él. Életében soha nem ijedt meg a hatalmasoktól, nem vágyott a hatalomra, elítélte a szovjet mintájú dogmává merevedett szocialista rendszert, hitt a jövő emberében, egy jobb korban.

Halála után kultusz figurává vált, majd’ mindenki ismeri. Egyesek gyűlölik mások szeretik. Jean-Paul Sartre (a ’68-as párizsi diáklázadás ? egyik ? legismertebb szellemi vezetője) mondta róla: ?korunk legteljesebb személyisége?.

2007. november 1.

Jogszerűek a spontán békés tüntetések

2002. december 1-én volt egy spontán békés tüntetés a Kempinski Hotelnél, mivel Erdély elcsatolásának évfordulóján az akkori miniszterelnök, Medgyessy Péter koccintott az akkori román miniszterelnökkel, Adrian Năstaseval. Ezt a tüntetést akkor feloszlatták, azonban három magánszemély a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bírósághoz fordult, ahol ítélkeztek. 2007. július 17-én kelt ítéletben (ami akkor még nem volt jogerős!) jogtalannak ítélték a tüntetés feloszlatását, mivel Strasbourg szerint egy tüntetésnél nem az a lényeg, hogy be van e jelentve, hanem, hogy békés e. Magyarországot elmarasztalták az ítéletben, és 2000 ? büntetést ítéltek meg.

Mivel a Magyar Állam nem fellebbezte meg a döntést három hónapon belül, ezért most októberben jogerőre emelkedett, és minden Európai Uniós tagállamban kötelező érvényű.

Tehát mostantól ha egy békés tüntetést feloszlat a rendőrség, akkor azt jogtalanul teszik, és éppen ezért nem kell a tüntetőknek engedelmeskedni az oszlatásnak, és ezért nem lehet előállítani senkit sem. Ebből kifolyólag ha valakit békés (a hangsúly a békésen van!) tüntetésen állítanak elő csak azért mert tüntetett, akkor kártérítésre jogosult jogtalan előállítás miatt. Ha az oszlatás miatt kár keletkezik valakiben vagy valamiben azért nem a tüntetők terhelhetőek.

Tehát ha valakik békés demonstrációt tartanak, de azt előtte nem jelentették be, és a rendőrség fel akarja oszlatni a tüntetést, akkor azt meg lehet tagadni, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény 11. cikkére hivatkozva, valamint a Rendőrségi törvény 19. § (1) bekezdésére kell hivatkozni (A jogszabályi előírások végrehajtását szolgáló rendőri intézkedésnek – ha törvény vagy nemzetközi megállapodás másként nem rendelkezik – mindenki köteles magát alávetni, és a rendőr utasításának engedelmeskedni. A rendőri intézkedés során annak jogszerűsége nem vonható kétségbe, kivéve, ha a jogszerűtlenség mérlegelés nélkül, kétséget kizáróan megállapítható). Ha valakit ezután is elő akarnak még állítani, akkor nosza, de utána a bíróságon nyert ügye van az embernek.

Itt olvasható a hivatalos magyar fordítás a perről.

2007. szeptember 16.

Szabad szoftver, nyílt forráskód

Open source logoA szoftvereknek két fő fajtája van: a zárt forráskódú, és a nyílt forráskódú szoftver. Az előbbi nem jelenti azt, hogy a szoftverért pénzt kérnek, azonban az utóbbi biztosan azt jelenti, hogy a szoftver ingyenes. Létezik ingyenes szoftver, ami zárt forráskódú (pl. Comodo tűzfal, AVG vírusirtó), azonban nem létezik olyan szoftver, amiért pénzt kérnek, és nyílt forráskódú (ugye ez azért zárja ki egymást, mert ha hozzáférünk szabadon a forráshoz, abból bármikor le lehet gyártani a programot)

Az angol nyelv nem tesz különbséget az ingyenes, és a szabad szoftver között (mind kettőre a ?free? szót használják), azonban a magyarban (szerencsére) külön szó van a kettőre.

A kereskedelmi szoftvereket gyártó cégek próbálják (próbálták?) elhitetni az (átlag?) emberekkel, hogy a nyílt forráskódú (GPL-alá tartozó, a BSD liszenszet most egyelőre hagyjuk figyelmen kívül, majd később), szabad (és ingyenes) szoftverek nem életképesek, azok soha nem lehetnek olyan jók, mint egy zárt forráskódú szoftver. Pedig ez nagyon nem így van.

Rengetek olyan nyílt forrású program van, amit széles körben használnak, él és virágzik.GNU logo

És, hogy miért? Talán azért, mert a szabad szoftvereknél nem az a cél, hogy minél több végfelhasználó gépén fentlegyen (mint a kereskedelmi szoftvereknél, ahol az a cél, hogy minél több ember vegye meg a programjukat, hogy minél több hasznuk legyen, és ezért képesek a funkcionalitást feláldozni a könnyen kezelhetőség, a ?csili-vili? oltárán), hanem, hogy az adott célt tökéletesen véghezvigye. És itt teljesen mindegy, hogy azt a programot egy ember fejleszti, vagy emberek százai, esetleg ezrei. Épp ezért a szabad szoftverek jobban működnek a kereskedelmi szoftvereknél, mivel nem a mennyiség a cél, hanem a minőség (persze, ugye akadnak jól működő kereskedelmi szoftverek, Én ezt egy percig sem tagadom!).

bsd logoA nyílt forráskódú közösség, majdhogynem a kommunizmust (a kommunizmus, mint elv) valósítja meg a szoftverekkel kapcsolatban. Az emberek a szabad idejükben fejlesztenek, tesznek hozzá, és ezért nem kérnek semmit sem! Bárki használhatja mindenféle ellenszolgáltatás nélkül osztja meg másokkal, hogy azok használják, esetleg jobbá tegyék.

Emellett a nyílt forrás hatalmas előnye éppen az, hogy bárki belenézhet a forráskódjába. Így nem eshet meg, hogy egy program olyat csinál, ami nem tetszik az embernek. Nincsenek hátsó kapuk, ?haza üzengetések?, rejtett buktatók. Épp ezért (lennének) ideálisak a szabad szoftverek az önkormányzati, állami, sőt, még a katonai szférába is, mivel lehet tudni, hogy az a szoftver mit is csinál pontosan. Egy kereskedelmi, zárt forrású programnál sosem lehet tudni, hogy épp nincs e benne egy hátsó kapu. Ezt csak az tudja, aki megírta, de az is üzleti titok, ha akarják elmondják, ha akarják nem (igaz, ha elmondanák, akkor meg nem lenne értelme megcsinálni).

Nem tudom, hogy ez miatt váltanak egyre több államban Linuxra, vagy az ingyenesség miatt, de remélem az is benne van a váltás okai között, hogy a nyílt szoftvereket tudják ellenőrizni.

Az ember kezében van a döntés szabadsága

2007. szeptember 15.

MR2 Petőfi Rádió

MR2 Petőfi Rádió logoA nyáron megújult az MR2 Petőfi Rádió, szakítottak az eddigi arculatukkal, és egy teljesen új, fiatalos arculatot alakítottak ki. Jó (és igényes) zenéket játszanak, és célközönségnek (ha minden igaz) a fiatal felnőtteket célozta meg.

A Magyar Demokrata Fórum (MDF) az Országos Rádió és Televízió Testülethez (ORTT) fordul, hogy a médiahatóság folytasson le vizsgálatot a Magyar Rádió nyár óta kialakított műsorstruktúrája ügyében, elősegítve, hogy a rádió visszatérjen a közszolgálatiság útjára ? mondta a párt elnökhelyettese pénteken Pécsett.

Forrás

Igaz, ez sok korábbi hallgatónak nem tetszett, ment is pl. a Vas Népe sms rovatában is az anyázás, hogy a köcsög bunkó fiatalok elvesznek mindent a szegény öregektől. Azért kíváncsi lennék a hallgatottsági adatokra, hogy akkor hányan hallgatták, és, hogy most hányan. Én is hallgatom a Petőfit nyár óta, és nagyon tetszik.

A régi toldozása-foltozása helyett alkottak egy új rádiót (végülis fogták a régi rádiót, kidobták a kukába, és ugyanazon a néven létrehoztak egy új rádiót).

Az MDF abba kötött bele, hogy nem közszolgálati így már a rádió. Nos, a médiatörvény szerint az a közszolgálati adó, ami a ?műsorszolgáltató vételkörzetében élő hallgatók (?) kulturális (?) szükségleteit és igényeit? kielégíti. Szerintem a Petőfi ennek eleget tesz.

Ennyi erővel a Bartók sem közszolgálati, mivel ott komoly (klasszikus, ki, hogy) zenén és híreken kívül más nincs is. Na, bumm.régi rádió
Akkor most megint mire jó ez? Valahogy a címlapra kellett kerülni? Minek kell egyáltalán basztatni a Petőfit, nem hogy örülnének, hogy történik valami érdemleges.

Vagy azoknak akik szidják agyba-főbe, nagyon is megfelelt a régi, bebetonozott rendszer?

Olyan nincs, hogy egy közszolgálati adó célcsoportja mindenki legyen (sőt, nem is lehetséges, már csak a generációs különbségek miatt sem). Akkor az a baj, hogy most egy közszolgálati adó célközönsége nem az idősebb korosztály, hanem a fiatalok? Vagy akkor mondja már meg, hogy miért megy a pampogás?

Sőt, ha a ?Nagyon zene!? mellé a későbbiekben egy kis kulturális műsort (vagy olyan műsorokat amik a célközönséget érintő kérdésekkel foglalkoznak) is becsempésznek, még ?neveli? is a népet.

Most, ha az MDF kérésének helyt ad az ORTT, és a Petőfi visszatér a régi, unalmas műsoraihoz, akkor ki fogja hallgatni?

Miért baj az, ha egy állami pénzen finanszírozott dolog sikeres?

2007. szeptember 13.

Halálbüntetés

VillamosszékNos, Én személy szerint ellenzem a halálbüntetést (Bár, ugye ez úgyis csak egy elvi kérdés, mivel az EU, meg nemzetközi szerződések miatt nem lehet visszaállítani – jelenleg). Az Én nevembe ne gyilkoljanak senkit (a kivégzéseket ? amíg volt ? a Magyar Köztársaság nevében hajtották végre, amibe ugye beletartozik minden magyar állampolgár), még ha az egy alávaló féreg is.

Viszont aki olyat követett el, azt nem szabad kiengedni a börtönből (ezt a hülyeséget viszont, hogy megszüntetik a tényleges életfogytiglant nem támogatom). De ha akar, akkor a saját életét kiolthatja. Elvégre az ő élete, azt csinál vele amit akar.

Vagy az is egy jó alternatíva lenne, hogy venni egy szigetet valahol és oda tenni az ilyen ?embereket?. Aztán ott éljenek úgy ahogy akarnak, a saját szabályaik szerint (börtönsziget, mint régen Ausztrália). A cél megvalósul, eltávolítjuk így a mocskot a társadalomból.

Dolgozzon, ?fizesse vissza? (képletesen ugye, mert egy emberélet ? amit pl. egy gyilkos kiolt ? nem mérhető pénzben) a társadalomnak okozott ?kárt?. Erről már korábban leírtam a véleményemet, hogy hogyan tartanám a bűnözőket. Nos, ez fokozottan igaz azokra, akik élet ellenes bűntényeket követnek el.

Akik támogatják a halálbüntetést (pontosabban egy részük) azt szajkózzák, hogy elrettentő hatása van. Van a fenét. Elrettentő hatása a hatékony bűn felderítésnek van, nem a büntetésnek. Gondoljunk csak bele, hogy egy bűnöző jobban meggondolja azt, hogy elkövet e valamit, hogyha biztosan elkapják, vagy pedig elég kicsi az esély, hogy elkapják.

Ugye meg még ott van az esélye annak, hogy ártatlan embert végeznek ki. Ezt viszont nem lehet megengedni! Míg egy börtönben ülő ártatlant lehet rehabilitálni (az más kérdés, hogy a börtönben egy idő után ?tönkre megy? a tudata, de ezen valószínűleg lehet segíteni, meg a társadalomba is sikeresen vissza lehet helyezni), addig a halottat nem lehet feltámasztani.
Szerintem az sem érv, hogy sokba kerül az őrzésük. Így is úgyis milliárdok csurognak el a semmibe, akkor nem hinném, hogy az az évi pár millió olyan megterhelő lenne az államkasszának. Aki szerint meg az, nos, az akkor mondjon le a társadalom gondoskodásáról és költözzön Afrikába. A jelenlegi társadalmunk fenntartása ugyanis pénzbe kerül (szociális háló, rendőrség, stb.). Ennyi erővel a gyógyíthatatlan betegeket is meg lehetne ölni (de ugye az eutanáziát meg nagyon ellenzik), vagy a gyógyíthatatlan elmezavarral rendelkezőket, vagy a fogyatékosokat. De Őket sem öli (öleti) meg a társadalom (legalábbis a miénk).

Ne gyilkoljon az állam senki nevében sem!

A legjobb azonban az lenne, ha senki sem sérti meg a társadalom, az együttélés szabályait, és akkor nem kéne a büntetésről elmélkedni. De, hát ugye ez csak egy nagyon utópisztikus gondolat. Sajnos…

Oldalak:«123»