2007. szeptember 16.

Szabad szoftver, nyílt forráskód

Open source logoA szoftvereknek két fő fajtája van: a zárt forráskódú, és a nyílt forráskódú szoftver. Az előbbi nem jelenti azt, hogy a szoftverért pénzt kérnek, azonban az utóbbi biztosan azt jelenti, hogy a szoftver ingyenes. Létezik ingyenes szoftver, ami zárt forráskódú (pl. Comodo tűzfal, AVG vírusirtó), azonban nem létezik olyan szoftver, amiért pénzt kérnek, és nyílt forráskódú (ugye ez azért zárja ki egymást, mert ha hozzáférünk szabadon a forráshoz, abból bármikor le lehet gyártani a programot)

Az angol nyelv nem tesz különbséget az ingyenes, és a szabad szoftver között (mind kettőre a ?free? szót használják), azonban a magyarban (szerencsére) külön szó van a kettőre.

A kereskedelmi szoftvereket gyártó cégek próbálják (próbálták?) elhitetni az (átlag?) emberekkel, hogy a nyílt forráskódú (GPL-alá tartozó, a BSD liszenszet most egyelőre hagyjuk figyelmen kívül, majd később), szabad (és ingyenes) szoftverek nem életképesek, azok soha nem lehetnek olyan jók, mint egy zárt forráskódú szoftver. Pedig ez nagyon nem így van.

Rengetek olyan nyílt forrású program van, amit széles körben használnak, él és virágzik.GNU logo

És, hogy miért? Talán azért, mert a szabad szoftvereknél nem az a cél, hogy minél több végfelhasználó gépén fentlegyen (mint a kereskedelmi szoftvereknél, ahol az a cél, hogy minél több ember vegye meg a programjukat, hogy minél több hasznuk legyen, és ezért képesek a funkcionalitást feláldozni a könnyen kezelhetőség, a ?csili-vili? oltárán), hanem, hogy az adott célt tökéletesen véghezvigye. És itt teljesen mindegy, hogy azt a programot egy ember fejleszti, vagy emberek százai, esetleg ezrei. Épp ezért a szabad szoftverek jobban működnek a kereskedelmi szoftvereknél, mivel nem a mennyiség a cél, hanem a minőség (persze, ugye akadnak jól működő kereskedelmi szoftverek, Én ezt egy percig sem tagadom!).

bsd logoA nyílt forráskódú közösség, majdhogynem a kommunizmust (a kommunizmus, mint elv) valósítja meg a szoftverekkel kapcsolatban. Az emberek a szabad idejükben fejlesztenek, tesznek hozzá, és ezért nem kérnek semmit sem! Bárki használhatja mindenféle ellenszolgáltatás nélkül osztja meg másokkal, hogy azok használják, esetleg jobbá tegyék.

Emellett a nyílt forrás hatalmas előnye éppen az, hogy bárki belenézhet a forráskódjába. Így nem eshet meg, hogy egy program olyat csinál, ami nem tetszik az embernek. Nincsenek hátsó kapuk, ?haza üzengetések?, rejtett buktatók. Épp ezért (lennének) ideálisak a szabad szoftverek az önkormányzati, állami, sőt, még a katonai szférába is, mivel lehet tudni, hogy az a szoftver mit is csinál pontosan. Egy kereskedelmi, zárt forrású programnál sosem lehet tudni, hogy épp nincs e benne egy hátsó kapu. Ezt csak az tudja, aki megírta, de az is üzleti titok, ha akarják elmondják, ha akarják nem (igaz, ha elmondanák, akkor meg nem lenne értelme megcsinálni).

Nem tudom, hogy ez miatt váltanak egyre több államban Linuxra, vagy az ingyenesség miatt, de remélem az is benne van a váltás okai között, hogy a nyílt szoftvereket tudják ellenőrizni.

Az ember kezében van a döntés szabadsága

5 hozzászólás

  • “A szoftvereknek két fő fajtája van: a zárt forráskódú, és a nyílt forráskódú szoftver. Az előbbi nem jelenti azt, hogy a szoftverért pénzt kérnek, azonban az utóbbi biztosan azt jelenti, hogy a szoftver ingyenes.”

    Már megbocsáss, de ez nem igaz. A nyílt forrása nem jelent automatikusan ingyenességet! Nézz szét pl. a RedHat oldalán! http://www.redhat.com

  • Nagy általánosságba.
    Forditva se mindig ugy van. (Én a nyilt forráskodot a GPL-re értem, a Redhat nem tartozik alá)

  • Ok. De akkor írj GPL-t, ne csupán nyílt forrást. 🙂
    Egyébként a mondanivaló nagy részével egyetértek. Különösen üdvös lenne sztem nálunk az állami szektorban (és azonbelül főleg az oktatásban) általánossá tenni a nyílt forrású szoftverek használatát, igaz, ez nem történhet meg egy csapásra. Sztem a nyílt forrású dokumentumok általános használatával lehetne kezdeni a dolgot (vagy hogy nevezzem, de gondolok itt pl. az ODF-re), ahogyan pl. Norvégiában is csinálják.
    Kellemes Ünnepeket!

  • a hollandok is átálltak nyilt forrásu dolgokra az állami szektorban.

    végulis logikus, egy olyan formatumra ami onmagaval nem kompatiilis (doc ugyebár) nem lehet az állami mukodest epiteni. mivan ha majd az office2010 nem nyitja meg az office 97-ben csinalt doksit!

  • […] egyébként viszont bátran nyissunk az ingyenes alternatívák felé. Létezik a free-nek egy másik megközelítése, ahol zárt, mások által nem ismert forráskódú program alapverzióját ingyenessé teszik. A […]