2009. június 13.

Kőszegi-hegység északi része

Kedden volt egy kis időm, így az egy órás vonattal felugrottam Kőszegre és tekertem egy kicsit a Kőszegi-hegység észak-keleti részén. Erre még talán előtte nem is jártam. Viszont megérte, mert nagyon szép volt a táj és mivel nem esik a fő turistautak útvonalába, ember se igen volt.

Telefonnal csináltam pár képet

1 hozzászólás

  • Csányi László: A borjádi erdőben

    Hűs levél borít fölém könnyű sátrat,
    s a kitapintható csend egyre nő,
    álmosan állnak a mélyben a házak,
    s itt fent őrt áll egy cirbolyafenyő.
    Fekszem a fűben, kabátom ledobtam.
    Roppant lélegzetvétel a világ,
    egyszerre él és egy ütemre dobban
    az élő anyag s boldog mámorát,
    a létezésnek örömét kiáltja
    ez a derűtől ittas rengeteg,
    mert a múlt s jövő e pillanat csodája,
    amely egybefog földet és eget.
    Magam vagyok, a fűbe lehevertem.
    A végtelenbe nyújtózik a lét!
    A tenger-idő lágyan ring felettem
    s visszhangozza a madár énekét,
    a telt torokkal zengő, céltalan,
    saját hangjától részeg éneket,
    – így kellett volna, korholom magam,
    mert szívemmel az egész rengeteg
    s a közös határ minden röge mondja,
    hogy boldog, aki magának arat,
    – arcomba hullik a tölgy lomha lombja,
    míg teljes fénnyel ragyog fent a Nap.

    (Ugyan Borjád Baranyában van, a Villányi-hegységnél, de a vers hangulata talán rokon a képekből áradóval…)