Túl egyszerű lenne a gyalogosok élete enélkül.

Állítólag az önkormányzat semmiben sem ludas, a Lidl építette oda. Persze, csak úgy magától már csak ilyeneket szoktak tenni a cégek. Főleg abban az országban ahol a légvételhez is engedély kell…

Naszóval, jelenleg ez a KÖZOP 3.2 kerékpárút?hálózat fejlesztési pályázatot érinti. Ennek keretében 2013-ig 14 milliárd forintot fordítottak volna bicikliutak építésére, főleg az 1, 2 és 3 számjegyű utak mentén, települések között. Ebből mivel 2 milliárdot már elköltöttek, ezért azt nem vonják vissza (szép is lenne) csak a maradék 12 milliárdot. Hogy közvetlenül a cégeknek adják…

Viszont! Itt van ez a rengeteg pénz (és még más ilyen pályázatokat is bedaráltak az esztelen megtámogatások miatt), amit az önkormányzatok el tudnak költeni, így munkát adva a vállalkozásoknak. Nem lenne e jobb így élénkíteni a gazdaságot, mint az, hogy csak úgy odaadjuk a vállalkozásoknak a pénzt, hogy nesze, csinálj vele valamit. Így legalább a megrendelések miatt munkája lenne sok embernek és még az infrastruktúra is fejlődne.

Nem lesz ilyenünk (forrás)...

Hogyan is ment ki az USA a nagy gazdasági világválságból (igen, tudom, hogy az a válság más válság volt mint a mostani, viszont a hatások hasonlóak,a sok munkanélküli, recesszió, stb.)? Nagy állami beruházásokkal. Nem pedig vállalatok megsegítésével. Az állami megrendelésekkel el lehetne érni, hogy a most hirtelen munka nélkül levé sok ember dolgozhasson (ha nem is mindenki), akik aztán elkezdik költeni a pénzüket, így beindítva a gazdaságot.

És még hosszú távon (ja, hát ugye így nem gondolkodnak a politikusaink) is jó lesz, mert lenne sok új bicikliút, felújított vasút, stb. Egészségügyi oldalát nem is nézve. Biciklizés=testmozgás=egészséges, boldogabb emberek=kevesebb eü. kiadás. Persze, nem ilyen egyszerű ez, de most ne bonyolítsuk.

Na , most lehetne azt mondani, hogy oda van írva, hogy más forrásokból lesz még építve bicikliút. Hát, egy fenét, az lesz. Idéznék a criticalmass.hu egyik topikjából:

Hirtelen nem találtam 1-3 számjegyű útfejlesztést, ettől persze még lehet, hogy van.

A kiemelt regionális projektek (értsd: egyedi elbírálás) között csak kettő akad, ami egyáltalán említi a kerékpárt:

NYDOP-2007-4.3.1/A
A nagy forgalommal terhelt belterületi, illetve négy- és ötszámjegyű utak menti külterületi útszakaszok mentén biztonságos kerékpározási lehetőség megteremtése.

ÉAOP-2007-3.1.1
Belterületi utakhoz kapcsolódó kerékpársávok kialakítása.

A többi nem.

De nézzük a jövőt. Erről az ún. Akciótervek árulnak el sokat. A 2009-2010 időszakra vonatkozó tervek itt olvashatók. Nem néztem végig mind a hetet, de amiket átfutottam, well, ott aztán EGYETLEN fillér sincs betervezve 2010-re kerékpáros infra fejlesztésére.
(Az idei adatokat lusta voltam egyesével kibogarászni és összeadogatni, de az látszik, hogy harmada-fele a korábbiaknak.)

Szóval vagy valaki hazudik vagy én néztem be nagyon valamit
De egyelőre úgy néz ki, hogy ugyan ezer helyen le van írva, hogy kiemelten kezeljük, meg nagy hangsúly, meg prioritás, csak a számok ezt cáfolják.

A kedves elvtársak számára ez az egész bicikli dolog egy kötelező nyűg, amit nem szeretnek, nem is érdekli őket (persze, nem lehet milliárdokat elsikkasztani belőle mint egy autópálya építésnél) ráadásul most le is tudták maguk kötelességét.

... de ilyen se igen lesz (forrás).

Környezettudatosság meg mi a fenének…

Ismét nem azt írták le, hogy mit kell tudnia a beszerezni kívánt programnak, hanem csak annyit, hogy Microsofttal egyenértékű legyen. Persze, azért beleírják:

A Microsoft és Novell megnevezés használata csak a tárgy jellegének egyértelmű és közérthető
meghatározása érdekében történt.

Na persze. Olyan programot senki nem tud szállítani, ami egyenértékű a Microsoft programokkal, mivelhogy két azonos program nem létezik. Borítékolható, hogy ez a 25 milliárd a Microsoft zsebébe megy, Írországba.

Emlékezzünk, tavaly is z volt és akkor pár cég megtámadta a tendert, azonban a Fővárosi Bíróság azt mondta, hogy nem jogsértő így megírni egy tendert.

Szóval, kéremszépen van itt pénz dögivel, nem is értem, hogy miért aggódunk, hogy csődbe megy az ország. Hisz nálunk elvileg gazdagabb országok se költenek ilyesmire, de úgy látszik, hogy mi mégis gazdagabbak vagyunk, és a németek, franciák, stb. mind csórók.

A Google Sites magyarul

Juppé, amióta megjelent ez a szolgáltatás az Apps-ban erre vártam. Tananyagok netre felrakásához (ami a TIOP szerint követelmény) ideális lesz. És a magyar keresztségben a Google Webhelyek nevet kapta. Mondjuk nem tudom miért tartott több hónapig ama pár szó lefordítása, főleg, hogy nagy része a Docs-ban már megvolt (pl. a szerkesztőfelület). Na mindegy.

Gmail: 99,9%

Magyar oldalakon olvastam, hogy a Google kinyilatkoztatta, hogy a Gmail rendelkezésre állása 99,9%-os.

Eddig ez hivatalosan csak a Google Apps Premium (és nem hivatalosan az oktatási csomag) számára volt, de csak a levelezésre. Na, ez állítólag most már a Docs, Calendra, Sites, Talk szolgáltatásokra is igaz.

Viszont erről az egészről semmit nem találtam a neten, csakis a ma.hu egy cikke (amit aztán mások is lehoztak), se a Gmail blogban, se máshol. Eléggé valószínű így, hogy kamu az egész.

Update: egy angol cikk.

A vetkőző zalai tanerő

Na, már a világsajtó is ezen csámcsog. Ugyebár október huszadikán a zegi Széchenyi István Szki-ban tartottak gólyabált, ahol a tanárnő kicsit belefeledkezett magába, és nekiállt vetkőzni. Na, aztán ezt felkapta a hazai bulvármédia, majd most a világ bulvársajtója. Lehozta a The Sun, majd ezután (valószínűleg onnét átvéve) jó pár bulvárlap. Természetesen a videó fent van a Youtubeon (hát igen, ez a mai technika mire nem képes). Nem rúgták ki, fegyelmit kap valószínűleg.

Ehhez kapcsolódik még, amiről tsabeeka is írt, a média és az anonimitás kérdése. A IWIW segítségével egy percen belül a rendelkezésre álló adatok segítségével (foglalkozás, életkor, keresztnév, lakhely) meg lehet tudni, hogy kicsoda. Mellesleg balga mód kiírta publikusan minden adatát. Sebaj, őbaja.

Elektro Pont kaput

Lehúzza a redőnyt az Eletro Pont. Természetesen a bulvársajtó úgy tálalta, hogy a csúnya gonosz világválság az oka, holott már legalább egy éve döglődik, hitelekből élt, veszteséges (2007-ben 900 milliós veszteséggel zárt). És ugyebár mivel mostanság nem osztogatják úgy a hiteleket, így járt. Előbb utóbb bezárt volna válság nélkül is. Weboldalukat már eltávolították. Bulvár médiában 800, máshol 250 alkalmazott lesz majd állás nélkül.

2018-ra megszűnik a Rába szennyezése!

Egy kis örömhír. Legalábbis impotens politikusaink szerint. Sebaj, 2018 még tíz évnyire van, addig kipusztul minden a Rábából ami eddig megmaradt, de háppi meg szánsájn. A vastagbőr blogon zero jól összefoglalta a témát, érdemes átolvasni: Hatalmas magyar diplomácia siker: tiszta lesz a Rába

Akiket nem érint a válság

Most hallottam a Petőfin, hogy az fn összeszedte azt a tíz állást, amit nem érint a válság. Természetesen a kocsmáros köztük van, mily meglepő. Nameg a zacisok is nyernek a válságon.

Semmit sem ér az érettségi

Készült erről egy felmérés is, bár ehhez nem kell felmérés, hogy tudja az ember. Magyar Nemzetben van róla egy cikk.

Mára úgy hirtelen ennyi.

Persze, ha közel mindig fúj a szél, akkor lehet erre építeni, tengereken (mivel ott mindig van szél jóformán, mivel nem ütközik akadályokba), tengerpartokon. Na, de ahol nem fúj egész évbe a szél, nem lehet ezt az energiát közvetlenül betáplálni a villamos hálózatba. Erre megoldás egy energia tároló, ami jelenleg általában duzzasztógátakat jelent. Mikor fúj a szél, és többlet energia van, a vizet felpumpálják magasra, mikor nem fúj a szél, pedig leengedik és hagyományos vízerőműként működik. Azonban ez a tárolás drága, környezetromboló, csúnya, stb. Én nem örülnék neki, ha széjjeltúrnának jó-pár hegyet-völgyet ilyen miatt. Vagy pedig tartalék erőműveket kell építeni arra az esetre amikor a szélerőművek nem termelnek elég energiát. Ami megint csak költséges, és szennyező, ráadásul a reagálásához idő kell, nem azonnal jelenik meg a villamoshálózatban a termelése, így egy időre kiesés lesz.

Víz energiatároló elvi működése

Magyarországon az energia termelésének közel 40%-át (bár, sajnos egyre csökkenő részét) a paksi atom adja, a szélenergia elenyészően kis része a villamos termelésnek.

Véleményem szerinte, ezt a problémát egyszerűen át lehetne hidalni. Hidrogén termelésére kéne használni a szélerőművek energiáját olyan helyeken ahol nem mindig fúj a szél. És a a hidrognét lehetne elégetni erőművekben (vagy autóba, stb.). Így megoldódna az a probléma, hogy a szélerőműnél nem lehet előre tervezni az energia termelését, de mégis tiszta energiát kapnánk. A hidrogént könnyű tárolni (kis helyen sok elfér), elégetésével nem szennyezzük a környezetet, nagy energiatartalmú, és akár a meglévő gázerőművek is átalakíthatóak lennének.

Mellesleg, készültek valaha olyan számítások, hogy mennyire is környezetbarát egy szélerőmű? Mert az oké, hogy mikor már megy, akkor nem szennyez, na de azt elő is kellett állítani (mármint a kereket), odaszállítani, felállítani. És, hogy ez mekkora energiabefektetéssel jár, és mennyi idő alatt térül meg?

Magyarországon jelen körülmények miatt éppen ezért nem reális az, hogy minél több energiát termelünk szél segítségével, és azt közvetlenül betápláljuk a villamoshálózatba. Nálunk a hosszú távú megoldás a Paksi Atomerőmű bővítése lenne, mivel fosszíliákból nem vagyunk eleresztve, az atom pedig bizonyította létjogosultságát hazánkban (Magyarországon, a Paksi Atomerőmű termeli a legolcsóbban az áramot!). Persze, ez is szennyez (valamint nagy az energiakoncentráció, egy helyről sok energia jön, amihez úgy kell alakítani a villamosenergia hálózatot – gyakorlatilag a vezetékeket -, valamint nagy a bekerülési költség, valamint a sok tudatlan sír, hogy Csernobil, stb.), na de két rossz közül, inkább a kisebb rosszat kéne választani. A legüdvözítőbb azonban az volna, ha a szélenergiát nem közvetlenül, hanem közvetetten juttatnánk a hálózatba, így tervezhetővé válik az energiatermelés.

Rövid távon az se lenne mellékes, hogy a szélerőművek építésének árából (pontosabban a támogatásból), inkább az otthonok szigetelését, energiatakarékosságra buzdítását kéne fizetni (lehet, hogy hülyén hangzik, de biztos sokat dobna a dolgon, ha lenne ilyen akció, hogy aki minél többet spórol így, az nyer valamit, persze, úgy hangzik mint a szocializmusba, de hát ha a birka másra nem hallgat)

Közpénzekből folytat tehát az MSZ(M)P kampányt. Gusztustalan. És ez mindig az, ha a Fidesz, ha az SZDSZ, ha akármelyik párt csinálná. Van nekik erre külön pénzük, kampányoljanak abból. 133 milliót el lehetne költeni másra is. Persze, ez így nem sok, de a sok párszáz milliók csak úgy röpködnek ki az ablakon. Bár, végülis a füzet megmondta, hogy jólét van kérem, tellik ilyesmire.

Megvan! Lehet, hogy elrontottak valamit, és ezt nem a népnek akarták kiszórni, hanem azoknak akik közel vannak a tűzhöz. Nekik biztos jó lehet és dúlhat a jólét, de igazán lejöhetnének a politikusok onnét fentről, és megnézhetnék azt, hogy mi van a gyakorlatba. Mert szép és jó dolog a statisztika, de azok csak számok. És hiába 122000 forint (lesz, talán) a nettó átlagbér 2008-ban, ha ez csak egy átlag, és mint ilyen a kevés, de annál többet keresők felviszik.

Aztán ott vannak az autópályák. Az MSZP szerint nagyon jó nekünk, mert az elmúlt 5 év alatt több autópálya épült mint előtte 12 évben. Ja, csak azt felejtik el, hogy amiből az autópályák épültek, azt máshonnét kellett elvenni. Így nem jutott a vasutak, utak rendbetételére. Nembaj, minálunk ugyis a csapból folyik a kőolaj, minek ide vasút, van autópálya, juppé!

Még több érdekesség olvasható a kiadványban, amit június 30-ig majd 3 millió ember (izé, postaláda) fog megkapni. Tehát, gyakorlatilag majd mindenki.

Népünk dicső vezére, Gyurcsány Ferenc se ért egyet ezzel. Pedig jó két éve még a szocialisták akarták ezt bevezetni (pontosabban egy ehhez hasonló rendszert). Hmm, ja, hát politikusnak azt se lehet elhinni amit kérdez.

Meg jönnek azzal, hogy mi van ott ,ahol nincs közmunka. Rakja fel a kezét aki tud olyan települést az országba ahol ne lenne valami megcsinálni való. Fűvágás, gyomirtás, festés, árokpucolás, stb. Mert mindenhol van mit csinálni. Ha mást nem, virágokat ültetni.

Igen, az igaz, hogy ez nem lehet végső megoldás, mert az a felzárkóztatás, munkahelyteremtés lenne, de ez nem megy egy csapásra. Így, legalább érzik, hogy a pénz nem “ingyen” jön, azért tenni is kell. Sőt, az se lenne egy utolsó dolog, ha a segélyek egy részét természetben (élelmiszer, ruha) fizetnék ki. Főleg a gyerekek után. Hogy ne mehessenek el még aznap a kocsmába elinni a pénzt.

Valamint az is probléma, hogy aki segélyt kap, annak egész nap nem kell csinálnia semmit. Tehát elmehet akár feketén is dolgozni. Tehát kapja a segélyt (ami az adónkból van), plusz amit feketén megkeresett (ami után nem adózik). Tehát többszörösen kiveszi a pénzt az állam zsebéből. Viszont ha a segélyért dolgoznia kellene, akkor már döntenie kell, hogy segély, vagy a fekete munka. Ha a fekete munkát választja az még mindig nem jó (mert továbbra se adózik), de már legalább nem veszi fel a segélyt. Több marad az önkormányzatoknál, amit oda lehet adni annak, aki tényleg megérdemli.

Aki nem dolgozik, mert hosszú időn át csak segélyből él (vagy másból…) annak a munkába való visszatérés is nehezebb. Minél több időt tölt az ember munka nélkül, annál nehezebb lesz. Már csak ezért is jó ez. Nem esik ki a napi rutinból, emberekkel van kapcsolatba, nem lesz depressziós. És nem érzi azt (a tisztességesebje, aki dolgozna, csak nem tud), hogy ingyen kapja. Mert megdolgozik érte.

Esetleg a közmunka helyett lehessen választani a tanulást. Persze, ne csak melegedni járjon az iskolába, hanem produkáljon is valamit (meg lehet nézni a KSH adatait, akiknek csak nyolc osztálya van, azok körében 22%-os a foglalkoztatottság, míg akinek már legalább egy szakmunkás végzettsége van, jóformán talál munkát ha akar. Ha mást nem feketét, szürkét…), megbukik, nincs segély, stb.

Ja, de ez se jó, mert rasszista…

És akkor ott vannak a mindenféle államilag finanszírozott licencek, amikkel “ingyen” osztogatjak a Windowsokat, tanároknak, diákoknak. Kérdem Én miért? Ha nem tudja megvenni a 30e forintos Windows XP-t, akkor vagy használjon ingyenes vagy olcsóbb alternatívát, vagy használja az iskolait. De ne a mindenki pénzéből finanszírozzák ezt.

Nekem járna 5e forintos Tisztaszoftveres Windows, de nem az nem kell. Vettem magamnak. Helyettem ne vásárolja meg senki. Az egészségügyben megy az ,hogy mindenki tudja mennyit kell fizetni, akkor itt miért nem ez van?

Mi a fenének nagy hirtelen bevásárolni Vistákból? A közoktatásban lévő géppark elég tetemes részén az XP éppen hogy eldöcög, minek kellett akkor pénzt adni a Vistáért? Valamint ha már vásárolnak, miért szelektálnak, hogy melyik intézmény mit kaphat? (Általános iskola=csak kliens Windows és Office, középiskolák= Windows Server termékek is)

Office. Az OpenOffice.org az esetek nagy részében tökéletes alternatíva a Microsoft Office-al szemben. Akkor miért kell agyba-főbe MS Office-t venni? Teljesen felesleges. Esetleg intézményenként egyet lehetne, hogy azért legyen ha valami olyanba futna az ember amit az OOo nem nyit meg.

Értelmetlen dolgokra milliárdokat szórnak el, holott más területre meg egy fillér nem jut. A nagy TIOP és hasonló pályázatok közben senki nem gondolkodott ott fent el, hogy ha most kiosztanak több milliárd (HA, tényleg!) forintnyi eszközöket, azokat fent is kell tartani. Villanyszámlát kell fizetni, karbantartani kell,  biztosítani a megfelelő környezetet (met nem lehet ám a 20-30-40 éve villamos hálózatra akkora terhelést mérni amiről a megépítésekor nem is álmodoztak). Értelmetlen pénzszórás, az megy.

És nem, ne a tanárok, meg a diákok döntsék el, hogy ők most Windowst meg Officet akarnak. Ha azt akarnak vegyek meg otthonra. Meg kell tanulni rendesen számítógépet használni (nem, nem Windows meg Office, hanem általánosságba). Aki vezet, az se csak egy autót tud vezetni. Mert nem azt tanulta meg, hogy egyik típusú kocsiban mi-hol, hanem folyamatokat. Amit így könnyű szerrel bármilyen autóra rá lehet húzni.

Nem mellesleg nyitni kell a nyílt formátumok felé. Ez az EU-s trend is. Mivel a Microsoftnak nincs ilyenje, így hát mellőzni kell. Mert az nem állapot, hogy a pár évvel ezelőtti Word dokumentumot nem nyit meg a legújabb Word (amugy szerencsére fel lehet vértezni odf támogatással).

Vagy nyitni kell az online megoldások felé (gondolok itt mint pl. a Google Docs és hasonlók). Az esetek nagy részében bőven elég lenne az ilyen.

És ne azok döntsenek ilyenből akik be nem teszik a lábukat egy oktatási intézetbe, esetleg még lövésük sincs az informatikához.

Ernesto Guevara ‘28-ban született Argentínában, első gyerekként, egy polgári családba. ‘53-ban befejezte az orvosi egyetemet (vagy nem, állítólag nincs róla papír). Sokat utazott, vándorolt Dél-Amerikában, megismerte az embereket, gyógyított, régészkedett, felfedezett. Azt tervezte, hogy híres tudós lesz, ekkoriban egyáltalán nem foglalkozott politikával.

Majd 1954-ben Guatemalába érkezett, ahol szemtanúja lett annak, hogy az, hogyan avatkoznak be az amerikai imperialisták egy ország életébe, csak azért, mert a Jacobo Arbenz-kormány földreformot akart végrehajtani. Ekkor ismerte fel, hogy a kontinenst nem szabad apró részeknek tekinteni, hanem egy nagy egységnek, és csak így lehet szembeszállni az amerikai érdekekkel, és felszámolni azokat. No meg a néptömegek fegyveres felkelésével. Mivel a CIA támogatásával sikeres puccsot hajtottak végre, ezért menekülnie kelett. Egy országgal arrébb ment, Mexikóba. Itt ismerkedett meg Fidel Castroval, és köreikkel, és egy egész életre szóló barátságott kötöttek. ‘56 novemberében kihajózott 82 társával együtt (egyedüli külföldiként), úgy, hogy vagy szabadok, vagy mártírok lesznek, mert az eszmékért ? meggyőződése szerint ? érdemes meghalni.

Mint tudjuk, nem haltak meg, átformálták Kubát. Che egy kis kitérő (La Caba?a börtön-erőd parancsnoka, Földreform intézet vezetője) után a Kubai Nemzeti Bank, majd iparügyi miniszter lesz. Folyamatosan figyelt, jegyzetelt, gondolkodott. 1960-ban jelent meg a Gerillaháború / A gerillaharcos kézikönyve (La guerra de guerrillas) című könyve, ahol részletesen kifejtette elméletét a gerillaháborúról, és a módszereit is leírta. Hitt abban, hogy egy vállalkozás, vállalat értéket nem a gazdasági, hanem a társadalmi haszna adja.

Lassan rájött, hogy nem való neki a békés termelőmunka, jobban tudja a harcokat irányítani, mint a gazdaságot. Ezért elhagyta Kubát, majd ‘65-ben (miután Algériában tett kijelentései komoly gondot okoztak a szovjet-kubai kapcsolatokban, s a kínaiak rosszallását is kivívta) teljesen eltűnt a nemzetközi politikai porondról. Levélben mondott le beosztásairól, valamint kubai állampolgárságáról. Kongóban Tatu néven kezdte el egy helyi forradalom szervezését, azonban itt nem járt sikerrel. Majd ‘66-ban Bolíviába ment, ahol Ramón néven (de tanulva kongói hibájából, itt már Ő volt a parancsnok) folytatta a latin-amerikai népek ?felszabadítását?.

1967. október 7-én utolérte a vég. Sebesülten elkapták… Október 9-én egyszerűen lelövik a bolíviai elnök személyes utasítására. Kézfejét levágják, és formaldehidben elküldik Fidelnek, bizonyítékként, hogy tényleg meghalt a Forradalmár.

Testét 1997-ben exhumálják, és Kubában temetik újra.

Fizikailag legyőzték, de szelleme tovább él. Életében soha nem ijedt meg a hatalmasoktól, nem vágyott a hatalomra, elítélte a szovjet mintájú dogmává merevedett szocialista rendszert, hitt a jövő emberében, egy jobb korban.

Halála után kultusz figurává vált, majd’ mindenki ismeri. Egyesek gyűlölik mások szeretik. Jean-Paul Sartre (a ‘68-as párizsi diáklázadás ? egyik ? legismertebb szellemi vezetője) mondta róla: ?korunk legteljesebb személyisége?.

Mivel a Magyar Állam nem fellebbezte meg a döntést három hónapon belül, ezért most októberben jogerőre emelkedett, és minden Európai Uniós tagállamban kötelező érvényű.

Tehát mostantól ha egy békés tüntetést feloszlat a rendőrség, akkor azt jogtalanul teszik, és éppen ezért nem kell a tüntetőknek engedelmeskedni az oszlatásnak, és ezért nem lehet előállítani senkit sem. Ebből kifolyólag ha valakit békés (a hangsúly a békésen van!) tüntetésen állítanak elő csak azért mert tüntetett, akkor kártérítésre jogosult jogtalan előállítás miatt. Ha az oszlatás miatt kár keletkezik valakiben vagy valamiben azért nem a tüntetők terhelhetőek.

Tehát ha valakik békés demonstrációt tartanak, de azt előtte nem jelentették be, és a rendőrség fel akarja oszlatni a tüntetést, akkor azt meg lehet tagadni, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény 11. cikkére hivatkozva, valamint a Rendőrségi törvény 19. § (1) bekezdésére kell hivatkozni (A jogszabályi előírások végrehajtását szolgáló rendőri intézkedésnek – ha törvény vagy nemzetközi megállapodás másként nem rendelkezik – mindenki köteles magát alávetni, és a rendőr utasításának engedelmeskedni. A rendőri intézkedés során annak jogszerűsége nem vonható kétségbe, kivéve, ha a jogszerűtlenség mérlegelés nélkül, kétséget kizáróan megállapítható). Ha valakit ezután is elő akarnak még állítani, akkor nosza, de utána a bíróságon nyert ügye van az embernek.

Itt olvasható a hivatalos magyar fordítás a perről.

Az angol nyelv nem tesz különbséget az ingyenes, és a szabad szoftver között (mind kettőre a ?free? szót használják), azonban a magyarban (szerencsére) külön szó van a kettőre.

A kereskedelmi szoftvereket gyártó cégek próbálják (próbálták?) elhitetni az (átlag?) emberekkel, hogy a nyílt forráskódú (GPL-alá tartozó, a BSD liszenszet most egyelőre hagyjuk figyelmen kívül, majd később), szabad (és ingyenes) szoftverek nem életképesek, azok soha nem lehetnek olyan jók, mint egy zárt forráskódú szoftver. Pedig ez nagyon nem így van.

Rengetek olyan nyílt forrású program van, amit széles körben használnak, él és virágzik.

És, hogy miért? Talán azért, mert a szabad szoftvereknél nem az a cél, hogy minél több végfelhasználó gépén fentlegyen (mint a kereskedelmi szoftvereknél, ahol az a cél, hogy minél több ember vegye meg a programjukat, hogy minél több hasznuk legyen, és ezért képesek a funkcionalitást feláldozni a könnyen kezelhetőség, a ?csili-vili? oltárán), hanem, hogy az adott célt tökéletesen véghezvigye. És itt teljesen mindegy, hogy azt a programot egy ember fejleszti, vagy emberek százai, esetleg ezrei. Épp ezért a szabad szoftverek jobban működnek a kereskedelmi szoftvereknél, mivel nem a mennyiség a cél, hanem a minőség (persze, ugye akadnak jól működő kereskedelmi szoftverek, Én ezt egy percig sem tagadom!).

A nyílt forráskódú közösség, majdhogynem a kommunizmust (a kommunizmus, mint elv) valósítja meg a szoftverekkel kapcsolatban. Az emberek a szabad idejükben fejlesztenek, tesznek hozzá, és ezért nem kérnek semmit sem! Bárki használhatja mindenféle ellenszolgáltatás nélkül osztja meg másokkal, hogy azok használják, esetleg jobbá tegyék.

Emellett a nyílt forrás hatalmas előnye éppen az, hogy bárki belenézhet a forráskódjába. Így nem eshet meg, hogy egy program olyat csinál, ami nem tetszik az embernek. Nincsenek hátsó kapuk, ?haza üzengetések?, rejtett buktatók. Épp ezért (lennének) ideálisak a szabad szoftverek az önkormányzati, állami, sőt, még a katonai szférába is, mivel lehet tudni, hogy az a szoftver mit is csinál pontosan. Egy kereskedelmi, zárt forrású programnál sosem lehet tudni, hogy épp nincs e benne egy hátsó kapu. Ezt csak az tudja, aki megírta, de az is üzleti titok, ha akarják elmondják, ha akarják nem (igaz, ha elmondanák, akkor meg nem lenne értelme megcsinálni).

Nem tudom, hogy ez miatt váltanak egyre több államban Linuxra, vagy az ingyenesség miatt, de remélem az is benne van a váltás okai között, hogy a nyílt szoftvereket tudják ellenőrizni.

Az ember kezében van a döntés szabadsága…

A Magyar Demokrata Fórum (MDF) az Országos Rádió és Televízió Testülethez (ORTT) fordul, hogy a médiahatóság folytasson le vizsgálatot a Magyar Rádió nyár óta kialakított műsorstruktúrája ügyében, elősegítve, hogy a rádió visszatérjen a közszolgálatiság útjára ? mondta a párt elnökhelyettese pénteken Pécsett.

Forrás

Igaz, ez sok korábbi hallgatónak nem tetszett, ment is pl. a Vas Népe sms rovatában is az anyázás, hogy a köcsög bunkó fiatalok elvesznek mindent a szegény öregektől. Azért kíváncsi lennék a hallgatottsági adatokra, hogy akkor hányan hallgatták, és, hogy most hányan. Én is hallgatom a Petőfit nyár óta, és nagyon tetszik.

A régi toldozása-foltozása helyett alkottak egy új rádiót (végülis fogták a régi rádiót, kidobták a kukába, és ugyanazon a néven létrehoztak egy új rádiót).

Az MDF abba kötött bele, hogy nem közszolgálati így már a rádió. Nos, a médiatörvény szerint az a közszolgálati adó, ami a ?műsorszolgáltató vételkörzetében élő hallgatók (?) kulturális (?) szükségleteit és igényeit? kielégíti. Szerintem a Petőfi ennek eleget tesz.

Ennyi erővel a Bartók sem közszolgálati, mivel ott komoly (klasszikus, ki, hogy) zenén és híreken kívül más nincs is. Na, bumm.
Akkor most megint mire jó ez? Valahogy a címlapra kellett kerülni? Minek kell egyáltalán basztatni a Petőfit, nem hogy örülnének, hogy történik valami érdemleges.

Vagy azoknak akik szidják agyba-főbe, nagyon is megfelelt a régi, bebetonozott rendszer?

Olyan nincs, hogy egy közszolgálati adó célcsoportja mindenki legyen (sőt, nem is lehetséges, már csak a generációs különbségek miatt sem). Akkor az a baj, hogy most egy közszolgálati adó célközönsége nem az idősebb korosztály, hanem a fiatalok? Vagy akkor mondja már meg, hogy miért megy a pampogás?

Sőt, ha a ?Nagyon zene!? mellé a későbbiekben egy kis kulturális műsort (vagy olyan műsorokat amik a célközönséget érintő kérdésekkel foglalkoznak) is becsempésznek, még ?neveli? is a népet.

Most, ha az MDF kérésének helyt ad az ORTT, és a Petőfi visszatér a régi, unalmas műsoraihoz, akkor ki fogja hallgatni?

Miért baj az, ha egy állami pénzen finanszírozott dolog sikeres?

Viszont aki olyat követett el, azt nem szabad kiengedni a börtönből (ezt a hülyeséget viszont, hogy megszüntetik a tényleges életfogytiglant nem támogatom). De ha akar, akkor a saját életét kiolthatja. Elvégre az ő élete, azt csinál vele amit akar.

Vagy az is egy jó alternatíva lenne, hogy venni egy szigetet valahol és oda tenni az ilyen ?embereket?. Aztán ott éljenek úgy ahogy akarnak, a saját szabályaik szerint (börtönsziget, mint régen Ausztrália). A cél megvalósul, eltávolítjuk így a mocskot a társadalomból.

Dolgozzon, ?fizesse vissza? (képletesen ugye, mert egy emberélet ? amit pl. egy gyilkos kiolt ? nem mérhető pénzben) a társadalomnak okozott ?kárt?. Erről már korábban leírtam a véleményemet, hogy hogyan tartanám a bűnözőket. Nos, ez fokozottan igaz azokra, akik élet ellenes bűntényeket követnek el.

Akik támogatják a halálbüntetést (pontosabban egy részük) azt szajkózzák, hogy elrettentő hatása van. Van a fenét. Elrettentő hatása a hatékony bűn felderítésnek van, nem a büntetésnek. Gondoljunk csak bele, hogy egy bűnöző jobban meggondolja azt, hogy elkövet e valamit, hogyha biztosan elkapják, vagy pedig elég kicsi az esély, hogy elkapják.

Ugye meg még ott van az esélye annak, hogy ártatlan embert végeznek ki. Ezt viszont nem lehet megengedni! Míg egy börtönben ülő ártatlant lehet rehabilitálni (az más kérdés, hogy a börtönben egy idő után ?tönkre megy? a tudata, de ezen valószínűleg lehet segíteni, meg a társadalomba is sikeresen vissza lehet helyezni), addig a halottat nem lehet feltámasztani.
Szerintem az sem érv, hogy sokba kerül az őrzésük. Így is úgyis milliárdok csurognak el a semmibe, akkor nem hinném, hogy az az évi pár millió olyan megterhelő lenne az államkasszának. Aki szerint meg az, nos, az akkor mondjon le a társadalom gondoskodásáról és költözzön Afrikába. A jelenlegi társadalmunk fenntartása ugyanis pénzbe kerül (szociális háló, rendőrség, stb.). Ennyi erővel a gyógyíthatatlan betegeket is meg lehetne ölni (de ugye az eutanáziát meg nagyon ellenzik), vagy a gyógyíthatatlan elmezavarral rendelkezőket, vagy a fogyatékosokat. De Őket sem öli (öleti) meg a társadalom (legalábbis a miénk).

Ne gyilkoljon az állam senki nevében sem!

A legjobb azonban az lenne, ha senki sem sérti meg a társadalom, az együttélés szabályait, és akkor nem kéne a büntetésről elmélkedni. De, hát ugye ez csak egy nagyon utópisztikus gondolat. Sajnos…

Az első időszakban magán vállalkozások (állami garanciával) építették a vasutakat, bár az igazi fellendülés a kiegyezéssel kezdődött meg. Azonban mivel a magán vasutakat sokszor az állami érdekekkel ellentétesen építették, ezért 1880-ban elkezdték államosítani a magánvasutakat (az 1868-ban megalapított Magyar Királyi Államvasutak kapta meg ezeket a vonalakat). Ugorjunk egy kicsit a korban, el egészen a millecentenáriumig (1896).

Magyarország vasúthálózatának gerince a millecentenárium alatt már nagyjából kész volt (ekkor még csak 50 éve volt Magyarországon vasút!), 15 ezer km vasútvonal volt ekkor hazánkban (1914-ig építettek még hozzá kb. 7 ezer kilómétert, főként mellék és helyi érdekű vonalakat, így a háború kitörésekor 21200 km vasút volt az országban). 1896-ban 57 millió utast, és 35 millió tonna árut szállítottak a Magyarországi vasutak (ekkor még nem minden vasútvonal működött a M.Á.V. kezében). Ezen forgalmat 2400 mozdony, 5000 személykocsi, és 50 ezer teherkocsi bonyolította le.

A (kis)városokban a vasútállomás a közélet színterei voltak, a város nevezetes pontja. Igazi közösségi terek. Az állomásokon laktak emellett még a nőtlen vasutasok, és az állomásfőnök a családjával (Ekkoriban a vasutas foglalkozás nagyon jó foglalkozásnak, és biztos munkahelynek számított).

Elérhetővé válnak az országból az Európai nagyvárosok, és mikor 1888-ban bevezetik a zónatarifát milliók ülnek vonatra. (1896-ban Bécsbe 4-6 óra alatt lehetett elérni, 10 forintért ? return 2. osztályú jegy. Egy kazánkovács kb. 1 forint 40 krajcárt keresett egy nap ekkoriban, tehát kb. 5 nap alatt megkereshette az árát. Bár, a munkásosztály nem igen vágyott Bécsbe, viszont a helyi érdekű vasutakon bármikor fillérekért kiugorhatott a városa környékére kirándulni).

Külön érdemes még megemlíteni, hogy mennyi mindent tettek a vasutak a Millenniumi rendezvények idején. A Déli Vasút 55%-os kedvezményt adott a Pestre csoportosan utazó munkásoknak, a 400 forint évi fizetést el nem érő néptanítókat ingyen vitte fel. De nem is ez a lényeg, hanem, hogy a MÁV a pályaudvarokban egy úgynevezett ?Millenniumi Utazási és Ellátási Vállalat? néven ?tourinfo? irodát tartott fent, ahol a városba érkezőknek szállást kerestek, információkat szolgáltattak, jegyeket árultak a különböző rendezvényekre, és még a csomagok elszállítását is megszervezték. Közben hatalmas logisztikai feladat volt a kiállítás tárgyainak, és szereplőinek felhozatala a székesfővárosba. Pl. a lovasbandériumok lovai mind június 5-én reggel, egyszerre érkeztek Pestre. És ekkora terhelés mellett (ugye ekkor még a fővárosba érkezők száma is rekordokat döntött) is sikeresen megszervezték az áruk, és emberek szállítását.

Ugorjunk még egy kicsit, de ne sokat, csak tizenegy évet. Ekkor (vagyis 1907-ben) állították üzembe az első mellékvonali univerzális gőzmozdonyt (amit a MÁVAG gyártott, természetesen ki ás gyárthatott volna ilyet), ami annyira kiváló volt, hogy egészen 1959-ig gyártották. Ez a mozdony kapta később a 375-ös sorozat nevet.

Ugorjunk még egyet, és jött a háború, és Trianon. A háborúban a vasutakat is érte eléggé tetemes kár (bár, a második világháborús pusztuláshoz képest semmiség volt), azonban a MÁV-ra a legnagyobb csapás az volt, hogy Trianon következményeként a vasútvonalak jó része került külföldre, és jó pár vonal hirtelen nem vezetett sehová. Ekkor már kezd konkurenciát jelenteni a közúti fuvarozás, és éppen ezért hozzák létre a MÁVAUT-ot (a MÁV, a Déli Vasút, a GySEV, a Budapest-Tiszai Helyiérdekű Vasút és az Autótaxi Budapest Automobilközlekedési Rt. közösen hozza létre).

1932. július 1-jén teljesen befejeződött a magán vasutak államosítása, így az összes Magyarországi vasút a MÁV kezébe került (akkoriban egész Európában ezt az utat követték a vasúttal kapcsolatban).

Kandó kutatásainak hatására (és néhány támogatóval, akik felismerték elgondolásának helyességét) a világon először Magyarországon létesítettek nagy teljesítményű nagyvasúti 50 periódusú villamosítást a Budapest-Nyugati és Hegyeshalom közötti 187 km-es kétvágányú nemzetközi fővonalon (villamosítás már előtte is volt, azonban azok egyenárammal mentek, vagy nem 50 Hz-esek voltak. Kandó 50 Hz-es rendszerében az volt a legnagyszerűbb, hogy közvetlenül lehetett az országos villamos energia hálózatból táplálni). Ezzel ‘majd 20 évvel előzte meg a MÁV a világ többi vasutait. (Az első szakaszt 1932. augusztus 17-én adták át a forgalomnak. A Kandó rendszerű mozdony 100 km/h maximum sebességre volt képes, és 2500 lóerős volt).

Kandó mozdony

Már a harmincas években fejlesztették ki, és állították üzembe a nagy sikerű Árpád (1934. augusztus 30-án mutattál be, és a MÁV rögtön üzembe állította a Bécs-Budapest vonalon) dízel motorkocsit, amely az akkori személyszállításban hatalmas fejlődés volt. (Ebben ugyancsak a világ élén haladt egykoron Magyarország, ugyanis az Arad-Csanádi Egyesült Vasutaknál kísérletezett motorkocsikkal már az 1906. évi milánói világkiállításon díjakat nyert, és külföldi szakértők jöttek tanulmányozni az aradi üzemcsarnokot). Az Árpád motorkocsikból szállítottak Egyiptomba, Indiába és Dél-Amerikába, nomeg Európába is (a motorkocsi igazi sikere a Ganz?Jendrassik rendszerű, hathengeres, 1200 percenkénti fordulatszámon 160 kW teljesítményt leadó dízelmotor, amely 110 km/h-s végsebességgel hajtotta meg a vonatot).

Aztán jött a háború… A második világháborúban a MÁV járműparkját hatalmas károk érék (mint minden mást akkoriban az országban), a pályák nagy része is sérült (a vasúti pályák 35%-a, és a vasúti hidak 85%-a került használhatatlan állapotba) és a mozdonyok 10%-a, a vagonok 4%-a maradt meg használható állapotban.

A szocialista diktatúrában a vasút még szorosabban kapcsolódott az államhoz. A háború után kezdetekben csak a helyreállítási munkákat végezték, a vonalak felújításáról csak a 60-as évek után lehetett szó. Ekkoriban kezdtek el a MÁV-nál nagyobb mértékben dízelmozdonyokat és motorkocsikat beszerezni (1960-ban a háborús pusztítások miatt 90%-ban gőzvontatás volt), ezek között az M44-es érdemes külön kiemelni, ezt a magyar gyártmányú mozdonyt még a mai napig is használják tolató szolgálat ellátására.

A hatvanas években szükségessé vált, hogy beszerezzenek nagy teljesítményű, gyors dízel mozdonyokat, és ennek keretében a svéd Nohab gyár szállított le több dízelmozdonyt is. A Nohabokat. Amiket aztán a kilencvenes években szépen kivontak a forgalomból (ezekről a dízel mozdonyokról tudni kell, hogy ha megfelelően karban vannak tartva, nem sok meghibásodást produkálnak, szóval kivonásuk a forgalomból teljesen logikátlan döntés volt, főleg, hogy ha azt nézzük, hogy a szovjet megbízhatatlan dízelmozdonyokat sem vonták ki a forgalomból).

És elérkeztünk a jelenhez. 2007-et írünk, és ma Magyarországon építik le a vasutat. A színvonal fokozatosan esik le a béka feneke alá, közben a jegyek ára folyamatosan növekszik (bár, igazából nem a jegyek drágák Európai értékkel, viszont a magyar fizetésekhez mérten drágák). A MÁV mint állami monopólium tele van vízfejű, újításra képtelen (gondoljunk csak bele, hogy a dinamikus menetrendet is szabotálják mind fent, mind lent), és túl sok felesleges aktatologató alkalmazottja van. Közben termeli a milliárdos veszteséget.

És, hogy mit hoz a jövő? Nos, nem túl kecsegtető. A Magyar Állam közlekedésfejlesztése egyértelműen a közutak (autópályák, autóutak) fejlesztése mellett tette le a voksát, vasút fejlesztés egyáltalán nem támogatott dolog. Ha így folytatódik, akkor a sok ésszerűtlen döntés nyomán csődbe fog menni a MÁV, az emberek meg vasút (és olcsó tömegközlekedés) nélkül maradnak.

Igen, a személyszállítás nem lehet nyereséges (ha az egész személyszállítást nézzük, mert a fővonalakon lehet nyereséges járatokat üzemeltetni), azonban a teherszállítással lehet nyereséget produkálni (ha jól csinálják nem is kicsit) amivel ki lehet pótolni a személyszállítás veszteségeit. De hát ebben az országban a teherszállítást is jól ellehetetlenítik.
Azonban talán van remény. 2006. január 1. óta megnyílt (a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII törvény alapján) a magyar vaspályák a külföldi (vagy akár hazai) magán fuvarozók előtt.