Összes bejegyzés itt: "Linux"
2007. november 2.

Mit használok a gépemen?

Itt olvastam egy ilyen listát, gondoltam összedobom Én is a sajátomat. Nem teljes körű, de remélem majd minden benne van.

Operációs rendszer: Linux. Mi mást? Sokáig Windows XP-t használtam de meguntam. Sok minden nem ment. Linux alatt se megy minden, de itt legalább tudom, hogy miért nem megy. Pedig még XP licencem is van…

Grafikus felület: X.Org, és ablakkezelőnek a KDE. A GNOME nem jött be nekem, ami még jó (és jó gyors) az az Xfce. Bár, eléggé sokat használom a konzolt is. Van amit egyszerűen gyorsabb ott megcsinálni mint kattintgatni. Viszont a KDE igazából egy egész programcsomag, nem csak egy ablakkezelő.

MP3 lejátszó: AmaroK mi más. Tud mindent amire az embernek szüksége lehet, lehet címkézni, leszedi a dalszöveget a netről, az előadóról infót szed a Wikipediáról, könnyű kezelni, meg még egy csomó apróság. No meg támogatja a Last.fm-et is.

Csevegőprogram: Pidgint használok. MSN, ICQ is megy vele, meg az IRC is. Kell még több? Még Windowson használtam Miranda-im-et, az is jó kis program, csak sajnos nincs Linuxos verziója.

Fájlkezelő: A Konqueror egész jó, ha meg bonyolultabb dolgokat akarok, akkor Krusadert válsztom. Ízlések és pofonok.

FTP: KFTPGrabber. Tud mindent ami kellhet az embernek. Támogatja a tabokat, tudja az sftp-t, tudja folytatni a letöltött fájlokat, el lehet mentetni a munkamenetet. És listája van, ha neadjisten kifagy a gép vagy a program, utána ha elindítom ott folytatja a le vagy feltöltést ahol abbahagyta. Néztem még a Krusadert is FTP kliensként, de annyira nem jött be, nem tudom miért, olyan más az érzés. Meg baja van az UTF8-as fájl nevekkel sftp-n.

Böngésző/levelező/RSS figyelő: Böngészőnek Firefox, levelezni Thunderbird, RSS-nek meg Akregator. Firefoxot már a kezdetektől használok, Thunderbird is elég rég óta figyel a gépemen, az Akregatort viszont csak nemrég fedeztem fel, előtte a Thunderbirdöt használtam RSS olvasónak, viszont annak nem valami jó. Mostanában viszont mintha egyre többször használnám a Konquerort böngészésre is. Nagyon kézreáll az is, no meg teljesen integrálva van a rendszerrel.

Videólejátszó: Hát, ha olyanom van akkor elindítom a VLC-t és azzal nézek filmet (amúgy a VLC Windowson is nagyon jó, beépített kodekekett használ, így nem kell a Windowsra mindenféle szir-szar kodekekett telepíteni), amúgy a Kaffeine-t. Tud listákat, eddig nem volt vele gondom. Azt tudja amit kell, lejátssza a videókat.

Torrent: KTorrentet használok. Elsősorban azért, mert KDE-s cucc, másrészt meg jó. Első ránézésre ?Torrent klón szerű a dolog, azonban sokat tud. Lehet bővíteni a tudását pluginekkel is.

Tűzfal: Iptables, mi más. Kézzel összerakva. Működik, van öröm és boldogság 🙂

Szerkesztő: Elsősorban SciTE, másodsorban Kate. Mindkettő jó, tudja színezni a kódot, kicsi, gyors, működik.

Irodai csomag: OpenOffice.org. Próbáltam a K-s irodai csomagokat is, de azok nem jöttek be. OOo tud mindent ami nekem kell.

2007. október 31.
Az index megint alkotott bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Az index megint alkotott

Ubuntu alternatív logoVan ez a cikk az Indexen. Már a címe is gáz, nem, hogy a tartalma. Röviden és tömören egy szenzációhajhász (najó, végülis mit várjon az ember az indextől) Linux fikázó, Vista tömjénező írás.

Kezdjük. Siránkozik a kodekek miatt. Nos, mi a bonyolult abba, hogy az ember megnyit egy mp3-at (vagy divx-et, xvid-et, vagy akármit), a rendszer mondja, hogy nincs kodek, telepítsük? Hát, persze, rakd csak fel, és felrakja. Windows alatt, hogy is van? Töltsd le magadnak kézzel, és rakd fel kézzel, és ha szerencséd van jó lesz az a kodek amit leszedtél. Ha nem, akkor meg IJ. Automatikus kodek telepités ott nincs, ugyan már…

Én nem tudom, hogy a cikk írója mit hozott össze, de ha elkezdek írni valamit a fájlkezelőbe, rögtön ugrik az adott nevű dolgokra (pl. megnyitom a mappát, beírom, hogy ?x?, odamegy az ?x? kezdetű mappákra, beirom, hogy ?v?, odamegy az ?xv? kezdetű mappákra, stb.)Index logo

Amúgy Én személy szerint mappa szerkezetben csoportosítom a fájljaimat, nem pedig ömlesztve vannak egy mappába. Ez legalább OS független…

Mit ért a szerző az alatt, hogy ?A frissen feltelepített Ubuntu ezúttal rögtön felismerte a wifi- és bluetooth-adaptert, de csak azért, mert még Windows alatt benyomtam a hardveres kapcsolót.?. Hát, könyörgöm, most felismerte vagy nem? Ha felismerte, akkor meg mi a baj? Meg milyen hardveres kapcsolo? Ha tényleg hardveres az a kapcsoló, akkor az OS független, ha meg szoftveres, akkor meg csúsztatás van a cikkbe. A kedves szerző keveri a szezont a fazonnal. (Nomeg aztán nagyon populáris dolog a HSDPA adapter, minden második ember azzal futkos, hogy külön ki kellett emelni. És, hogy is van Vista alatt?) Amúgy pl. itt működött…

Mi a baj a kereséssel? Mert Windows alatt nem kell problémák megoldásához a netet bújni? Vagy a kedves cikkíró nem tud keresni a neten?

Tovább nem értem ezt a dolgot, hogy ?Muszáj volt megbuherálni a kinézetet is, mert Linux alatt a weboldalak egészen máshogy néznek ki, mint Windows alatt, és így elég nehéz online újságot gyártani.?. Hát, először is, nem, hogy Linux alatt, de minden böngészőben máshogy néz ki egy weboldal. Sőt! Az MS böngészőjébe két verzió is máshogy jeleníti meg az oldalt.

Meg nem értem, hogy mit sír, hogy nem tud újságot gyártani, azt hittem, hogy újságíró, nem pedig grafikus/webmester. Az, hogy hogy néz ki, az talán nem az újságíró feladata nem? Én eddig még semmi extra betűtípust nem raktam fel, és nem néznek ki az általam látogatott oldalak máshogy Linux alatt mint Windows alatt Firefoxban. Biztos Én vagyok a hülye. Az, meg, nem tudom mióta hátrány, hogy a felhasználó dönthet a rendszerérő. Bár, az is igaz, hogy birkának lenni könnyebb mint gondolkodni. No meg, ha belemegy a Részletekbe mit várt ott, ha nem részleteket? Azért részletek, mert ott akkor részletesen be lehet állítani…

Ezt a cikket szerintem úgy írta meg, hogy nem volt hozzá semmi kedve, és gyorsan fél óra alatt letudta. Olyan kelletlenül, vagy, hogy mindenképp egy Linux fikázó cikket ír. Vagy ami még rosszabb szponzorálták…

2007. szeptember 16.

Szabad szoftver, nyílt forráskód

Open source logoA szoftvereknek két fő fajtája van: a zárt forráskódú, és a nyílt forráskódú szoftver. Az előbbi nem jelenti azt, hogy a szoftverért pénzt kérnek, azonban az utóbbi biztosan azt jelenti, hogy a szoftver ingyenes. Létezik ingyenes szoftver, ami zárt forráskódú (pl. Comodo tűzfal, AVG vírusirtó), azonban nem létezik olyan szoftver, amiért pénzt kérnek, és nyílt forráskódú (ugye ez azért zárja ki egymást, mert ha hozzáférünk szabadon a forráshoz, abból bármikor le lehet gyártani a programot)

Az angol nyelv nem tesz különbséget az ingyenes, és a szabad szoftver között (mind kettőre a ?free? szót használják), azonban a magyarban (szerencsére) külön szó van a kettőre.

A kereskedelmi szoftvereket gyártó cégek próbálják (próbálták?) elhitetni az (átlag?) emberekkel, hogy a nyílt forráskódú (GPL-alá tartozó, a BSD liszenszet most egyelőre hagyjuk figyelmen kívül, majd később), szabad (és ingyenes) szoftverek nem életképesek, azok soha nem lehetnek olyan jók, mint egy zárt forráskódú szoftver. Pedig ez nagyon nem így van.

Rengetek olyan nyílt forrású program van, amit széles körben használnak, él és virágzik.GNU logo

És, hogy miért? Talán azért, mert a szabad szoftvereknél nem az a cél, hogy minél több végfelhasználó gépén fentlegyen (mint a kereskedelmi szoftvereknél, ahol az a cél, hogy minél több ember vegye meg a programjukat, hogy minél több hasznuk legyen, és ezért képesek a funkcionalitást feláldozni a könnyen kezelhetőség, a ?csili-vili? oltárán), hanem, hogy az adott célt tökéletesen véghezvigye. És itt teljesen mindegy, hogy azt a programot egy ember fejleszti, vagy emberek százai, esetleg ezrei. Épp ezért a szabad szoftverek jobban működnek a kereskedelmi szoftvereknél, mivel nem a mennyiség a cél, hanem a minőség (persze, ugye akadnak jól működő kereskedelmi szoftverek, Én ezt egy percig sem tagadom!).

bsd logoA nyílt forráskódú közösség, majdhogynem a kommunizmust (a kommunizmus, mint elv) valósítja meg a szoftverekkel kapcsolatban. Az emberek a szabad idejükben fejlesztenek, tesznek hozzá, és ezért nem kérnek semmit sem! Bárki használhatja mindenféle ellenszolgáltatás nélkül osztja meg másokkal, hogy azok használják, esetleg jobbá tegyék.

Emellett a nyílt forrás hatalmas előnye éppen az, hogy bárki belenézhet a forráskódjába. Így nem eshet meg, hogy egy program olyat csinál, ami nem tetszik az embernek. Nincsenek hátsó kapuk, ?haza üzengetések?, rejtett buktatók. Épp ezért (lennének) ideálisak a szabad szoftverek az önkormányzati, állami, sőt, még a katonai szférába is, mivel lehet tudni, hogy az a szoftver mit is csinál pontosan. Egy kereskedelmi, zárt forrású programnál sosem lehet tudni, hogy épp nincs e benne egy hátsó kapu. Ezt csak az tudja, aki megírta, de az is üzleti titok, ha akarják elmondják, ha akarják nem (igaz, ha elmondanák, akkor meg nem lenne értelme megcsinálni).

Nem tudom, hogy ez miatt váltanak egyre több államban Linuxra, vagy az ingyenesség miatt, de remélem az is benne van a váltás okai között, hogy a nyílt szoftvereket tudják ellenőrizni.

Az ember kezében van a döntés szabadsága

2007. szeptember 8.
Miért használok Linuxot?! bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Miért használok Linuxot?!

Én Linuxot (LinuxMint-et egész pontosan) használok. És, hogy miért?

Azért mert jobb. Nem azért használom mert félek a ?szoftverrendőrségtől? (igazat megvallva van is egy Windows XP Home liszenszem), hanem mert jobb. És miért jobb? A fene se tudja. Talán azért mert nyílt forráskódú, és szabadabb érzést biztosít. Vagy csak mert jobban össze vannak rakva a disztribúciók (mostanában az Ubuntu nagyon nyomul, igaz, nagyon frankó kis rendszer főleg ha az ember először telepíti).

Mikor legelőször kapcsolatba kerültem a Linuxszal, még nagyon gyerek cipőben járt. Ha jól emlékszem egy Slackware-t telepítettem először. De lehet, hogy egy Red Hat volt. A fene se emlékszik már rá, nem ma volt…Slackware logo

Én szeretem használni a Linuxot (igazából a Windows-zal sincs bajom, azt is tudom használni), elsősorban azért, mert megvan a lehetőség, hogy ha nekem nem tetszik valami, akkor azt átírjam, beállítsam úgy, ahogy nekem tetszik. És ezalatt a teljes rendszert kell érteni, azt és úgy állítok be amit akarok. Igaz, Windowsba is lehet minden félét állítani, azonban az mégse olyan. No, meg egy csomó minden le sincs MS-éknél dokumentálva.

Sokan fikázzák a Linuxot (meg a Windowst is), aminek Én semmi értelmét nem látom. Van amire ez jó, van amire az.Red Hat logo Például a Microsoft Tartomány megoldása (Active Directory) előtt le a kalappal. Szépen össze van rakva, Linuxon ilyen rendszert nehezebb összepakolni (házirendek, meg ilyesmikre gondolok). Persze, nem lehetetlen, csak nincs ennyire összerakott rendszer. Viszont az biztos, hogy egy Windowst nem raknák be tűzfalnak. Mint ahogy egy Linuxot sem játékra terveztek. Ez van.

Viszont az értelmetlen Linux vs. Windows vitának nem tudom, hogy mi értelme van (épp ezért értelmetlen 🙂 ). Mindenki azt használja ami neki a legszimpatikusabb (meg amit a pénztárcája megenged), aki egy amerikai monopólium termékét akarja használni az használja azt. Addig jó, amíg megvan a döntés szabadsága.

Windows XP home logoViszont ahhoz, hogy az ember választani tudjon minél többfélét ki kell próbálnia. Hát, máshogy ez sajnos nem megy. Mert az ember olvashat más tapasztalatairól, azonban az mégse az, mintha az ember maga próbálja ki. Nemde?

Szóval tessék csak minél többféle OS-t kipróbálni, hogy az ember fia (és lánya) tudjon választani, hogy neki melyik a legjobb…

(Azonban az illegális szoftverhasználatot kéretik kerülni. Azért az mégse szép dolog. A kenyérért is fizetünk a boltban, akkor a szoftvert is vegyük meg. Ha meg nem akarjuk megvenni, akkor keressük meg az ingyenes alternatíváját. Mert jó pár programnak van ingyenes alternatívája. Lehet, hogy egy kicsit másabb, vagy nem tud annyit, de legalább ingyen van. Szóval csak óvatosan az illegális szoftverekkel…)

2007. augusztus 9.

LinuxMint

LinuxMint LogoNemrégiben olvastam a magyar Ubuntu oldalon erről a LinuxMint rendszerről, amiről azt írták, hogy egy (k)ubuntu alapú rendszer, viszont már alapból benne vannak a videó és hang kodekek, valamint más program körítés van benne.
Ezt nem lehetett kihagyni, gyorsan neki is álltam és letöltöttem. A KDE-s verziót töltöttem le (nekem szimpatikusabb a KDE mint a GNOME) a LinuxMint weboldaláról (a telepítő egy 951 MiBájtos ISO, ami ?LinuxMint-3.0-KDE-BETA-013? névre hallgat, és azért béta, mert ez még elvileg béta.).

Mivel CD-re nem fér ki, ezért feláldoztam neki egy üres DVD-t (nincsenek itthon az újraírható DVD-im), aztán már indítottam is a lemezről a rendszert (no, nem azért mert csak, hanem a meglévő Ubuntum úgyis széjjel ment, egy kicsit sikerült a függőségeket szétzilálnom, pl. nem volt hajlandó magától kikapcsolni, igaz, nem is Ubuntu volt, hanem már Kubuntu, de eredetileg Ubuntu volt 🙂 Szóval mindenképp újra akartam rakni, és akkor most itt a lehetőség). Ugyanúgy indul mint egy (k)ubuntu, live CD módban, igaz, itt nem lehet kiválasztani bootoláskor a magyar nyelvet, azonban a billentyűzet kiosztást igen (igaz, mint később mikor megy a rendszer kiderül, hogy ezt nem veszi figyelembe a KDE, de sebaj, utána be lehet állítani), aztán már tölt is…

LinuxMint CassandraPár perc várakozás (ugye a DVD azért eléggé lassú) szépen feláll a rendszer, szép (vagy nem, ízlések és pofonok) zöld színben pompázik. Ugyanúgy mint az ubuntunál itt is van egy Install ikon az asztalon, a telepítő is ugyanolyan (itt már ki lehet választani a magyar nyelvet, és úgy is kommunikál az emberrel). Milyen jó, hogy mikor először felraktam a Linuxot a /home-ot külön partícióra raktam, így most csak elég formázni a / partíciót meg a swapot (igaz, ezt kézi módszerrel kellett megcsinálnom, ugyanis nem ismerte fel, hogy ott egy Linux ? főleg, hogy Ubuntu ? volt, és le akarta az egészet törölni). Aztán szépen felmásolta a fájlokat, meg minden, ami viszont furcsa volt, hogy nem akart kimászni a netre a magyarosításért (ugye az Ubuntu, ha CD-ről telepíti az ember, akkor a netről szedi le a magyarosítást mert az nincs rajta a CD-n), de először azt hittem, hogy azért a majd egy gigába belefért a KDE meg a progik magyarosítása is. Aztán kiderült, hogy tévedtem…
Szóval telepítés (nem is jó ez a szó rá, mert gyakorlatilag csak felmásolja a DVD tartalmát a lemezre és kész) után újraindítás, és már száguld is a rendszer. Szépen be tudok jelentkezni a telepítéskor megadott felhasználói névvel, és minden beállításom ugyanúgy fogadott, ahogy azt még az Ubuntu alatt hagytam. Igaz, panaszkodott egyet, hogy valami progit nem tudott elindítani, mert nem találja, de hát ahhoz képest, hogy egy másik OS került rá, ez egész kicsi apróság (majd, ha a Windows tud ilyet…). Aztán ugye most jön az, hogy fel kéne rakni a magyarítást, mert jó az angol is, de ha már tud magyarul akkor miért ne… Keresem a Synapticot, de hát az nincs benne, no, sebaj, parancssorból felrakom a Synapticot, és már szépen grafikus felületen lehet telepíteni a magyar nyelvet (a következő csomagokat telepítettem Én (szóval, ha valaki magyarítani akarja, akkor a lista elő csak sudo apt-get install, és a többit be lehet másolni): aspell-hu ihungarian kde-i18n-hu language-pack-hu language-pack-hu-base language-pack-kde-hu language-pack-kde-hu-base language-support-hu myspell-hu openoffice.org-help-hu openoffice.org-hyphenation-hu openoffice.org-l10n-hu thunderbird-locale-hu mozilla-firefox-locale-hu-hu)

Töltöget pár megát, aztán szépen be is állítja magát magyarra (ha meg nem, akkor meg a KDE vezérlőpultján meg lehet tenni). Nekem a KDM felületet nem rakta át magyarra, de kézzel ezt is meg lehet tenni (jajj, de mire rájöttem, hogy azért nem fogadja el a jelszót, mert nem magyar a kiosztás…)
LinuxMint asztal a Tasty menüvel Hát, körülbelül .ennyi, mivel meglévő profilom volt, ezért nem jelent meg az-az idegesítő Tasty menü (nekem jobban bejön a hagyományos KDE menü), meg a beállítások is a helyükön voltak.

Persze azért egy kicsit kellett ezt is gyúrni, Én személy szerint leszedtem az általam soha nem használt programokat, meg felraktam egy-kettő programot (pl. Gaim, SciTE, Kdiff3, tömörítők, meg hasonlók, ja, meg mc, amit nem tudom miért nem raknak bele alapból, egy nagyon hasznos kis program ez) és kész.

Szerintem ez a LinuxMint igazából nem is egy Ubuntu alapú rendszer, hanem egy Ubuntu (vagy speciel most Kubuntu, sőt van is benne alapból Kubuntus ikon, meg szöveg) amire alapból felrakták a népszerű programokat, meg videó és hang kodekeket, meg flasht, meg javat, szóval olyan dolgokat amit az ember amúgy is feltelepítene. (ja, lehet, hogy eddig nem említettem, de az Ubuntus tárolókat használja, szóval minden tárolóból elérhető program alapból telepíthető rá)
Ami negatívum az az, hogy nem veszi figyelembe a bootoláskor megadott billentyűzet kiosztást (legalábbis a magyart nem), valamint a telepítő nem tölti le (vagy legalább megkérdezi, hogy letöltse-e) a magyarosítást. Bár, az is igaz, hogy rá fért volna a DVD-re. Merthogy így is 950 MiBájt a telepítő, ami már CD-re nem fér ki, tehát DVD-re kell írni, és akkor még van kb. 3300 MiBájt szabad hely, abba meg belefért volna egykét lokalizáció (meg skin, meg hang, meg egér témák, meg ilyesmik is, no, meg az mc is). Ja, meg azért fent lehetett volna a Synaptic gyárilag.
De azért összességében egy jó kis Ubuntu kiadás ez, csak tudnám, hogy mi a béta rajta…

2007. május 31.
SuliXerver 2.4 megnézése közelről bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

SuliXerver 2.4 megnézése közelről

Na szóval, így, hogy megtudtam, hogy lehet beszerezni 30 napos tesztverziót rögtön le is töltöttem, és most akkor telepítem a rendszert, hogy megnézzem, hogy mégis milyen.

A tesztkörnyezet egy virtuális környezet (így a legegyszerűbb, nomeg mindig így szoktam) ami a gépem prociját használja (turion x2 1,6 ghz) meg kapott 384 ramot, elég-nem elég ez van, ezt kell szeretnie. Akkor most megnyomom a start gombot, és most ugrik a majom a vízbe.
BootÓ, milyen kis grafikus indítóképernyő jött most így hirtelen fel, egész pofás, és még ha megnyomom az F2-t még információt is kapok (de miért nem az F1?), igaz a #244d65-es háttéren a #757575-ös és #829296-os betűszín nem épp a legszerencsésebb. No, a cd-ről indítva nem a telepítő akar elindulni rögtön, hanem merevlemezről akarna indítani a rendszert, persze olyan még nincs. No, akkor írjuk be, hogy ?linux? (az F2-re előjövő információs ablak ezt mondta) és indul is a telepítő (no, de miért nem alapból az indul? Nem nagy hiba, de eléggé zavaró, szerintem….), amit ?anaconda?-nak hívnak, és X alatt megy ? Én személy szerint jobb szeretem a konzolos-menüs telepítőket, mert ugye, mert az jobb.

Az első ami rögtön szembetűnik, hogy a képernyő jobb oldalán van egy információs rész, ahol mindenféle okosságokat olvashatunk a dolgokról. Ezután jön a szokásos nyelv és billentyűzetkiosztás választása, alapból természetesen a magyart ajánlja fel, majd mielőtt bejönne a partícionálás rész, egy kis pop-up ablak tájékoztat, hogy ő most előző telepítést keres, gondolom, ha találna, frissítene, de mivel nálam nem talált ezért feljön a partícionálás rész következik. Most már rajtam a választás súlya, hogy hagyom, hogy magától partícionálja, vagy Én akarom ezt megtenni a Disk Druid segítségével. Nos, akkor hagyjuk rá, elvégre ez nem egy olyan disztro ami vérprofiknak készült. Azért mielőtt lezúzza a merevlemezt a partícionáló, megkérdezi, hogy megmaradjon valami partíció, meg milyen lemezt akarunk partícionálni, megy ilyen dolgok, nos nálam az összes lemezt (azt az egy szem 8 gigásat) partícionálhatja nyugodtan. Jah, meg alul van egy kis pipa, hogy partíciók listájának megtekintése, és szükség esetén módosítása, nos ez jó, így azért átnézhetem előtte, hogy mit akar művelni. Nosza, tovább… Nos, magától azt csinálta, hogy létrehozott egy /boot-ot ext3-mal, meg a maradék helyen egy LVM-et, amiben megcsinálta a /-ot, a /home-ot meg a /var-t nomeg a swapot, mind ext3 ? a swap persze nem-, és méretük meg 960, 4896, 1984 meg 192 a swapnak. Nos, mivel nekem ez megfelel, ezért tovább. Hoppá, jött egy ablak, ami figyelmeztet, hogy a / kisebb (legalábbis gondolom, hogy ezt érti gyökérpartíció alatt) kisebb mint 2 GBájt, és, hogy ez nem elég a SuliXerver telepítéséhez, nomeg a a /var is kisebb mint 3840 megánál, ami kisebb mint az ajánlott meg még a szokásos hülyeség, hogy kevesebb swap van mint amennyi ram van a rendszerbe (ezt a hülye logikát amúgy. Sok ram kis swap, kis ram több swap, mi a fene olyan bonyolult ezen? Most ha van az embernek 4 giga ramja, ahhoz elég egy 100-as swap, mert négy gigába férjen már el a drága…) De mint látom azért ügyesen megoldotta az automatikus méretezést a telepítő, no akkor ideje bevetni az emberi elmét. A megadott méretekkel átpartícionáltam az egészet, persze a swap miatt így is nyavalyog, de nem érdekel, én vagyok a főnök (szerencsére), ezért egy Igennel letudom a figyelmeztetést. Ezután jön a GRUB beállítása, itt minden jó alapból nem kell semmit módosítani. Aztán ha akarok telepíthetek további nyelveket, de én nem akarok, úgy-hogy csak simán tovább (olyan windowsos fílingje van így). No, most ezután az időzóna beállítása, majd tájékoztat, hogy telepítés után hol találom a naplókat, meg ilyenek, aztán ha a továbbra bökök kezdődik a telepítés (hmm, mintha valami kimaradt volna… Hát persze! A csomagok kiválasztása, vagy valami hasonló dolog. Nem baj, biztos jó amit feltesz) Ezután aztán kezdődik a móka, formáz, telepít, meg ilyenek amik ilyenkor szokás.

IndításNo, most már végre indul a rendszer. Hmm, meglepően gyorsan átvált X alá az indulás folyamán, de végül is mindegy, hogy mi alatt tölt be a rendszer. Megint bejött a telepítő, most akkor lehet beállítani a rendszert. A beállítás egy liszensz elfogadásából áll, majd a dátum beállítása, majd a monitor-videokártya-felbontás dolog, majd elindít egy böngészőt, és a további beállításokat webes felületen lehet megejteni (persze, ezt azért előtte elmondta ám). Első körben megkérdi, hogy mi az iskola neve, majd az iskola ?domén? nevét kérdi (persze itt nincs leírva, hogy ez most a belső hálós tartománynév lesz, vagy a közhálós domain név, de lehet, hogy a kézikönyvbe benne van, no, majd meglesem aztat is. Majd még ezen az oldalon kell beállítani, hogy milyen felállásban kapcsolódunk a netre, hogy közvetlenül kapcsolódik a netre, és ez a gép osztja meg a netet, hogy van előtte egy router de azért ez is megosztja a netet, és a harmadik ? ami jelenleg nem elérhető -, hogy nem végez routolást a masina. Aztán további beállítások még (ez már másik ?fülön? van), hogy mi legyen a belső hálós ip, hány terem van, aztán egy következő fülön a felhasználókat lehet beállítani, majd a biztonságot ? root jelszava, gép elérhetősége ssh-n, meg https-n meg ilyenek, meg hogy a tanulók levelezhetnek e kifele, valamint, hogy a tanárok elérhetik-e a diákok mappáit -, és a csoportmunkát, és aztán lehet menteni. No, most, hogy már tényleg mentettem a dolgokat , a rendszer teljesen feláll ? hálózat, meg ilyenek ? létrehozza a megfelelő dolgokat ? ssh kulcsok, DNS bejegyzések stb. ? ez idő alatt simán el lehet menni egyet kajálni, vagy hasonlók, nálam eléggé sokáig tartott a dolog, de hát ezt úgyis csak egyszer kell megcsinálni, ráérünk, nem kerget a tatár. Azért csak elérek a végire, szép nagy zöld betűkkel kiírja,hogy telepítés vége, aztán lehet bezárni az ablakot (ezt nem írja ki a végin, csak az elejin, ezt csak én mondom). Aztán megkérdezi, hogy elfogadjuk e a beállításokat, vagy újrakezdjük, nos hát értelemszerűen, én elfogadtam, aztán bejött a telepítő, ahol tudatja velem, hogy vége a telepítésnek.

BejelentkezésMost, hogy elindult, kéri a felhasználónevet, meg az előbb beállított jelszót, aztán indítja a Gnome-ot. És kapok egy asztalt. De! maga a beállítás (mármint a rendszeré) webes felületen történik. Akkor meg mi a fenének egy X, hozzá Gnome-mal, és felhasználói programokkal? Ráadásul root-ként lép be, így olyan hamar tönkre lehet vágni a rendszert, hogy ihajj. Elég lenne egy sima konzol, így egyrészt kevesebb cuccot kéne feltenni, amiből következik, hogy kevesebb alkalmazás, ami ugye kevesebb betörési pont. Nomeg az egyszerű tanár aki ?rendszergazdai? funkciókat is betölt hobbiból nem fog nekiállni netezni rajta.
No, nembaj, ezen túltettem magam, akkor nézzük, hogy mit csinál ha rákattintok az asztalon levő Csoportmunka ikonra. Hmm, érdekes, bejön egy oldal, csak CentOSépp nem az aminek kéne (legalábbis szerintem) Ugyanis egy ?Apache 2 test page, powered by CentOS? oldal jön be, meg akkor is ha az admin felületre akarnék bemenni. No, itt valami nem kerek, az már egyszer biztos. Nos, lehet, hogy most máűr tényleg szereznem kéne egy kézikönyvet hozzá. Viszont a CD-n nincs fent, így előbb netközelbe kéne kerülnöm (most, hogy írom ezt, itthon, itthon nincs net).

No, közben letöltöttem a netről a kézikönyvet, és hát nem tudom most mi van, de be kéne jönnie az admion felületnek. Nembaj, akkor azt most nem nézem meg. Fogalmam sincs, hogy Én baltáztam el valamit, vagy nem, majd később kiderül.

Szóval, összegzés: Még mindig zavar, hogy egy szervernek szánt disztribúcióban van X, meg egyéb felesleges alkalmazások (mikor a felügyelet úgyse onnét történik, na, jó, kivétel az érettségi mód, amit csak onnét lehet megszüntetni, de biztos meg lehetne oldani). Végülis nem olyan rossz rendszer ez, főleg ha azt nézzük, hogy nem is drága (tizenegykétezer ft ha csak a rendszert vesszük meg). No, jó lehet olyan helyre ahol nincs hozzáértő ember, mivel lehet venni teljes terméktámogatást is hozzá (igaz, ez már húzósabb, mert százezer ft felett van), bár, ugye aki ért a Linuxhoz (mármint úgy tényleg-igazából), az szerintem ilyennel se fog bajlódni mikor maga össze tudja dobni (Én se szórakoznék ezzel…). Aki meg Windowsos szervert üzemeltet (azt se feledjük, hogy a középiskolák kapnak ingyen egy Windows Servert!) az meg nem hinném, hogy át fog térni rá. Ha nem ért hozzá, akkor azért – merthogy Linux – ha meg ért hozzá akkor meg azért. Főleg ha az ember még ért is a Windows rendszerhez – esetleg még képzett is, mármint nem tanárként, hanem rendes rendszergazdaként. No, de azért tényleg jó választás ez a rendszer annak akinek fontos az, hogy ott legyen mögötte a terméktámogatás (nincs ideje, vagy nem akarja a netet túrni a problémák megoldásáért) és egy mindennel felszerelt hálózatott szeretne üzemeltetni.

2007. április 28.

SME Server

SME LogoOlvastam erről az SME szerverről az interneten, meg levlistán is írtak, hogy ez egy tök jó linux szerver kevésbé hozzáértőknek. No, hát akkor lássuk mit tud ez a kicsike?

Ahhoz, hogy élvezhessük e disztribúciót, egy 475 megás isot kell letöltenünk és cd-re írnunk. Nézzük, mi van a cédén: az első és legfontosabb – ami amúgy mindenhol ott van – a readme.txt. No, igen, vajon milyen információkat fog szolgáltatni nekem. Hmm, először is ha minden igaz, akkor ez egy 2006 december 31-ei kiadás, legalábbis ez a dátum áll itt. A szokásos újdonságlistán kívül amit itt megtudtam, hogy a CentOS 4.4-ből építkezik a rendszer, mondhatnánk úgy is, hogy CentOS 4.4 alapú.

Akkor most jöhet az, hogy betolom a cédét, és megnézem, hogy milyen a gyakorlatba. Szépen elindul cédéről, de hát ezt ma már minden OS-től elvárjuk ugye. Miután elindult, rögtön az első dolga a telepítőnek, hogy letesztelje a cd állapotát, hogy minden rendbe van e. A telepítő nem grafikus, hanem “grafikus konzolos” vagy hogyan hívják, ja, persze, megvan, menürendszeres. Ez nem baj, szeressük az egyszerűséget, ne kelljen mar a telepítéshez is egy erőmű. No, most kérdezi tőlem, hogy milyen nyelven szóljon hozzám, magyar nincs a listán, szóval marad az angol, majd megkérdi a billentyűzet kiosztást, itt már ott a szokásos hu és hu101. Tehát akkor hu. Aztán jön egy figyelmeztetés, hogy minden lemezt újra partíciónál és minden adat elveszik. Nos, mivel Én egy üres virtuális gépen próbálom, nyugodtan kiélheti magát, és mindent törölhet. De nem, még nem csinál semmit, csak megkérdezi, hogy milyen időzónába vagyunk. No, ezután már tényleg elkezd formázgatni meg telepíteni. Érdekes, nem kérdezte meg, hogy mit szeretnék telepíteni meg mit nem. No, majd meglátjuk hogy mit rak fel. Aztán majd telepítés után lehet leszedni a felesleges cuccokat. Ha megvolt a másolás – ez nálam olyan 5-7 percet vett igénybe – akkor máris újra akar indulni a rendszer. Akkor induljunk újra?

SME webadmin
No, újraindítás után folytatódik a telepítés. Most akkor bekéri az admin jelszavát, majd a domain nevünket, meg gépnevünket, majd az ip címet, amit szeretnénk, meg a hozzá tartozó alhálózati maszkot. Tehát eddig csak a szokásos. Hmm, de most jön egy jó kérdés: azt tudakolja a gép, hogy ez a gép csak szerver, vagy szerver és átjáró (gondolom átjáró alatt a router funkciókat érti). Nekem csak szerverként kell, nincs mit routolnia, szóval azt választom. Ezután a DNS szerver címét tudakolja meg, majd, hogy aktiváljuk e ezeket a beállításokat. Persze, miért ne!

Ahogy nézem a szolgáltatásokat amik éppen indulnak, eléggé full-extrás ez a rendszer. Van benne minden, ftp, mail, web, sql szerver, meg a többi ami szokott lenni. Na, bejelentkeztem, beírtam az első parancsot amit ilyenkor szoktam, az mc-t, és láss csodát, alapból fel van telepítve az mc 🙂 plusz pont. Olvastam, hogy ez azért jó, mert van szép webes felülete, ahol lehet állítgatni mindenfélét. Na, de hol van? Én nem találom? És dokumentációt se találtam nagyon? Nem baj, nézzük a httpd.conf-ot, az talán segít, és igen, így van. A webes adminisztrációs felület pedig a https://szervercime/server-manager címen lakozik, ami pedig az admin felhasználóval érhetjük el.

Akkor nézzük a webes felületét: nem egy fontos dolog, de elsőre szépen néz ki (kis egyszer, jól eltalált színekkel). Jó sok dolgot lehet itt beállítani, majdhogynem akinek nincsenek extra igényei mindent be tud állítani itt, többek közt a levelező kiszolgálót (van webmail is, Horda-t használ, ami szinten egy kis kellemes webmail felület), a Sambat, a tűzfalat, a felhasználókat, honnan érhessük el a szerver különböző szolgáltatásait. Egy szó mint száz összességében meg vagyok elégedetve ezzel a felülettel, kellemes a használata, és eléggé magától értetődők a dolgok (legalábbis nekem úgy tűnik).

Végezetül egy gyors összefoglaló: a telepítés menete hamar lezajlik, nem kérdez sok mindent, ami bizonyos szemszögből előny, máshonnét nézve viszont hátrány. Negatívum szerintem, hogy nincs a cd-n rajt pdf-ban, vagy htm-ben, vagy akármilyen emészthető formában egy kézikönyv vagy leírás vagy ilyesmi. Most már, hogy elértem a webes felületét van egy kérdőjel a jobb felső sarokba ami egy oldalra visz, ahol le van írva, hogy a http://contribs.org/documentation/manual/ címen lehet elérni az online kézikönyvet és a http://contribs.org/documentation/FAQ/ címen a Gyik-ot. Tehát összességében ez egy jó rendszer lehet kisebb irodákba, cégeknek, ahol nincs pénz megfizetni egy rendes rendszergazdát de kéne egykét dolog. Tökéletesen megfelel alapvető levelező, web, ftp, és proxy szervernek, valamint még NAT-ot is megcsinálja nekünk, hogy megkérjük rá.

Oldalak:«123»