2007. május 18.
+1 fő bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

+1 fő

Tegnap volt itt a kiállításon egy jóember, aki a feleségével jött. Láthatóan nagyon élvezte a kiállítást, meg minden, de most nem ez a lényeg. A végén irt a vendégkönyvbe, és mit írt aláírásnak? Hát azt, hogy X. Y. + 1 fő… És, hogy ki volt a plusz egy fő? Hát a felesége… No, mondom magamban, ez igen, ez ám a férfiuralom a családba…
Hát, ez eléggé poénos dolog volt tegnapi napom során, így legalább felvidultam egy kicsi.

2007. május 14.

Könyv és digitális könyv

Nos, a hagyományos könyvekkel (és médiákkal) ott van a legnagyobb baj, hogy drágák, nehezen beszerezhetőek, korlátozott számban érhetők el, valamint nehézkesek, valamint jóformán csak olyan címek érhetők el, amik vagy örök klasszikusuk (pl. Egri csillagok) vagy jelenleg bestsellerek. Azonban ha valaki egy régebbi könyvet szeretne elérni, esetleg valamely külföldi író külföldi nyelvű könyvét, akkor vagy sikerül egy antikváriumból vagy esetleg valamely bolhapiacon sikerül megszereznie. Más lehetősége nem nagyon van, esetleg még ha külföldön elérhető onnét megrendeli (egy vagyonért…). Vagy letölti az internetről. Ingyen, gyorsan és kényelmesen. Persze, ez az esetek többségében illegális, de azért ha megkérdeznénk egy szerzőt, hogy mit gondol, hogy inkább elveszik a feledés homályába, vagy esetleg művét digitális formában elérhetővé teszi többmilliárd potenciális olvasó körében, igaz, ebből Ő nem nagyon látna vagyont. Ha Én író lennék, biztos hogy a halhatatlanságot választanám. Nomeg ott vannak még az olyan könyvek, művek amik beszerezhetetlenek, vagy betiltottak, vagy ilyesmik. Például melyik könyvesboltban lehet megvenni Sztálin, Lenin, Hitler vagy Szálasi beszédjeit? Semelyikben. Ellenben az internet hatalmas könyvtárából beszerezhető.

e-book
Persze, mondják, hogy gép előtt monitorról olvasni nem jó, kényelmetlen és károsítja a szemet (ami bizonyítottan nem igaz, még a hagyományos katódsugaras monitor se károsítja közvetlenül a szemet, a modern folyadékkristályos monitorról ne is beszéljünk), amiből igaz is, hogy kényelmetlen, Én se szeretek hosszú szövegeket gép előtt ülve olvasni. Olvasás szempontjából a hagyományos könyv tényleg kényelmes, lehet olvasni fekve, állva, ülve, vagy ahogy gondoljuk. Azonban ma már megfizethető áron elérhető a “digitális papír” ami egy olyan “lap” ami tulajdonságait tekintve a papírra hasonlít, és a szöveg vagy kép megjelenítéséhez nincs szükség semmilyen energiára. Igen, egy olyan digitális média, ami teljesen rendelkezik egy papíralapú könyv tulajdonságaival, viszont annyi tartalmat töltünk rá amennyink van.És, hogy miért is szerezzük be digitálisan (illegálisan) a könyveket mikor ott vannak a könyvtárak? Hát ez az, nincsenek ott a könyvtárák. A rendszerváltáskor a magyar kultúra műhelyei szétestek, megszűntek (míg 1980-ban 10000-nél is több könyvtár volt, addig 2000 már csak kb. 3500 könyvtár lett). Ezrével zártak be a falusi könyvtárak, kultúrházak, a munkahelyi könyvtárak, a hagyományos könyvtárak is hatalmas hátrányokat szenvednek. Ma már az állam nincs ott a könyvpiacon, nem támogatja könyveke megjelenését, és azt, hogy mindenkihez eljusson. Ma, ha valaki könyvet akar – és az nem valami klasszikus, hanem pl. a Harry Potter legújabb része – akkor azt meg kell vennie. Sok pénzért. Ami éppen ma Magyarországon nincsen. Persze, most akkor lehetne mondani, hogy akinek pénze sincs, annak nincs számítógépe meg internetje se. Nos, azért annyira nem rossz a helyzet. Számítógépet használtan nagyon olcsón lehet beszerezni – vagy az igazán rászorulóknak ott vannak a különböző ilyen civil összefogások – és internet ma már minden iskolában van, valamint ott vannak a teleházak és e-Magyarország pontok. Igaz, ezek általában nem ingyenesek, de ha azt nézzük, hogy 100-150 forintért hazavihet bárki több száz könyvet, azért az nem olyan sok.Emellett még itt van a környezetvédelem kérdése. Egy könyvhöz rengeteg fa meg víz kell (hogy papír legyen) amik egyre fogynak, és ahogy fogynak, lesznek drágábbak, meg lesz nekünk rosszabb. Jó, persze, egy elektronikus szerkezet előállításához is kellenek az erőforrások, azonban ez jelenleg nem a legkárosabb és környezetterhelőbb művelete. Valamint egészségkárosító anyagok sincsenek ma már ezekben, és a használt eszközök újrafelhasználása is megoldott.No, meg ott vannak az olyan fiatal szerzők akiknek a műve soha nem fog megjelenni könyvesboltokban, vagy azért mert még ismeretlenek, és a kiadók nem kockáztatnak, vagy mert egy amatőr író. Könyvet kiadatni saját zsebből nem olcsó mulatság. Azonban feltenni az Internetre, hogy aztán bárki letölthesse, az minimális teendőkkel jár. És lehet, hogy így népszerűvé és ismerté válik.Ma, digitálisan magyarul elérhető könyvek döntő többségét magánemberek, és társaságok digitalizálják. Míg az állam által támogatott Neumann ház kb. 900 kötetet digitalizált 7 év alatt, addig a magánemberek és társaságok több ezret hónapok alatt. Ma, egy könyvtárban, átlag 7000 könyv található meg (hagyományos formában), míg digitálisan megszámlálhatatlan. Eléggé nagy a különbség.Azt is nézzük, hogy Magyarországon, ahol az elmúlt század során több rendszer és ideológiai váltás volt, egy csomó könyv semmisült meg, amik ma már beszerezhetetlenek hagyományos formában, mert egyszerűen nincsen belőlük, míg ha fent van az Interneten, akkor bárki számára elérhető. És nem kevés ilyen könyv van.

2007. május 9.
Az internet bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Az internet

Azon gondolkoztam tegnap este elalvás közbeni félkómás állapotban (ugye mindenki ismeri milyen is az?), hogy milyen lassú, drága és körülményes volt régebben az információ-áramlás, a hírek átadása, meg a kommunikáció úgy általában régen…
Jó, persze ott volt a telefon, mar jó rég óta, de az azért mégiscsak más. A telefonáláshoz mindkét félnek egyszerre kell a telefon mellett lennie, emellett még drága is, nomeg ez az, hogy csak két ember lehet benne (najó, konferenciahívással több is, de ez drága, nomeg itt is erősen limitált a résztvevő emberek száma)
Meg az írásbeli kommunikáció, az is volt, távirat, telex, levél, de ezek ? igaz, olcsóak ? de lassúak (legalábbis ahhoz képest, hogy most egy szöveges üzenet másodperc alatt ? vagy még hamarabb ? ott van a címzettnél, ugye sms, interneten, meg a többi) meg ezek végkép kétszemélyes dolgok.
Milyen jó dolog is például egy fórum, ahol több ezer, vagy akár millió emberrel oszthatjuk meg gondolatainkat, vagy egy blog, vagy egy weboldal…
Az internetnek hála olyan hatalmas információt érhetünk el, amit hagyományos (nyomtatot pl.) módon lehetetlen lehetne elérni (gondoljunk csal bele, az interneten elérhető akár egy Dél-Amerikai krimi író könyve eredeti nyelven), főleg nem mindenki számára, viszonylag olcsón.
Szóval örök hála azoknak az embereknek, akik 1969-ben létrehozták az ARPANET-et, hogy aztán abból fokozatosan kialakult az a világméretű hálózat, amit ma Internetnek hívünk.

2007. május 8.

Jövőkép a múltban

2000. Év kronikájaOlvastam a héten egy könyvet, ami arról szólt, hogy 1969-ben hogyan látták, hogy milyen lesz 2000 (na, ezt is jól megfogalmaztam). A könyvet egy román írta, egy bizonyos Mircea Malica és a könyv címe pedig egyszerűen “A 2000. év krónikája“. Magyarul 1972-ben jelent meg a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó jóvoltából 8300 példányban.

A könyvet mikor megírta ez a román, még 31 évnyire voltak 2000-től. Ez nem sok idő, viszont ez idő alatt rengeteg dolog történt. Eléggé érdekesnek látta a jövőt, természetesen a szokásos (mármint hasonló könyveknél ebből az időkből) “a kommunizmus él és virágzik” dolog ebbe is benne van, de hát, ez nem nagyon zavar engem. Nos, az író szerint elsősorban a matematika hatalmas fejlődésen megy át, 2000-ben mindenki matematikus lesz egy kicsit, meg még azt is írja, hogy “Sok elavult fejezetről lemondunk, megértjük végre, hogy bizonyos fejezetek az első ipari forradalom matematikája korszakának sajátjai voltak.” Kérem szépen, Én nem értek annyira a matematikához, de miről is beszélt? Ezt ha valaki tudja, akkor legyen oly rendes, és ossza meg velem, Köszönöm!

Ami engem jobban érdekel, az az, hogy hogyan látta a számítógépek, számítástechnika fejlődését. Mit mondjak, hát érdekesen. Elképzelése szerint a gépek majd egy mesterségesen megalkotott parancsnyelvet fognak érteni, amit a géppel kézíráson táplálunk be. Meg, hogy a számítógép valós időben fordít nyelvek között (a könyvben azt a példát hozza fel, hogy egy másik országba telefonálunk) De az hagyján, hogy fordít, még a hangsúlyokat és hangszínt és képes átfordítani. Ez nem is volna rossz dolog, csak sajnos nem tudok ilyen technológia létezéséről (ehhez már majdnem MI kellene szerintem). Természetesen olyan dolgot mint az Internet (ti. decentralizált információs hálózat, ahol ellenőrzés nélkül bárki azt mond a másiknak amit akar) elképzelni se tudott, inkább valami olyasmit, hogy a lakásokban egyfajta terminálok lesznek, amik a városi/kerületi/stb. nagygéphez csatlakoznak és onnét kérik le az információkat (természetesen amit előtte a párt jóváhagyott, mert ugye hol volt ’69-ben szólásszabadság). Nomeg, szerinte a géppel való kommunikáció megkönnyítése érdekében már az általános iskolában bevezetik a FORTRAIN vagy ALGOL nyelv tanulását (vagy amit egységesítenek kétezerre, mert hogy szerinte csak egy ilyen nyelv lesz).

Emellett még egy érdekesség, hogy az információáramláshoz vmi csőpostaféleséget képzelt el, ahol a reggel lekért újságok, cikkek estére megérkeznének hozzánk (mármint a lakásunkba)

Még egy érdekesség, hogy szerinte 3-4 órás munkanapok lesznek 2000-ben. Tévedett sajnos, de hát, tévedni emberi dolog.
No, igazából nem akarom elmesélni az egész könyvet, meg az jó hosszú is volna, akit érdekel az olvassa el, úgy az igazi.

2007. május 7.
Eső… bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Eső…

Pénteken és szombaton este végre megjött (na, jó, mar egy kicsi esett csütörtökön is) az annyira várt eső. Nem is tudom ki mondta, talán az újságban olvastam, de valaki azt mondta, hogy a májusi eső aranyat ér. No, és persze igaza van? Áprilisba jóformán nulla volt az égből aláhulló csapadék, ami azért valljuk be, nem igazán normális.
Bár, hozzá kell tenni, hogy azért ez még mindig kevés eső szerintem, reggelre jóformán fel is szárad, meg a föld is szívja be magába a vizet. De azért szerencsére napközben süt a nap, és jó idő van, éjszaka meg had essen az eső, nem sok vizet zavar. Csak aztán nehogy meg májusban annyi eső esik, hogy áradások lesznek mindenhol, mert az se lesz jó.
De remélem minden optimálisan fog alakulni 🙂

2007. április 28.

SME Server

SME LogoOlvastam erről az SME szerverről az interneten, meg levlistán is írtak, hogy ez egy tök jó linux szerver kevésbé hozzáértőknek. No, hát akkor lássuk mit tud ez a kicsike?

Ahhoz, hogy élvezhessük e disztribúciót, egy 475 megás isot kell letöltenünk és cd-re írnunk. Nézzük, mi van a cédén: az első és legfontosabb – ami amúgy mindenhol ott van – a readme.txt. No, igen, vajon milyen információkat fog szolgáltatni nekem. Hmm, először is ha minden igaz, akkor ez egy 2006 december 31-ei kiadás, legalábbis ez a dátum áll itt. A szokásos újdonságlistán kívül amit itt megtudtam, hogy a CentOS 4.4-ből építkezik a rendszer, mondhatnánk úgy is, hogy CentOS 4.4 alapú.

Akkor most jöhet az, hogy betolom a cédét, és megnézem, hogy milyen a gyakorlatba. Szépen elindul cédéről, de hát ezt ma már minden OS-től elvárjuk ugye. Miután elindult, rögtön az első dolga a telepítőnek, hogy letesztelje a cd állapotát, hogy minden rendbe van e. A telepítő nem grafikus, hanem “grafikus konzolos” vagy hogyan hívják, ja, persze, megvan, menürendszeres. Ez nem baj, szeressük az egyszerűséget, ne kelljen mar a telepítéshez is egy erőmű. No, most kérdezi tőlem, hogy milyen nyelven szóljon hozzám, magyar nincs a listán, szóval marad az angol, majd megkérdi a billentyűzet kiosztást, itt már ott a szokásos hu és hu101. Tehát akkor hu. Aztán jön egy figyelmeztetés, hogy minden lemezt újra partíciónál és minden adat elveszik. Nos, mivel Én egy üres virtuális gépen próbálom, nyugodtan kiélheti magát, és mindent törölhet. De nem, még nem csinál semmit, csak megkérdezi, hogy milyen időzónába vagyunk. No, ezután már tényleg elkezd formázgatni meg telepíteni. Érdekes, nem kérdezte meg, hogy mit szeretnék telepíteni meg mit nem. No, majd meglátjuk hogy mit rak fel. Aztán majd telepítés után lehet leszedni a felesleges cuccokat. Ha megvolt a másolás – ez nálam olyan 5-7 percet vett igénybe – akkor máris újra akar indulni a rendszer. Akkor induljunk újra?

SME webadmin
No, újraindítás után folytatódik a telepítés. Most akkor bekéri az admin jelszavát, majd a domain nevünket, meg gépnevünket, majd az ip címet, amit szeretnénk, meg a hozzá tartozó alhálózati maszkot. Tehát eddig csak a szokásos. Hmm, de most jön egy jó kérdés: azt tudakolja a gép, hogy ez a gép csak szerver, vagy szerver és átjáró (gondolom átjáró alatt a router funkciókat érti). Nekem csak szerverként kell, nincs mit routolnia, szóval azt választom. Ezután a DNS szerver címét tudakolja meg, majd, hogy aktiváljuk e ezeket a beállításokat. Persze, miért ne!

Ahogy nézem a szolgáltatásokat amik éppen indulnak, eléggé full-extrás ez a rendszer. Van benne minden, ftp, mail, web, sql szerver, meg a többi ami szokott lenni. Na, bejelentkeztem, beírtam az első parancsot amit ilyenkor szoktam, az mc-t, és láss csodát, alapból fel van telepítve az mc 🙂 plusz pont. Olvastam, hogy ez azért jó, mert van szép webes felülete, ahol lehet állítgatni mindenfélét. Na, de hol van? Én nem találom? És dokumentációt se találtam nagyon? Nem baj, nézzük a httpd.conf-ot, az talán segít, és igen, így van. A webes adminisztrációs felület pedig a https://szervercime/server-manager címen lakozik, ami pedig az admin felhasználóval érhetjük el.

Akkor nézzük a webes felületét: nem egy fontos dolog, de elsőre szépen néz ki (kis egyszer, jól eltalált színekkel). Jó sok dolgot lehet itt beállítani, majdhogynem akinek nincsenek extra igényei mindent be tud állítani itt, többek közt a levelező kiszolgálót (van webmail is, Horda-t használ, ami szinten egy kis kellemes webmail felület), a Sambat, a tűzfalat, a felhasználókat, honnan érhessük el a szerver különböző szolgáltatásait. Egy szó mint száz összességében meg vagyok elégedetve ezzel a felülettel, kellemes a használata, és eléggé magától értetődők a dolgok (legalábbis nekem úgy tűnik).

Végezetül egy gyors összefoglaló: a telepítés menete hamar lezajlik, nem kérdez sok mindent, ami bizonyos szemszögből előny, máshonnét nézve viszont hátrány. Negatívum szerintem, hogy nincs a cd-n rajt pdf-ban, vagy htm-ben, vagy akármilyen emészthető formában egy kézikönyv vagy leírás vagy ilyesmi. Most már, hogy elértem a webes felületét van egy kérdőjel a jobb felső sarokba ami egy oldalra visz, ahol le van írva, hogy a http://contribs.org/documentation/manual/ címen lehet elérni az online kézikönyvet és a http://contribs.org/documentation/FAQ/ címen a Gyik-ot. Tehát összességében ez egy jó rendszer lehet kisebb irodákba, cégeknek, ahol nincs pénz megfizetni egy rendes rendszergazdát de kéne egykét dolog. Tökéletesen megfelel alapvető levelező, web, ftp, és proxy szervernek, valamint még NAT-ot is megcsinálja nekünk, hogy megkérjük rá.

2007. április 13.
ServerAtSchool tapasztalatok bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

ServerAtSchool tapasztalatok

ServerAtSchool LogoA hwsw fórumának egy topikjában merült fel ez, mint egy windows szerver alternatíva. Nos, mar a telepítés előtt a doksik böngészése közben feltűnt, hogy eléggé régi ez a disztro, (2006 március, április környéki, valamint meg 2.4-es kernelt használ) node sebaj, azért próbáljuk ki!

A rendszer cd-ről bootol, ezért csak onnét kell indítani a rendszert, majd a bevezető szöveg után egy entert nyomni, aztán töltődik a rendszer. Bejelentkezéshez nincs semmi felhasználónév és jelszó, ezért csak enter, aztán be kell írni a promptba, hogy “setup”, bar erre maga a rendszer is felszólít (meg benne van a leírásába). Ezután rögtön megkérdezi, hogy biztos telepíteni akarunk, mivel én biztos vagyok benne, ezért a “yes”-re megyek. Ezután felszólít, hogy rakjam be a cd-jet, amit meg is talál magától – még szép, mert arról indult. Aztán jöhet a szokásos billentyűzet kiosztás, időzóna beállítása, majd ezután jön a lényegi rész. Először megkérdi, hogy kézzel partícionálunk, vagy automatikusan, én ráhagytam a telepítőre, intézze el, ahogy akarja. Ezután kiválaszthatjuk, hogy mit szeretnénk telepíteni (web, proxy, stb.) Én csak simán a legfelső, “SAS” opciót választottam, más most nem kell alapon. Most megkérdezi, hogy biztos felülakarom-e írni a merevlemezt, meg kell mondani neki, hogy biztos, főleg mivel üres az a fránya lemez. Gyorsan megpartícionál, megformázz, aztán már másolja is a fájlokat. A fájlokat gyorsan felmásolta, majd megint megkérdezett, hogy mi legyen a hálózat és gépnév, majd megkérdezi, hogy a felismert hálókártyát DHCP-vel állítsa e be. Mivel ez egyszerűbb, ezért én azt választottam. Majd megint megkérdez, de ezúttal már a root jelszavát tudakolja a masina, adjuk meg neki, azonban még nem töltötte be a magyar billentyűzetkiosztást, szóval vigyázni kell az y-z betűkre. Rossz pont. Majd megkérdezi az email címünket, gondolom azért, hogy később ide küldhess majd az értesítőket. Viszont még mindig angol a bill.kiosztás, ezért a kukac az a shift+3! Most már csak meg kell mondani, hogy mi a munkacsoportunk neve, ez értelemszerűen a Samba-nak kell (mint azt ki is írja szépen) Most jön az a rész, hogy megkérdezi mit szeretnénk. Elsőnek a proxy-t kérdezi, majd azt kérdi, hogy laptop-e ez a gép amire települt (hmm, szóval ez most mégse egy szerver disztro, vagymi?), majd, hogy akarunk e tüzesfalat telepíteni, nomeg, hogy kell e Webmail és hozzá kapcsolódó levelezési lista. Gyorsan felmásolja a most kiválasztott dolgokat, és már újra is indulhat a gép. A telepítés nekem kb. 5 percet vett igénybe, szóval tényleg nem tart sokáig.

Az Apache nem indult el, valamint keresett a rendszer még egy hálókártyát (eth1) ami úgy tűnik előre be volt állítva.

Most jönne az, hogy kézzel be kéne konfigurálni a rendszert? Csodás. Szóval annyira mégse olyan ez, hogy pik-pakk megvan grafikus, meg mindenféle telepítőkkel (vagy konzolos). Tehát ahhoz, hogy jól működésre bírja az ember értenie kell egy kicsit (vagy nagyon) Linuxhoz. De akkor mar inkább egy debian vagy ubuntu szerver ha mar konfigurálni kell.

Tehát összességében ez egy régi cucc, amivel nem éri meg fáradni, mivel jobbat össze is lehet dobni ha az ember egy kis energiát fektet a dolgokba.

Oldalak:«1...4748495051525354»