Ködös reggel

Mostanság sok a ködös nap, amit én szeretek.

Pókháló

Ködben

Lopják a Wiki szövegét a médiában

Szórják rendületlenül a sok szemetet a postaládába, s köztük akadtam erre a gyöngyszemre.

A Szombathelyi Maraton újságban (gyorsan átfutottam, hátha van benne valami érdekes) van egy cikk az Országos Kéktúráról (október 9. napján megjelenő számban, a 6. oldalon). Elkezdem olvasni, és olyan érzésem támad, hogy én ezt már olvastam valahol. Olyan déj? vu érzés. Megnyitom kedvenc Firefoxomat, majd a googlét, és beírtam a cikk első pár mondatát. És mit kapok első helyen a találatok között: a Wikipédia Országos kéktúra című szócikkét. Átolvasom a szócikket, és egy az egyben ugyanez van az újságban is. Még a szócikket gazdagító egyik kép is ott van.

Persze a cikk alján ott van a “szerző” neve: Solténszky Kornélia

Azért ehhez kell bőr az ember képén. Nem ám valami zughonlapról lopta, ááá, egyenesen a Wikiről.

Egy gyors Google keresés a névre, hogy mégis ki ez a persona, nos: Ferencváros című kerületi lap (hasonlónak tűnik mint a Savária Fórum) főszerkesztője. Nem egy általános név, tehát eléggé valószínű, hogy így van. De azért megnéztem az Iwiwen, hazánk nagy telefonkönyvén. Egy találat, tehát eléggé valószínűsíthető, hogy nem él több ilyen nevű személy az országban.

Írtam mailt a Maraton szerkesztőségnek, bemásolva a GFDL szövegét, stb. Kíváncsi vagyok, hogy mit válaszolnak. Sejtésem szerint vagy semmit, vagy egy semmitmondó szöveget.

És mellékelten a cikk (sajnos csak lefotózni tudtam):

Szélenergia

A szélenergia hasznosítása jó. Azonban nem minden áron az a megoldás. Van, mikor problémát okoz. Ugye, ahhoz, hogy a szélkerék megmozduljon, kell egy bizonyos erősségű szél (mert ha kicsi a szél sebessége nem mozgatja meg a kereket, kb. 40 km/h felett meg már túl gyors a szél, és leállítják a szélkereket). Ideális esetben mindig fúj ez a szél (vagy legalábbis közelít a mindighez), és oda is kell rakni a szélkereket. Azonban sok helyen nem mindig fúj a szél. És azt, hogy mikor fúj a szél, nem tudjuk befolyásolni. És meg is van a szélerőművek rákfenéje, hogy nem lehet rájuk tervezni. Mert ha egy ország energiaellátását pl. 50%-ban a szélerőművekből fedezzük, akkor ha nem fúj a szél, nem lesz áram. És akkor meg baj van, mert ma már áram nélkül nem megy semmi se.

Persze, ha közel mindig fúj a szél, akkor lehet erre építeni, tengereken (mivel ott mindig van szél jóformán, mivel nem ütközik akadályokba), tengerpartokon. Na, de ahol nem fúj egész évbe a szél, nem lehet ezt az energiát közvetlenül betáplálni a villamos hálózatba. Erre megoldás egy energia tároló, ami jelenleg általában duzzasztógátakat jelent. Mikor fúj a szél, és többlet energia van, a vizet felpumpálják magasra, mikor nem fúj a szél, pedig leengedik és hagyományos vízerőműként működik. Azonban ez a tárolás drága, környezetromboló, csúnya, stb. Én nem örülnék neki, ha széjjeltúrnának jó-pár hegyet-völgyet ilyen miatt. Vagy pedig tartalék erőműveket kell építeni arra az esetre amikor a szélerőművek nem termelnek elég energiát. Ami megint csak költséges, és szennyező, ráadásul a reagálásához idő kell, nem azonnal jelenik meg a villamoshálózatban a termelése, így egy időre kiesés lesz.

Víz energiatároló elvi működése

Magyarországon az energia termelésének közel 40%-át (bár, sajnos egyre csökkenő részét) a paksi atom adja, a szélenergia elenyészően kis része a villamos termelésnek.

Véleményem szerinte, ezt a problémát egyszerűen át lehetne hidalni. Hidrogén termelésére kéne használni a szélerőművek energiáját olyan helyeken ahol nem mindig fúj a szél. És a a hidrognét lehetne elégetni erőművekben (vagy autóba, stb.). Így megoldódna az a probléma, hogy a szélerőműnél nem lehet előre tervezni az energia termelését, de mégis tiszta energiát kapnánk. A hidrogént könnyű tárolni (kis helyen sok elfér), elégetésével nem szennyezzük a környezetet, nagy energiatartalmú, és akár a meglévő gázerőművek is átalakíthatóak lennének.

Mellesleg, készültek valaha olyan számítások, hogy mennyire is környezetbarát egy szélerőmű? Mert az oké, hogy mikor már megy, akkor nem szennyez, na de azt elő is kellett állítani (mármint a kereket), odaszállítani, felállítani. És, hogy ez mekkora energiabefektetéssel jár, és mennyi idő alatt térül meg?

Magyarországon jelen körülmények miatt éppen ezért nem reális az, hogy minél több energiát termelünk szél segítségével, és azt közvetlenül betápláljuk a villamoshálózatba. Nálunk a hosszú távú megoldás a Paksi Atomerőmű bővítése lenne, mivel fosszíliákból nem vagyunk eleresztve, az atom pedig bizonyította létjogosultságát hazánkban (Magyarországon, a Paksi Atomerőmű termeli a legolcsóbban az áramot!). Persze, ez is szennyez (valamint nagy az energiakoncentráció, egy helyről sok energia jön, amihez úgy kell alakítani a villamosenergia hálózatot – gyakorlatilag a vezetékeket -, valamint nagy a bekerülési költség, valamint a sok tudatlan sír, hogy Csernobil, stb.), na de két rossz közül, inkább a kisebb rosszat kéne választani. A legüdvözítőbb azonban az volna, ha a szélenergiát nem közvetlenül, hanem közvetetten juttatnánk a hálózatba, így tervezhetővé válik az energiatermelés.

Rövid távon az se lenne mellékes, hogy a szélerőművek építésének árából (pontosabban a támogatásból), inkább az otthonok szigetelését, energiatakarékosságra buzdítását kéne fizetni (lehet, hogy hülyén hangzik, de biztos sokat dobna a dolgon, ha lenne ilyen akció, hogy aki minél többet spórol így, az nyer valamit, persze, úgy hangzik mint a szocializmusba, de hát ha a birka másra nem hallgat)

Critical Mass@Szombathely

Ez is megvolt tegnap. Kicsi volt, de legalább volt. KRESZ-t persze nem igen tartotta be senki. A szervezők is olyan útvonalat terveztek ahová nem lehet biciklivel behajtani (Vörösmarty-Szent Márton sarok, klatty ide a térképért), de azért buzdítottak a KRESZ betartására. Sebaj. Csak majd megint az jön le, hogy a hülye biciklisek nem tartják be a KRESZ-t, és igazuk lesz (mivel ez nem felvonulás volt, hanem közös tekerés). Volt olyan akinek ma egyszerű dolog betartása is nehezére esett, hogy szembe sávba nem megyünk.

A helyi off-line médiában (ami ugye gyakorlatilag a Vas Népét jelenti) semmi nem jelent meg előtte, hogy lesz ilyen, aztán ki se jöttek, és a mai újságba se láttam semmit erről. Így elég jónak mondható a kb. 100 ember aki összejött. Legalább egy kis pár soros valamit emgérdemelt volna, nem is kéne rögtön a címlapra tenni.

A tervezett útvonalhoz képest valami oknál fogva kimaradt a Hunyadi-Szent Fólián-Körmendi-Petőfi utcák, a Vörösmartyn jőve rögtön a Fő tér felé mentünk a Thökölyn, de így is megvolt a 7 km (útvonal). Végén bringaemelés a Fő téren, aztán kalap-kabát.

Szerencsére nem esett az eső, nem dúltak a minuszok, nem volt szélvihar. Legközelebb a Föld napján, április 22-én is lesz remélem. Biciklire fel!

Vékonyklienseket az oktatásba!

És miért? Mert néhány feladatot eltekintve teljesen kiválthatja a hagyományos PC-ket, ami alapvetően három okból jó:

• kevesebb villanyt fogyaszt
• csendesebb
• nem avul el 3 év után

Mikor nem jó ez a megoldás? AutoCAD, 3D, videóvágás, flash tanítás. Kb. ezek azok a területek ahol még (manapság) nem megoldás a vékonykliens. A többi általános célra (internetezés, szövegszerkesztés, programozás, adminisztráció) tökéletesen megfelel.

Oktatóprogramok viszont tökéletesen futnak ilyen környezetbe, és van amikor spórolni is lehet, mert elég egy licencet megvenni (amikkel oktatóprogramokkal kapcsolatba kerültem, ott nincs kikötve, hogy TS szerver esetén másfajta licenc kell, tehát elég egy licencet venni).

És miért jobb mint gépeket venni? Hosszú távon olcsóbb (bár, mint tudjuk, a magyar politikusok nem a hosszútávon gondolkodásukról híresek), mivel maguk a kliensek nem avulnak el. Elég csak a szervert bővíteni. Ami mégse annyiba kerül mint egy teljes gépparkot lecserélni.

És akkor egy kis összefoglaló a témáról:

Vékonykliens megoldáshoz kell egy erős szerver (mivel minden ezen fut), jó hálózat (minden a hálón megy át,) plusz a kliensek.

A kliensek lehetnek erre a célra gyártott vékonykliensek, de akár régi PC-k is, így nem kell kidobni az öreg p2-es masinákat (persze, azért ez nem az igazi, ez olyan felemás megoldás).
Kell egy jó hálózat, 100 mbit a kliensek felé, gigabit a szerver(ek) felé.

Megfelelő szerver, amit méretezni kell (hogy legyen elég kraft a felhasználók kiszolgálásához), plusz egy kis tartalékot is illik azért hagyni. Igazából az, hogy mire mennyit számoljunk (tehát kliensenként mennyi RAM, CPU) eléggé változó dolog, értelemszerűen egy “lassú felhasználó”, aki futtat egy alkalmazást, és lassan “működik” (ilyenek ugye akik nem igazán tudják használni a gépet) jóval kevesebb erőforrást eszik, mint egy “power user”, aki gyorsabban működik, egyszerre több alkalmazást is futtat.

Sun Ray vékonykliens, monitorral egybeépítve

Iskolai környezetbe azért jó, mivel általában órán ugyanazt az alkalmazást futatják a diákok, így a program közös részei csak egyszer foglalják a helyet (Unix-like rendszereken ilyen szempontból jobb a helyzet mint Windowson, azok jobban gazdálkodnak a RAM-mal ilyen esetben). Ami nagy általánosságba elmondható, hogy mindenképp több proci (magos) szerverünk legyen, valamint sok RAM. Windows esetén (2003, de 2k8 is hasonló e téren) a rendszernek számoljunk 768 MiBájt ramot, plusz felhasználónként egy 128 MiBájtot (Office, Firefox, amennyiben párhuzamos használatot feltételezünk), plusz legyen a rendszerbe legalább 10% tartalék (tehát min. 10%-al több felhasználóra tervezzük mint az a valóságba lesz). Powerebb usreknél számolhatunk 200-300 MiBájt rammal is. Processzorból egy mai modern sokmagos CPU már bőven elég, amúgy userenként 100-150 Mhz-et szokás számolni (64 bites CPU és OS, meg alkalmazások esetén ez kisebb is lehet), de jellemzően a ram kevés, nem a cpu.
Linux szervernél számolhatunk egy kicsit kevesebb rammal, ha a userek párhuzamosan ugyanazt futtatják.

Plusz ugye amit munkaórába meg lehet spórolni (nem kell a gépeket telepíteni, karbantartani, stb.)

Ubuntu Konferencia 2008

Nos, tegnap megvolt akkor ez is. Hát-hát. Nem nevezném életem legjobb konferenciájának. A szervezéssel semmi baj nem volt, minden teljesen normális volt, amit általában az ember elvár egy ilyen esemény kapcsán. Aztán ott vannak az előadások. Nos, ugye csak arról tudok nyilatkozni, amin ott voltam, tehát csak azokat véleményezem.

A délelőtti előadások közül ezeken voltam:

• Kadlecsik József: Tűzfalak építése ipsettel
• Czakó Krisztián: Vékonykliensek Ubuntu Linux alatt LTSP-vel

Az ipsetes előadás jó volt. Egészében. Érdekes volt, jó volt az előadás, pedig különösebben nem hoznak lázba az ilyen dolgok. Tehát itt mind a tartalom, és mind az előadás jó volt. Pont.

Ezután az LTSP-s előadás. Nos, itt már sokkal negatívabb véleményem van. A téma jó választás volt, mert érdekes, valamint aktuális. Azonban az előadás. Na, az hagyott maga után kívánni valót. Nem volt olyan nagyon rossz, de lehetett volna jobb is. Néha megakadt az egész lendülete, mármint az előadásé. Valamint majdhogynem az LTSP telepítését mutatta be (ez jó pár előadóra igaz volt). Sőt, folyamatosan az Intel Atom-os PC-t használjunk vékonykliensnek dolog ment, egy szóval nem említette, hogy léteznek dedikált vékonykliensek is. Már csak a cégük nevét kellett volna odarakni, meg azt, hogy mennyi, és mintha egy reklámot látna az ember (igaz, reklámnak tökéletes lett volna). Amit hiányoltam az pont az a rész ami a legérdekesebb. Mert azt, hogy hogyan telepítsem, állítsam be, el tudom olvasni a man-ba, nem kell ahhoz előadásra mennem. Nem igen beszélt a szerverek méretezéséről (ők mit használnak, példákat), a felhasználói reakciókról, felhasználói élményről (mennyire lassabb egy sima PC-hez képest). Érintőlegesen utóbbit érintette, de többet is lehetett volna róla beszélni. Valamint a végén kérdésként is felmerült a méretezés.

Ezután ebéd, 14:00-14:20-as előadásokat kihagytam, úgyse igen érdekel egyik sem.

Aztán délután. Ezeken voltam:

• Varga-Háli Dániel: Kollaboráció az iskolákban virtualizációval ? effektív információközlés
• Deim Ágoston: Központi felügyelet nyílt forráskódú eszközökkel
• Sütő János: Statisztikai spamszűrők (elmélet és gyakorlat)

Akkor először a kollaboráció az iskolába… Ez egy szörnyű előadás volt. Pontatlan, rossz előadásmód, hozzáértés hiánya, bénázás. Már a témaválasztásnál bebukta. (Amit tudni kell a Zimbráról: min 2, ajánlott 4 GiBájt RAM, és hol akarja használni? Középiskolába, muhaha.) Emellett nagyon sokat bénázott is. Kiírja a konzol, hogy no route to host, (ami ugye azt jelenti, hogy az if szépen lefeküdt, és a csomagok nem találnak az adott IP felé átjárót), erre nekiállta a demó gépén piszkálni a kábeleket, hogy biztos az a baj, és kábelt kell cserélni. Meg ő is szépen egy telepítési leírást akart tartani. Tisztára mintha a man-t kapná meg az ember hangoskönyvbe. Borzasztó volt (volt aki nem is bírta, és kiment…) az egész. Mintha nem lettek volna előadók, aztán hirtelen csak előkaptak valakit.

Ezután nagios. Itt az előadó profi volt, látszik rajta, hogy keni vágja az egészet, oda-vissza. Nade itt is egy telepítési leírást kaptunk. Felsorolta (volna ha lett volna idő) az összes opciót és, hogy mik azok. Nem pedig bemutatta, hogy ez miért jó, miért ezt válaszuk, stb. Amúgy az előadásmódja is jó a fickónak. Mondjuk mondta, is, hogy ez egy amúgy 4 órás előadás lenne, szóval megkockáztatom, hogy ezt a bemutatót egy nagios tanfolyamról hozta, ahol a nagios megismerése és nem bemutatása a cél.

SJ előadásáról már SJ blogjában leírtam a gondolataimat, szóval idézek magamtól:

Hát. Én nem ilyesmire számítottam. (a diát nem néztem meg előtte).

Sok technikai dolog helyett pl. egy könnyedebb, demóval tarkított előadás, jobban tetszett volna.

Mivel alapvetően ilyesmivel nem foglalkozok, és a konferencia se hardcore hozzáértőknek szólt (elvileg) szerintem jobb lett volna, ha kevesebb száraz technikai, tény, meg stb. lett volna.

Amúgy az előadás, stb. nem volt rossz

(sőt, maga az előadás is jó, egy olyan helyen, ahol mélyebb témákat érintenek, vagy én jól elértelmeztem ezt az Ubuntu konferenciát)

Tehát összeségében felemás a végeredmény. Ha a délelőttöt nézzük, akkor megfelelő szintet hozott (bár, ezt azért még lehetne emelni), ha a délutánt, akkor mélyen a mérce alatt volt. Tehát összeségében az elmegy kategóriába bele lehet rakni.

Holnap Ubuntu konferencia

És végre. Holnap Ubuntu Konferencia 2008. Azonban számomra van két rosz dolog. Az, hogy kétszer is lesz olyan, hogy megnézném az előadást, azonban egy olyan előadással lesz egyidőbe, amit ugyancsak megnéznék. Persze, így jártam.

10:30-11:15: No, az itt lévő programok közül meg úgy igazából egyik se érdekel. Talán Kelemen Gábor: Fordításmenedzsment az alapoktól előadására megyek be. De igazából ez a téma se érint annyira, bár a másik kettőnél érdekesebben hangzik.

11:30-12:15: Itt Mátó Péter: Szerverterem egy számítógépben – avagy hogyan élnek a barack lakói? előadására megyek be, azonban ugyanúgy érdekelt volna az LTSP-s előadás is (Czakó Krisztián: Vékonykliensek Ubuntu Linux alatt LTSP-vel), sőt. Lehet, hogy mégis az lesz a befutó

14:00-14:20: Czakó Krisztián: LME előadása. Se a mobilinternet, se az emacs és vim nem érdekel.

14:30-15:15: Na, ekkor lesz megin, hogy két előadásra is bemennék, de azok egyszerre vannak. Egyik Kruska Tibor: Miért használnak a legjobb vállalatok Linuxot? másik pedig Varga-Háli Dániel: Kollaboráció az iskolákban virtualizációval ? effektív információközlés előadása lenne. Talán utóbbira megyek be. Kíváncsi vagyok, hogy egy olyan ember akinek még soha nem volt közeli tapasztalata oktatási intézménnyel mennyire mondja meg a frankót (különben ez amúgy is divat). Nomeg olyat feltételez amik nincsenek egy átlag magyar iskolába (hozzáértés első körben)

15:30-16:15: Itt nem is kétséges, Deim Ágoston: Központi felügyelet nyílt forráskódú eszközökkel előadása lesz. A Nagios egy érdekes megoldás, bár még személy szerint nem ástam bele magamat.

16:30-17:15: Spamek érdekes témakör, ugy hogy SJ spamszűrős előadására megyek ebben az idősávban. Bár, ő már felrakta blogjára az előadásának tartalmát is

De szerencsére készül videó az előadásokról, így majd szépen utólag meg tudom nézni azokat amikről lemaradtam. Juppé. Csak ne kéne olyan hajnalba kelni holnap, azt nagyon nem szeretem…