Beküldve: szerző: charlie | 1 hozzászólás
EU pénzek hatákony elköltése
2009, Magyarország, Győr, Nádor-aluljáró
Túl egyszerű lenne a gyalogosok élete enélkül.
Állítólag az önkormányzat semmiben sem ludas, a Lidl építette oda. Persze, csak úgy magától már csak ilyeneket szoktak tenni a cégek. Főleg abban az országban ahol a légvételhez is engedély kell…
Beküldve: szerző: charlie | 2 hozzászólás
Bicikliút, az minek
Még január végén jött a hír az NFÜ-től (igen, fel vagyok iratkozva az feedjere), hogy válságkezelés meg miegyéb miatt1400 milliárd forintot (ami ha ilyen magas lesz EUR ára, több is lehet) különböző pályázatok helyett inkább a hazai vállalkozásoknak (közvetlenül) csepegtetik. EU-s pénzeket, tehát Brüsszelnek is rá kell bólintani. Mondjuk az se lepne meg, ha ilyen engedélyt nem kérne a kormány.
Naszóval, jelenleg ez a KÖZOP 3.2 kerékpárút?hálózat fejlesztési pályázatot érinti. Ennek keretében 2013-ig 14 milliárd forintot fordítottak volna bicikliutak építésére, főleg az 1, 2 és 3 számjegyű utak mentén, települések között. Ebből mivel 2 milliárdot már elköltöttek, ezért azt nem vonják vissza (szép is lenne) csak a maradék 12 milliárdot. Hogy közvetlenül a cégeknek adják…
Viszont! Itt van ez a rengeteg pénz (és még más ilyen pályázatokat is bedaráltak az esztelen megtámogatások miatt), amit az önkormányzatok el tudnak költeni, így munkát adva a vállalkozásoknak. Nem lenne e jobb így élénkíteni a gazdaságot, mint az, hogy csak úgy odaadjuk a vállalkozásoknak a pénzt, hogy nesze, csinálj vele valamit. Így legalább a megrendelések miatt munkája lenne sok embernek és még az infrastruktúra is fejlődne.
Hogyan is ment ki az USA a nagy gazdasági világválságból (igen, tudom, hogy az a válság más válság volt mint a mostani, viszont a hatások hasonlóak,a sok munkanélküli, recesszió, stb.)? Nagy állami beruházásokkal. Nem pedig vállalatok megsegítésével. Az állami megrendelésekkel el lehetne érni, hogy a most hirtelen munka nélkül levé sok ember dolgozhasson (ha nem is mindenki), akik aztán elkezdik költeni a pénzüket, így beindítva a gazdaságot.
És még hosszú távon (ja, hát ugye így nem gondolkodnak a politikusaink) is jó lesz, mert lenne sok új bicikliút, felújított vasút, stb. Egészségügyi oldalát nem is nézve. Biciklizés=testmozgás=egészséges, boldogabb emberek=kevesebb eü. kiadás. Persze, nem ilyen egyszerű ez, de most ne bonyolítsuk.
Na , most lehetne azt mondani, hogy oda van írva, hogy más forrásokból lesz még építve bicikliút. Hát, egy fenét, az lesz. Idéznék a criticalmass.hu egyik topikjából:
Hirtelen nem találtam 1-3 számjegyű útfejlesztést, ettől persze még lehet, hogy van.
A kiemelt regionális projektek (értsd: egyedi elbírálás) között csak kettő akad, ami egyáltalán említi a kerékpárt:
NYDOP-2007-4.3.1/A
A nagy forgalommal terhelt belterületi, illetve négy- és ötszámjegyű utak menti külterületi útszakaszok mentén biztonságos kerékpározási lehetőség megteremtése.ÉAOP-2007-3.1.1
Belterületi utakhoz kapcsolódó kerékpársávok kialakítása.A többi nem.
De nézzük a jövőt. Erről az ún. Akciótervek árulnak el sokat. A 2009-2010 időszakra vonatkozó tervek itt olvashatók. Nem néztem végig mind a hetet, de amiket átfutottam, well, ott aztán EGYETLEN fillér sincs betervezve 2010-re kerékpáros infra fejlesztésére.
(Az idei adatokat lusta voltam egyesével kibogarászni és összeadogatni, de az látszik, hogy harmada-fele a korábbiaknak.)Szóval vagy valaki hazudik vagy én néztem be nagyon valamit
De egyelőre úgy néz ki, hogy ugyan ezer helyen le van írva, hogy kiemelten kezeljük, meg nagy hangsúly, meg prioritás, csak a számok ezt cáfolják.
A kedves elvtársak számára ez az egész bicikli dolog egy kötelező nyűg, amit nem szeretnek, nem is érdekli őket (persze, nem lehet milliárdokat elsikkasztani belőle mint egy autópálya építésnél) ráadásul most le is tudták maguk kötelességét.
Környezettudatosság meg mi a fenének…
Beküldve: szerző: charlie | 1 hozzászólás
Microsoft, vagy azzal egyenértékű…
Gazdasági válság van, mindenhol kevesebbet költenek, de azért újabb 25 milliárd forintot akar a Magyar Állam a Microsoftnak juttatni.
Ismét nem azt írták le, hogy mit kell tudnia a beszerezni kívánt programnak, hanem csak annyit, hogy Microsofttal egyenértékű legyen. Persze, azért beleírják:
A Microsoft és Novell megnevezés használata csak a tárgy jellegének egyértelmű és közérthető
meghatározása érdekében történt.
Na persze. Olyan programot senki nem tud szállítani, ami egyenértékű a Microsoft programokkal, mivelhogy két azonos program nem létezik. Borítékolható, hogy ez a 25 milliárd a Microsoft zsebébe megy, Írországba.
Emlékezzünk, tavaly is z volt és akkor pár cég megtámadta a tendert, azonban a Fővárosi Bíróság azt mondta, hogy nem jogsértő így megírni egy tendert.
Szóval, kéremszépen van itt pénz dögivel, nem is értem, hogy miért aggódunk, hogy csődbe megy az ország. Hisz nálunk elvileg gazdagabb országok se költenek ilyesmire, de úgy látszik, hogy mi mégis gazdagabbak vagyunk, és a németek, franciák, stb. mind csórók.
Beküldve: szerző: charlie | 0 hozzászólás
Napi hírmustra
Na, nézzük mi fontos történt ma a nagyvilágban:
A Google Sites magyarul
Juppé, amióta megjelent ez a szolgáltatás az Apps-ban erre vártam. Tananyagok netre felrakásához (ami a TIOP szerint követelmény) ideális lesz. És a magyar keresztségben a Google Webhelyek nevet kapta. Mondjuk nem tudom miért tartott több hónapig ama pár szó lefordítása, főleg, hogy nagy része a Docs-ban már megvolt (pl. a szerkesztőfelület). Na mindegy.
Gmail: 99,9%
Magyar oldalakon olvastam, hogy a Google kinyilatkoztatta, hogy a Gmail rendelkezésre állása 99,9%-os.
Eddig ez hivatalosan csak a Google Apps Premium (és nem hivatalosan az oktatási csomag) számára volt, de csak a levelezésre. Na, ez állítólag most már a Docs, Calendra, Sites, Talk szolgáltatásokra is igaz.
Viszont erről az egészről semmit nem találtam a neten, csakis a ma.hu egy cikke (amit aztán mások is lehoztak), se a Gmail blogban, se máshol. Eléggé valószínű így, hogy kamu az egész.
Update: egy angol cikk.
A vetkőző zalai tanerő
Na, már a világsajtó is ezen csámcsog. Ugyebár október huszadikán a zegi Széchenyi István Szki-ban tartottak gólyabált, ahol a tanárnő kicsit belefeledkezett magába, és nekiállt vetkőzni. Na, aztán ezt felkapta a hazai bulvármédia, majd most a világ bulvársajtója. Lehozta a The Sun, majd ezután (valószínűleg onnét átvéve) jó pár bulvárlap. Természetesen a videó fent van a Youtubeon (hát igen, ez a mai technika mire nem képes). Nem rúgták ki, fegyelmit kap valószínűleg.
Ehhez kapcsolódik még, amiről is írt, a média és az anonimitás kérdése. A IWIW segítségével egy percen belül a rendelkezésre álló adatok segítségével (foglalkozás, életkor, keresztnév, lakhely) meg lehet tudni, hogy kicsoda. Mellesleg balga mód kiírta publikusan minden adatát. Sebaj, őbaja.
Elektro Pont kaput
Lehúzza a redőnyt az Eletro Pont. Természetesen a bulvársajtó úgy tálalta, hogy a csúnya gonosz világválság az oka, holott már legalább egy éve döglődik, hitelekből élt, veszteséges (2007-ben 900 milliós veszteséggel zárt). És ugyebár mivel mostanság nem osztogatják úgy a hiteleket, így járt. Előbb utóbb bezárt volna válság nélkül is. Weboldalukat már eltávolították. Bulvár médiában 800, máshol 250 alkalmazott lesz majd állás nélkül.
2018-ra megszűnik a Rába szennyezése!
Egy kis örömhír. Legalábbis impotens politikusaink szerint. Sebaj, 2018 még tíz évnyire van, addig kipusztul minden a Rábából ami eddig megmaradt, de háppi meg szánsájn. A vastagbőr blogon zero jól összefoglalta a témát, érdemes átolvasni: Hatalmas magyar diplomácia siker: tiszta lesz a Rába
Akiket nem érint a válság
Most hallottam a Petőfin, hogy az fn összeszedte azt a tíz állást, amit nem érint a válság. Természetesen a kocsmáros köztük van, mily meglepő. Nameg a zacisok is nyernek a válságon.
Semmit sem ér az érettségi
Készült erről egy felmérés is, bár ehhez nem kell felmérés, hogy tudja az ember. Magyar Nemzetben van róla egy cikk.
Mára úgy hirtelen ennyi.
Beküldve: szerző: charlie | 13 hozzászólás
Szélenergia
A szélenergia hasznosítása jó. Azonban nem minden áron az a megoldás. Van, mikor problémát okoz. Ugye, ahhoz, hogy a szélkerék megmozduljon, kell egy bizonyos erősségű szél (mert ha kicsi a szél sebessége nem mozgatja meg a kereket, kb. 40 km/h felett meg már túl gyors a szél, és leállítják a szélkereket). Ideális esetben mindig fúj ez a szél (vagy legalábbis közelít a mindighez), és oda is kell rakni a szélkereket. Azonban sok helyen nem mindig fúj a szél. És azt, hogy mikor fúj a szél, nem tudjuk befolyásolni. És meg is van a szélerőművek rákfenéje, hogy nem lehet rájuk tervezni. Mert ha egy ország energiaellátását pl. 50%-ban a szélerőművekből fedezzük, akkor ha nem fúj a szél, nem lesz áram. És akkor meg baj van, mert ma már áram nélkül nem megy semmi se.
Persze, ha közel mindig fúj a szél, akkor lehet erre építeni, tengereken (mivel ott mindig van szél jóformán, mivel nem ütközik akadályokba), tengerpartokon. Na, de ahol nem fúj egész évbe a szél, nem lehet ezt az energiát közvetlenül betáplálni a villamos hálózatba. Erre megoldás egy energia tároló, ami jelenleg általában duzzasztógátakat jelent. Mikor fúj a szél, és többlet energia van, a vizet felpumpálják magasra, mikor nem fúj a szél, pedig leengedik és hagyományos vízerőműként működik. Azonban ez a tárolás drága, környezetromboló, csúnya, stb. Én nem örülnék neki, ha széjjeltúrnának jó-pár hegyet-völgyet ilyen miatt. Vagy pedig tartalék erőműveket kell építeni arra az esetre amikor a szélerőművek nem termelnek elég energiát. Ami megint csak költséges, és szennyező, ráadásul a reagálásához idő kell, nem azonnal jelenik meg a villamoshálózatban a termelése, így egy időre kiesés lesz.
Magyarországon az energia termelésének közel 40%-át (bár, sajnos egyre csökkenő részét) a paksi atom adja, a szélenergia elenyészően kis része a villamos termelésnek.
Véleményem szerinte, ezt a problémát egyszerűen át lehetne hidalni. Hidrogén termelésére kéne használni a szélerőművek energiáját olyan helyeken ahol nem mindig fúj a szél. És a a hidrognét lehetne elégetni erőművekben (vagy autóba, stb.). Így megoldódna az a probléma, hogy a szélerőműnél nem lehet előre tervezni az energia termelését, de mégis tiszta energiát kapnánk. A hidrogént könnyű tárolni (kis helyen sok elfér), elégetésével nem szennyezzük a környezetet, nagy energiatartalmú, és akár a meglévő gázerőművek is átalakíthatóak lennének.
Mellesleg, készültek valaha olyan számítások, hogy mennyire is környezetbarát egy szélerőmű? Mert az oké, hogy mikor már megy, akkor nem szennyez, na de azt elő is kellett állítani (mármint a kereket), odaszállítani, felállítani. És, hogy ez mekkora energiabefektetéssel jár, és mennyi idő alatt térül meg?
Magyarországon jelen körülmények miatt éppen ezért nem reális az, hogy minél több energiát termelünk szél segítségével, és azt közvetlenül betápláljuk a villamoshálózatba. Nálunk a hosszú távú megoldás a Paksi Atomerőmű bővítése lenne, mivel fosszíliákból nem vagyunk eleresztve, az atom pedig bizonyította létjogosultságát hazánkban (Magyarországon, a Paksi Atomerőmű termeli a legolcsóbban az áramot!). Persze, ez is szennyez (valamint nagy az energiakoncentráció, egy helyről sok energia jön, amihez úgy kell alakítani a villamosenergia hálózatot – gyakorlatilag a vezetékeket -, valamint nagy a bekerülési költség, valamint a sok tudatlan sír, hogy Csernobil, stb.), na de két rossz közül, inkább a kisebb rosszat kéne választani. A legüdvözítőbb azonban az volna, ha a szélenergiát nem közvetlenül, hanem közvetetten juttatnánk a hálózatba, így tervezhetővé válik az energiatermelés.
Rövid távon az se lenne mellékes, hogy a szélerőművek építésének árából (pontosabban a támogatásból), inkább az otthonok szigetelését, energiatakarékosságra buzdítását kéne fizetni (lehet, hogy hülyén hangzik, de biztos sokat dobna a dolgon, ha lenne ilyen akció, hogy aki minél többet spórol így, az nyer valamit, persze, úgy hangzik mint a szocializmusba, de hát ha a birka másra nem hallgat)





