Olyan szinten nincs támogatottság az ATI dolgokhoz, hogy ihaj. Így megunva a tökölést, felraktam a Vistát (abból is a Businnest), ez alatt minden megy pöccre.

4 giga rammal gyorsan megy (3-at ismer fel, de gondolkodok 64 bites OS-en), minden működik elsőre. Nem kell tökölni meg hegeszteni vele.

Persze, Linux éve (mint ahogy már talán tíz éve minden évben), de a hardver támogatottság a béka segge alatt van. Ha lenne megfelelő hardverem, tök jó lenne, de hát sajnos nincs. Így mivel magamat nem akarom szívatni, marad a Windows.

A Linuxos mókák maradnak a virtuális gépekben. Ott legalább minden megy

Spórolni kell, világválságtól függetlenül is. Sok mindenre folyik el a pénz feleslegesen (vagy kevésbé feleslegesen). Az IMF hitel egyik feltétele az azonnali spórolás. Erre dicső vezérünk, Gyurcsány mit csinál? Nem tervet dolgoz(tat) ki, hogy honnét, mit vonjanak el, hanem azonnal elveszi a köz szolgálatában állók 13-nak titulált bérét. Ami viszont a közhiedelemmel ellentétben nem prémium, törvényben rögzített jog, gyakorlatilag fizetésemelés (volt), amit így adtak (és nem a bértáblát módosították). Tehát a 13. havi bér, az a fizetés szervers része, misem jelzi ezt jobban, minthogy nem egyben, év végén kapják meg a dolgozók (mint ahogy egy normális prémiumot szokás), hanem 12 részre elosztva, havonta a fizetéssel.

A nép szerint az egész válságért a köz szolgálatában dolgozók a felelősek, mert mi az hogy tisztességes fizetést akarnak, fújj, fújj. Meg különben is 6 éve kaptak 50% béremelést. (azóta nem volt béremelés…). Nos, tehát akkor rúgjuk ki az összes közalkalmazottat, köztisztviselőt, majd az istenadta magánszféra átvállalja ezeket a feladatokat. Tiszta amerika lesz. Jaa, hogy akkor majd havonta lehet fizetni a magániskolát (60-100 ezer forinttól a csillagos égig), az egészségügyi ellátást (pár száz ezer forinttól több millióig)? ÁÁÁ, ez senkit nem érdekel.

Szóval, legyen minél kevesebb közalkalmazott (mert végül is alapjában véve minket támadnak), de azért legyen világszinvonalú oktatás (s ne egy leterhelt, frusztrált tanára legyen a gyereknek), az orvos bánjon velünk kedvesen, stb.

Miért nem a szociális támogatáshoz nyúltak, a párt és vallás támogatásokhoz, a saját pénzükhöz? Itt a nagy spórolás közepén a honatyáink bemondásra kapnak költségtérítést, saját autóval furikáznak, stb. Ha olyan nagyon kell spórolni, akkor miért nem ezen spórolnak?

Vegyék el az egyházat támogatását (a hitéletüket a híveik finanszírozzák meg, ne az állam), pártok támogatását (tartsák el a pártagok, szimpatizánsok), vizsgálják felül a sok papíron rokkant rokkant nyugdíjast, akik aktívak, munkaképesek (és sokan dolgoznak is feketén), javítsák az adózási kedvet, és ellenőrzést (tegye fel a kezét, aki mindig kap blokkot a fodrásznál pl.), hajtsák be a több milliárdnyi adó kintlévőséget, lépjenek a tökeikre a minimálbérre bejelentet Audikkal száguldózó vállalkozóknak. Ja, hogy ezzel a szavazóbázisukat csesztetnék? Hát, akkor inkább a könnyen megfogható közalkalmazottakat és köztisztviselőket nyúzzuk meg. Mennyi pénzt is megy olyan emberek segélyére akik aktívak, dolgozhatnának, csak nem akarnak? Naugye.

Másrészről az embernek van egy olyan érzése, hogy sokan irigyek. Hogy miért? Mert a közalkalmazottak, köztisztviselők (a többiek nem igen, nekik nem szabad) sztrájkolhatnak, tüntethetnek. Na de kérem, ehhez bárkinek joga van. Ja, hogy nincs összefogás, meg leszarjuk a másikat, így nem tudnak együtt fellépni? Hát tenni kéne ellene, és nem pedig irigykedni arra, akinél (többé, kevésbé) lehetőség van erre.

Sokan jönnek azzal, hogy akkor maradhasson a 13. havi, de akkor küldjék el a dolgozók x %-át (ide tetszőleges szám berakható, olvastam már 80%-ot is). Tehát, elküldjük a tanárok, orvosok, mentősök, tűzoltók 80%-át. Hát akkor ki fog tanítani, beteget menteni, tüzet oltani? Igen, a felesleges minisztériumi és mindenféle pártok közeli naplopó állásokat tényleg be kéne szüntetni. Na de ezért miért a tisztességeset kell bántani?

És mi is lesz a hatása a fizetés csökkentésének, majd befagyasztásának? Az értelmesebje fogja magát, és otthagyja a pályát. Aztán jön helyette a sok kókler, és akkor majd lehet csodálkozni, hogy a gyerek nem fog tudni olvasni, gondolkodni, az orvos nem fog ellátni, stb. Ez kell nekünk?

10:30-11:15: No, az itt lévő programok közül meg úgy igazából egyik se érdekel. Talán Kelemen Gábor: Fordításmenedzsment az alapoktól előadására megyek be. De igazából ez a téma se érint annyira, bár a másik kettőnél érdekesebben hangzik.

11:30-12:15: Itt Mátó Péter: Szerverterem egy számítógépben – avagy hogyan élnek a barack lakói? előadására megyek be, azonban ugyanúgy érdekelt volna az LTSP-s előadás is (Czakó Krisztián: Vékonykliensek Ubuntu Linux alatt LTSP-vel), sőt. Lehet, hogy mégis az lesz a befutó

14:00-14:20: Czakó Krisztián: LME előadása. Se a mobilinternet, se az emacs és vim nem érdekel.

14:30-15:15: Na, ekkor lesz megin, hogy két előadásra is bemennék, de azok egyszerre vannak. Egyik Kruska Tibor: Miért használnak a legjobb vállalatok Linuxot? másik pedig Varga-Háli Dániel: Kollaboráció az iskolákban virtualizációval ? effektív információközlés előadása lenne. Talán utóbbira megyek be. Kíváncsi vagyok, hogy egy olyan ember akinek még soha nem volt közeli tapasztalata oktatási intézménnyel mennyire mondja meg a frankót (különben ez amúgy is divat). Nomeg olyat feltételez amik nincsenek egy átlag magyar iskolába (hozzáértés első körben)

15:30-16:15: Itt nem is kétséges, Deim Ágoston: Központi felügyelet nyílt forráskódú eszközökkel előadása lesz. A Nagios egy érdekes megoldás, bár még személy szerint nem ástam bele magamat.

16:30-17:15: Spamek érdekes témakör, ugy hogy SJ spamszűrős előadására megyek ebben az idősávban. Bár, ő már felrakta blogjára az előadásának tartalmát is

De szerencsére készül videó az előadásokról, így majd szépen utólag meg tudom nézni azokat amikről lemaradtam. Juppé. Csak ne kéne olyan hajnalba kelni holnap, azt nagyon nem szeretem…

A gép egy egyszerű kis 1 Ghz-es Athlon, 1 giga rammal, meg SCSI hdd-kel megtámogatva. Elég maszek módon, / egy 2 gigás, /usr ugyancsak kétgigás, /var meg egy 18 gigás, aztán, nem tudom, majd meglátom mennyi keret lesz rá jövőre, a legoptimálisabb az lenne, ha a 18-ason lenne a rendszer, meg mondjuk egy 60-70 gigáson az adatok. No, persze ekkor még semmi redundancia nincsen. Esetleg WD raptorokra is lehet az adatokat pakolni, azok is fürge lemezek. Á, viszont egy normális SATA vezérlő drága, ha még azt is venni kell, akkor már megvan a SCSI lemez ára is. Normális SCSI vezérlő meg van. (egy 150 gigás, 10k RPM-es raptor 40e korul van, egy normális SATA vezérlő 50-60e, és ez még az alapmodell ? egy olyan, ami még RAID-et is tud 100e felett van ? míg egy 150 gigás 10k U320-as lemez 60-70e, egy 15k-s meg 80-90 e korul, bar ezek csak 80 giga körüliek, de a fürgeség jobban számít mint a méret, levelezőnél ugye nincs write cache- legalábbis nagyon nem ajánlott).

A hülye spamek ellen a szürkelistázás (postgrey), meg a spamassassin elég jó, bár, így is átesik néha egy-kettő.

IMAP-nak meg POP3-nak a couriert választottam, igazából nem tudom miért (Ubuntuba alapból a dovecot van). Ez is SQL-ből szedi az adatokat, meg minden ilyen, stb. stb. (A courier tud maga is MTA lenni, majd virtuális gépen kipróbálólom az milyen.).

Webmailnak meg Roundcube-ra esett a választás. Először a ?szokásos? webmailokat néztem (horde, ilohamail, squirrelmail) de nem tudom, ezek olyan csúnyácskák voltak. Persze, lehet skinnelni, meg minden de nem tudom. Aztán kipróbáltam a roundcubet, és eléggé meggyőző volt. Az alap skin viszonylag jól néz ki, és használható, ajax-os a cucc (ami azért tudja kímélni a szervert is, mert ha nem kell minden alkalommal mindent letölteni az jó, mind gépigényileg, mind sávszélességileg). Hegesztettem bele jelszóváltoztatós dolgot, így onnét meg tudják változtatni a userek a postfixes jelszavukat (másik megoldás a PostfixAdmin lett volna, no de az szegény 1.0-ás felhasználókat biztos megzavarta volna). Most, már csak valami normális címjegyzéket kell beleraknom (az alap, egy kicsit, hmm, fapados), egyet már néztem, viszont az meg nem megy ha bent van a jelszó változtatós dolog. Majd nekiesek és megnézem, hogy mi a baja. Még a kvóta kijelzést kell megcsinálnom, mert mindig azt írja, hogy korlátlan a postafiók mérete, holott a valóságba nem így van (persze, a kvóta maga működik is szépen, szóval ez inkább vizuális gond)

Még gondolkodtam azon, hogy valami csoportmunka dolgot csinálok, csak aztán végiggondolva, tök felesleges, úgyse használnál senki sem.

Pár óra alatt a nulláról összedobtam egy pöpec kis levelező rendszert, most meg vagyok elégedve magammal

Már csak kis apróságok vannak hátra, nomeg valami terhelés teszt, hogy tudjam mit bir a rendszer.

Na, most, ha már lúd, legyen kövér. Valami olyan tűzfalra vágytam, ami ingyenes, tud VPN szerver lenni, meg még esetleg Qos-t is tud. (eddig is volt VPN, csak a Microsodt -féle Útválasztás és távelérés szolgáltatást használtam hozzá, PPTP-vel)
Először az IpCop-ot próbáltam (ami Smoothwall alapú). Ez nagyjából tud mindent, kivéve a VPN-t. Van hozzá OpenVPN modul, azonban nekem nem sikerült beüzemelnem úgy, hogy rendesen menjen.

Kutakodtam tovább a neten… Aztán ráakadtam az Endian Firewallra (valahol a HUP mélységeiben), ami pont megfelelt a célnak. Ipcop alapú a rendszer (milyen fejlődés Smoothwall->Ipcop->Endian), de alapból benne van az OpenVPN, tud QoS-t is, ha akarnám (meg lenne alatt amegfelelő gép) proxy, és smtp szerver is lehetne, vírusszűréssel. Még olyan szép kis forgalmi grafikont is rajzol nekem

Amit viszont hiányoltam (most a ?dolgozok rajta? fázisba van), az az OpenVPN azonosítás LDAP-ból, vagy RADIUS-ból, vagy akár Kerberossal. Ipcophoz való OpenVPN-hez van Radius kiegészítés, majd megpróbálom azt belehegeszteni a rendszerbe.

Amúgy meg vagyok vele elégedve. Mindent tud amit egy router disztribúciónak tudnia kell.

Operációs rendszer: Linux. Mi mást? Sokáig Windows XP-t használtam de meguntam. Sok minden nem ment. Linux alatt se megy minden, de itt legalább tudom, hogy miért nem megy. Pedig még XP licencem is van…

Grafikus felület: X.Org, és ablakkezelőnek a KDE. A GNOME nem jött be nekem, ami még jó (és jó gyors) az az Xfce. Bár, eléggé sokat használom a konzolt is. Van amit egyszerűen gyorsabb ott megcsinálni mint kattintgatni. Viszont a KDE igazából egy egész programcsomag, nem csak egy ablakkezelő.

MP3 lejátszó: AmaroK mi más. Tud mindent amire az embernek szüksége lehet, lehet címkézni, leszedi a dalszöveget a netről, az előadóról infót szed a Wikipediáról, könnyű kezelni, meg még egy csomó apróság. No meg támogatja a Last.fm-et is.

Csevegőprogram: Pidgint használok. MSN, ICQ is megy vele, meg az IRC is. Kell még több? Még Windowson használtam Miranda-im-et, az is jó kis program, csak sajnos nincs Linuxos verziója.

Fájlkezelő: A Konqueror egész jó, ha meg bonyolultabb dolgokat akarok, akkor Krusadert válsztom. Ízlések és pofonok.

FTP: KFTPGrabber. Tud mindent ami kellhet az embernek. Támogatja a tabokat, tudja az sftp-t, tudja folytatni a letöltött fájlokat, el lehet mentetni a munkamenetet. És listája van, ha neadjisten kifagy a gép vagy a program, utána ha elindítom ott folytatja a le vagy feltöltést ahol abbahagyta. Néztem még a Krusadert is FTP kliensként, de annyira nem jött be, nem tudom miért, olyan más az érzés. Meg baja van az UTF8-as fájl nevekkel sftp-n.

Böngésző/levelező/RSS figyelő: Böngészőnek Firefox, levelezni Thunderbird, RSS-nek meg Akregator. Firefoxot már a kezdetektől használok, Thunderbird is elég rég óta figyel a gépemen, az Akregatort viszont csak nemrég fedeztem fel, előtte a Thunderbirdöt használtam RSS olvasónak, viszont annak nem valami jó. Mostanában viszont mintha egyre többször használnám a Konquerort böngészésre is. Nagyon kézreáll az is, no meg teljesen integrálva van a rendszerrel.

Videólejátszó: Hát, ha olyanom van akkor elindítom a VLC-t és azzal nézek filmet (amúgy a VLC Windowson is nagyon jó, beépített kodekekett használ, így nem kell a Windowsra mindenféle szir-szar kodekekett telepíteni), amúgy a Kaffeine-t. Tud listákat, eddig nem volt vele gondom. Azt tudja amit kell, lejátssza a videókat.

Torrent: KTorrentet használok. Elsősorban azért, mert KDE-s cucc, másrészt meg jó. Első ránézésre ?Torrent klón szerű a dolog, azonban sokat tud. Lehet bővíteni a tudását pluginekkel is.

Tűzfal: Iptables, mi más. Kézzel összerakva. Működik, van öröm és boldogság

Szerkesztő: Elsősorban SciTE, másodsorban Kate. Mindkettő jó, tudja színezni a kódot, kicsi, gyors, működik.

Irodai csomag: OpenOffice.org. Próbáltam a K-s irodai csomagokat is, de azok nem jöttek be. OOo tud mindent ami nekem kell.

Kezdjük. Siránkozik a kodekek miatt. Nos, mi a bonyolult abba, hogy az ember megnyit egy mp3-at (vagy divx-et, xvid-et, vagy akármit), a rendszer mondja, hogy nincs kodek, telepítsük? Hát, persze, rakd csak fel, és felrakja. Windows alatt, hogy is van? Töltsd le magadnak kézzel, és rakd fel kézzel, és ha szerencséd van jó lesz az a kodek amit leszedtél. Ha nem, akkor meg IJ. Automatikus kodek telepités ott nincs, ugyan már…

Én nem tudom, hogy a cikk írója mit hozott össze, de ha elkezdek írni valamit a fájlkezelőbe, rögtön ugrik az adott nevű dolgokra (pl. megnyitom a mappát, beírom, hogy ?x?, odamegy az ?x? kezdetű mappákra, beirom, hogy ?v?, odamegy az ?xv? kezdetű mappákra, stb.)

Amúgy Én személy szerint mappa szerkezetben csoportosítom a fájljaimat, nem pedig ömlesztve vannak egy mappába. Ez legalább OS független…

Mit ért a szerző az alatt, hogy ?A frissen feltelepített Ubuntu ezúttal rögtön felismerte a wifi- és bluetooth-adaptert, de csak azért, mert még Windows alatt benyomtam a hardveres kapcsolót.?. Hát, könyörgöm, most felismerte vagy nem? Ha felismerte, akkor meg mi a baj? Meg milyen hardveres kapcsolo? Ha tényleg hardveres az a kapcsoló, akkor az OS független, ha meg szoftveres, akkor meg csúsztatás van a cikkbe. A kedves szerző keveri a szezont a fazonnal. (Nomeg aztán nagyon populáris dolog a HSDPA adapter, minden második ember azzal futkos, hogy külön ki kellett emelni. És, hogy is van Vista alatt?) Amúgy pl. itt működött…

Mi a baj a kereséssel? Mert Windows alatt nem kell problémák megoldásához a netet bújni? Vagy a kedves cikkíró nem tud keresni a neten?

Tovább nem értem ezt a dolgot, hogy ?Muszáj volt megbuherálni a kinézetet is, mert Linux alatt a weboldalak egészen máshogy néznek ki, mint Windows alatt, és így elég nehéz online újságot gyártani.?. Hát, először is, nem, hogy Linux alatt, de minden böngészőben máshogy néz ki egy weboldal. Sőt! Az MS böngészőjébe két verzió is máshogy jeleníti meg az oldalt.

Meg nem értem, hogy mit sír, hogy nem tud újságot gyártani, azt hittem, hogy újságíró, nem pedig grafikus/webmester. Az, hogy hogy néz ki, az talán nem az újságíró feladata nem? Én eddig még semmi extra betűtípust nem raktam fel, és nem néznek ki az általam látogatott oldalak máshogy Linux alatt mint Windows alatt Firefoxban. Biztos Én vagyok a hülye. Az, meg, nem tudom mióta hátrány, hogy a felhasználó dönthet a rendszerérő. Bár, az is igaz, hogy birkának lenni könnyebb mint gondolkodni. No meg, ha belemegy a Részletekbe mit várt ott, ha nem részleteket? Azért részletek, mert ott akkor részletesen be lehet állítani…

Ezt a cikket szerintem úgy írta meg, hogy nem volt hozzá semmi kedve, és gyorsan fél óra alatt letudta. Olyan kelletlenül, vagy, hogy mindenképp egy Linux fikázó cikket ír. Vagy ami még rosszabb szponzorálták…

Az angol nyelv nem tesz különbséget az ingyenes, és a szabad szoftver között (mind kettőre a ?free? szót használják), azonban a magyarban (szerencsére) külön szó van a kettőre.

A kereskedelmi szoftvereket gyártó cégek próbálják (próbálták?) elhitetni az (átlag?) emberekkel, hogy a nyílt forráskódú (GPL-alá tartozó, a BSD liszenszet most egyelőre hagyjuk figyelmen kívül, majd később), szabad (és ingyenes) szoftverek nem életképesek, azok soha nem lehetnek olyan jók, mint egy zárt forráskódú szoftver. Pedig ez nagyon nem így van.

Rengetek olyan nyílt forrású program van, amit széles körben használnak, él és virágzik.

És, hogy miért? Talán azért, mert a szabad szoftvereknél nem az a cél, hogy minél több végfelhasználó gépén fentlegyen (mint a kereskedelmi szoftvereknél, ahol az a cél, hogy minél több ember vegye meg a programjukat, hogy minél több hasznuk legyen, és ezért képesek a funkcionalitást feláldozni a könnyen kezelhetőség, a ?csili-vili? oltárán), hanem, hogy az adott célt tökéletesen véghezvigye. És itt teljesen mindegy, hogy azt a programot egy ember fejleszti, vagy emberek százai, esetleg ezrei. Épp ezért a szabad szoftverek jobban működnek a kereskedelmi szoftvereknél, mivel nem a mennyiség a cél, hanem a minőség (persze, ugye akadnak jól működő kereskedelmi szoftverek, Én ezt egy percig sem tagadom!).

A nyílt forráskódú közösség, majdhogynem a kommunizmust (a kommunizmus, mint elv) valósítja meg a szoftverekkel kapcsolatban. Az emberek a szabad idejükben fejlesztenek, tesznek hozzá, és ezért nem kérnek semmit sem! Bárki használhatja mindenféle ellenszolgáltatás nélkül osztja meg másokkal, hogy azok használják, esetleg jobbá tegyék.

Emellett a nyílt forrás hatalmas előnye éppen az, hogy bárki belenézhet a forráskódjába. Így nem eshet meg, hogy egy program olyat csinál, ami nem tetszik az embernek. Nincsenek hátsó kapuk, ?haza üzengetések?, rejtett buktatók. Épp ezért (lennének) ideálisak a szabad szoftverek az önkormányzati, állami, sőt, még a katonai szférába is, mivel lehet tudni, hogy az a szoftver mit is csinál pontosan. Egy kereskedelmi, zárt forrású programnál sosem lehet tudni, hogy épp nincs e benne egy hátsó kapu. Ezt csak az tudja, aki megírta, de az is üzleti titok, ha akarják elmondják, ha akarják nem (igaz, ha elmondanák, akkor meg nem lenne értelme megcsinálni).

Nem tudom, hogy ez miatt váltanak egyre több államban Linuxra, vagy az ingyenesség miatt, de remélem az is benne van a váltás okai között, hogy a nyílt szoftvereket tudják ellenőrizni.

Az ember kezében van a döntés szabadsága…

Azért mert jobb. Nem azért használom mert félek a ?szoftverrendőrségtől? (igazat megvallva van is egy Windows XP Home liszenszem), hanem mert jobb. És miért jobb? A fene se tudja. Talán azért mert nyílt forráskódú, és szabadabb érzést biztosít. Vagy csak mert jobban össze vannak rakva a disztribúciók (mostanában az Ubuntu nagyon nyomul, igaz, nagyon frankó kis rendszer főleg ha az ember először telepíti).

Mikor legelőször kapcsolatba kerültem a Linuxszal, még nagyon gyerek cipőben járt. Ha jól emlékszem egy Slackware-t telepítettem először. De lehet, hogy egy Red Hat volt. A fene se emlékszik már rá, nem ma volt…

Én szeretem használni a Linuxot (igazából a Windows-zal sincs bajom, azt is tudom használni), elsősorban azért, mert megvan a lehetőség, hogy ha nekem nem tetszik valami, akkor azt átírjam, beállítsam úgy, ahogy nekem tetszik. És ezalatt a teljes rendszert kell érteni, azt és úgy állítok be amit akarok. Igaz, Windowsba is lehet minden félét állítani, azonban az mégse olyan. No, meg egy csomó minden le sincs MS-éknél dokumentálva.

Sokan fikázzák a Linuxot (meg a Windowst is), aminek Én semmi értelmét nem látom. Van amire ez jó, van amire az. Például a Microsoft Tartomány megoldása (Active Directory) előtt le a kalappal. Szépen össze van rakva, Linuxon ilyen rendszert nehezebb összepakolni (házirendek, meg ilyesmikre gondolok). Persze, nem lehetetlen, csak nincs ennyire összerakott rendszer. Viszont az biztos, hogy egy Windowst nem raknák be tűzfalnak. Mint ahogy egy Linuxot sem játékra terveztek. Ez van.

Viszont az értelmetlen Linux vs. Windows vitának nem tudom, hogy mi értelme van (épp ezért értelmetlen ). Mindenki azt használja ami neki a legszimpatikusabb (meg amit a pénztárcája megenged), aki egy amerikai monopólium termékét akarja használni az használja azt. Addig jó, amíg megvan a döntés szabadsága.

Viszont ahhoz, hogy az ember választani tudjon minél többfélét ki kell próbálnia. Hát, máshogy ez sajnos nem megy. Mert az ember olvashat más tapasztalatairól, azonban az mégse az, mintha az ember maga próbálja ki. Nemde?

Szóval tessék csak minél többféle OS-t kipróbálni, hogy az ember fia (és lánya) tudjon választani, hogy neki melyik a legjobb…

(Azonban az illegális szoftverhasználatot kéretik kerülni. Azért az mégse szép dolog. A kenyérért is fizetünk a boltban, akkor a szoftvert is vegyük meg. Ha meg nem akarjuk megvenni, akkor keressük meg az ingyenes alternatíváját. Mert jó pár programnak van ingyenes alternatívája. Lehet, hogy egy kicsit másabb, vagy nem tud annyit, de legalább ingyen van. Szóval csak óvatosan az illegális szoftverekkel…)

Mivel CD-re nem fér ki, ezért feláldoztam neki egy üres DVD-t (nincsenek itthon az újraírható DVD-im), aztán már indítottam is a lemezről a rendszert (no, nem azért mert csak, hanem a meglévő Ubuntum úgyis széjjel ment, egy kicsit sikerült a függőségeket szétzilálnom, pl. nem volt hajlandó magától kikapcsolni, igaz, nem is Ubuntu volt, hanem már Kubuntu, de eredetileg Ubuntu volt Szóval mindenképp újra akartam rakni, és akkor most itt a lehetőség). Ugyanúgy indul mint egy (k)ubuntu, live CD módban, igaz, itt nem lehet kiválasztani bootoláskor a magyar nyelvet, azonban a billentyűzet kiosztást igen (igaz, mint később mikor megy a rendszer kiderül, hogy ezt nem veszi figyelembe a KDE, de sebaj, utána be lehet állítani), aztán már tölt is…

Pár perc várakozás (ugye a DVD azért eléggé lassú) szépen feláll a rendszer, szép (vagy nem, ízlések és pofonok) zöld színben pompázik. Ugyanúgy mint az ubuntunál itt is van egy Install ikon az asztalon, a telepítő is ugyanolyan (itt már ki lehet választani a magyar nyelvet, és úgy is kommunikál az emberrel). Milyen jó, hogy mikor először felraktam a Linuxot a /home-ot külön partícióra raktam, így most csak elég formázni a / partíciót meg a swapot (igaz, ezt kézi módszerrel kellett megcsinálnom, ugyanis nem ismerte fel, hogy ott egy Linux ? főleg, hogy Ubuntu ? volt, és le akarta az egészet törölni). Aztán szépen felmásolta a fájlokat, meg minden, ami viszont furcsa volt, hogy nem akart kimászni a netre a magyarosításért (ugye az Ubuntu, ha CD-ről telepíti az ember, akkor a netről szedi le a magyarosítást mert az nincs rajta a CD-n), de először azt hittem, hogy azért a majd egy gigába belefért a KDE meg a progik magyarosítása is. Aztán kiderült, hogy tévedtem…
Szóval telepítés (nem is jó ez a szó rá, mert gyakorlatilag csak felmásolja a DVD tartalmát a lemezre és kész) után újraindítás, és már száguld is a rendszer. Szépen be tudok jelentkezni a telepítéskor megadott felhasználói névvel, és minden beállításom ugyanúgy fogadott, ahogy azt még az Ubuntu alatt hagytam. Igaz, panaszkodott egyet, hogy valami progit nem tudott elindítani, mert nem találja, de hát ahhoz képest, hogy egy másik OS került rá, ez egész kicsi apróság (majd, ha a Windows tud ilyet…). Aztán ugye most jön az, hogy fel kéne rakni a magyarítást, mert jó az angol is, de ha már tud magyarul akkor miért ne… Keresem a Synapticot, de hát az nincs benne, no, sebaj, parancssorból felrakom a Synapticot, és már szépen grafikus felületen lehet telepíteni a magyar nyelvet (a következő csomagokat telepítettem Én (szóval, ha valaki magyarítani akarja, akkor a lista elő csak sudo apt-get install, és a többit be lehet másolni): aspell-hu ihungarian kde-i18n-hu language-pack-hu language-pack-hu-base language-pack-kde-hu language-pack-kde-hu-base language-support-hu myspell-hu openoffice.org-help-hu openoffice.org-hyphenation-hu openoffice.org-l10n-hu thunderbird-locale-hu mozilla-firefox-locale-hu-hu)

Töltöget pár megát, aztán szépen be is állítja magát magyarra (ha meg nem, akkor meg a KDE vezérlőpultján meg lehet tenni). Nekem a KDM felületet nem rakta át magyarra, de kézzel ezt is meg lehet tenni (jajj, de mire rájöttem, hogy azért nem fogadja el a jelszót, mert nem magyar a kiosztás…)
Hát, körülbelül .ennyi, mivel meglévő profilom volt, ezért nem jelent meg az-az idegesítő Tasty menü (nekem jobban bejön a hagyományos KDE menü), meg a beállítások is a helyükön voltak.

Persze azért egy kicsit kellett ezt is gyúrni, Én személy szerint leszedtem az általam soha nem használt programokat, meg felraktam egy-kettő programot (pl. Gaim, SciTE, Kdiff3, tömörítők, meg hasonlók, ja, meg mc, amit nem tudom miért nem raknak bele alapból, egy nagyon hasznos kis program ez) és kész.

Szerintem ez a LinuxMint igazából nem is egy Ubuntu alapú rendszer, hanem egy Ubuntu (vagy speciel most Kubuntu, sőt van is benne alapból Kubuntus ikon, meg szöveg) amire alapból felrakták a népszerű programokat, meg videó és hang kodekeket, meg flasht, meg javat, szóval olyan dolgokat amit az ember amúgy is feltelepítene. (ja, lehet, hogy eddig nem említettem, de az Ubuntus tárolókat használja, szóval minden tárolóból elérhető program alapból telepíthető rá)
Ami negatívum az az, hogy nem veszi figyelembe a bootoláskor megadott billentyűzet kiosztást (legalábbis a magyart nem), valamint a telepítő nem tölti le (vagy legalább megkérdezi, hogy letöltse-e) a magyarosítást. Bár, az is igaz, hogy rá fért volna a DVD-re. Merthogy így is 950 MiBájt a telepítő, ami már CD-re nem fér ki, tehát DVD-re kell írni, és akkor még van kb. 3300 MiBájt szabad hely, abba meg belefért volna egykét lokalizáció (meg skin, meg hang, meg egér témák, meg ilyesmik is, no, meg az mc is). Ja, meg azért fent lehetett volna a Synaptic gyárilag.
De azért összességében egy jó kis Ubuntu kiadás ez, csak tudnám, hogy mi a béta rajta…

A tesztkörnyezet egy virtuális környezet (így a legegyszerűbb, nomeg mindig így szoktam) ami a gépem prociját használja (turion x2 1,6 ghz) meg kapott 384 ramot, elég-nem elég ez van, ezt kell szeretnie. Akkor most megnyomom a start gombot, és most ugrik a majom a vízbe.
Ó, milyen kis grafikus indítóképernyő jött most így hirtelen fel, egész pofás, és még ha megnyomom az F2-t még információt is kapok (de miért nem az F1?), igaz a #244d65-es háttéren a #757575-ös és #829296-os betűszín nem épp a legszerencsésebb. No, a cd-ről indítva nem a telepítő akar elindulni rögtön, hanem merevlemezről akarna indítani a rendszert, persze olyan még nincs. No, akkor írjuk be, hogy ?linux? (az F2-re előjövő információs ablak ezt mondta) és indul is a telepítő (no, de miért nem alapból az indul? Nem nagy hiba, de eléggé zavaró, szerintem….), amit ?anaconda?-nak hívnak, és X alatt megy ? Én személy szerint jobb szeretem a konzolos-menüs telepítőket, mert ugye, mert az jobb.

Az első ami rögtön szembetűnik, hogy a képernyő jobb oldalán van egy információs rész, ahol mindenféle okosságokat olvashatunk a dolgokról. Ezután jön a szokásos nyelv és billentyűzetkiosztás választása, alapból természetesen a magyart ajánlja fel, majd mielőtt bejönne a partícionálás rész, egy kis pop-up ablak tájékoztat, hogy ő most előző telepítést keres, gondolom, ha találna, frissítene, de mivel nálam nem talált ezért feljön a partícionálás rész következik. Most már rajtam a választás súlya, hogy hagyom, hogy magától partícionálja, vagy Én akarom ezt megtenni a Disk Druid segítségével. Nos, akkor hagyjuk rá, elvégre ez nem egy olyan disztro ami vérprofiknak készült. Azért mielőtt lezúzza a merevlemezt a partícionáló, megkérdezi, hogy megmaradjon valami partíció, meg milyen lemezt akarunk partícionálni, megy ilyen dolgok, nos nálam az összes lemezt (azt az egy szem 8 gigásat) partícionálhatja nyugodtan. Jah, meg alul van egy kis pipa, hogy partíciók listájának megtekintése, és szükség esetén módosítása, nos ez jó, így azért átnézhetem előtte, hogy mit akar művelni. Nosza, tovább… Nos, magától azt csinálta, hogy létrehozott egy /boot-ot ext3-mal, meg a maradék helyen egy LVM-et, amiben megcsinálta a /-ot, a /home-ot meg a /var-t nomeg a swapot, mind ext3 ? a swap persze nem-, és méretük meg 960, 4896, 1984 meg 192 a swapnak. Nos, mivel nekem ez megfelel, ezért tovább. Hoppá, jött egy ablak, ami figyelmeztet, hogy a / kisebb (legalábbis gondolom, hogy ezt érti gyökérpartíció alatt) kisebb mint 2 GBájt, és, hogy ez nem elég a SuliXerver telepítéséhez, nomeg a a /var is kisebb mint 3840 megánál, ami kisebb mint az ajánlott meg még a szokásos hülyeség, hogy kevesebb swap van mint amennyi ram van a rendszerbe (ezt a hülye logikát amúgy. Sok ram kis swap, kis ram több swap, mi a fene olyan bonyolult ezen? Most ha van az embernek 4 giga ramja, ahhoz elég egy 100-as swap, mert négy gigába férjen már el a drága…) De mint látom azért ügyesen megoldotta az automatikus méretezést a telepítő, no akkor ideje bevetni az emberi elmét. A megadott méretekkel átpartícionáltam az egészet, persze a swap miatt így is nyavalyog, de nem érdekel, én vagyok a főnök (szerencsére), ezért egy Igennel letudom a figyelmeztetést. Ezután jön a GRUB beállítása, itt minden jó alapból nem kell semmit módosítani. Aztán ha akarok telepíthetek további nyelveket, de én nem akarok, úgy-hogy csak simán tovább (olyan windowsos fílingje van így). No, most ezután az időzóna beállítása, majd tájékoztat, hogy telepítés után hol találom a naplókat, meg ilyenek, aztán ha a továbbra bökök kezdődik a telepítés (hmm, mintha valami kimaradt volna… Hát persze! A csomagok kiválasztása, vagy valami hasonló dolog. Nem baj, biztos jó amit feltesz) Ezután aztán kezdődik a móka, formáz, telepít, meg ilyenek amik ilyenkor szokás.

No, most már végre indul a rendszer. Hmm, meglepően gyorsan átvált X alá az indulás folyamán, de végül is mindegy, hogy mi alatt tölt be a rendszer. Megint bejött a telepítő, most akkor lehet beállítani a rendszert. A beállítás egy liszensz elfogadásából áll, majd a dátum beállítása, majd a monitor-videokártya-felbontás dolog, majd elindít egy böngészőt, és a további beállításokat webes felületen lehet megejteni (persze, ezt azért előtte elmondta ám). Első körben megkérdi, hogy mi az iskola neve, majd az iskola ?domén? nevét kérdi (persze itt nincs leírva, hogy ez most a belső hálós tartománynév lesz, vagy a közhálós domain név, de lehet, hogy a kézikönyvbe benne van, no, majd meglesem aztat is. Majd még ezen az oldalon kell beállítani, hogy milyen felállásban kapcsolódunk a netre, hogy közvetlenül kapcsolódik a netre, és ez a gép osztja meg a netet, hogy van előtte egy router de azért ez is megosztja a netet, és a harmadik ? ami jelenleg nem elérhető -, hogy nem végez routolást a masina. Aztán további beállítások még (ez már másik ?fülön? van), hogy mi legyen a belső hálós ip, hány terem van, aztán egy következő fülön a felhasználókat lehet beállítani, majd a biztonságot ? root jelszava, gép elérhetősége ssh-n, meg https-n meg ilyenek, meg hogy a tanulók levelezhetnek e kifele, valamint, hogy a tanárok elérhetik-e a diákok mappáit -, és a csoportmunkát, és aztán lehet menteni. No, most, hogy már tényleg mentettem a dolgokat , a rendszer teljesen feláll ? hálózat, meg ilyenek ? létrehozza a megfelelő dolgokat ? ssh kulcsok, DNS bejegyzések stb. ? ez idő alatt simán el lehet menni egyet kajálni, vagy hasonlók, nálam eléggé sokáig tartott a dolog, de hát ezt úgyis csak egyszer kell megcsinálni, ráérünk, nem kerget a tatár. Azért csak elérek a végire, szép nagy zöld betűkkel kiírja,hogy telepítés vége, aztán lehet bezárni az ablakot (ezt nem írja ki a végin, csak az elejin, ezt csak én mondom). Aztán megkérdezi, hogy elfogadjuk e a beállításokat, vagy újrakezdjük, nos hát értelemszerűen, én elfogadtam, aztán bejött a telepítő, ahol tudatja velem, hogy vége a telepítésnek.

Most, hogy elindult, kéri a felhasználónevet, meg az előbb beállított jelszót, aztán indítja a Gnome-ot. És kapok egy asztalt. De! maga a beállítás (mármint a rendszeré) webes felületen történik. Akkor meg mi a fenének egy X, hozzá Gnome-mal, és felhasználói programokkal? Ráadásul root-ként lép be, így olyan hamar tönkre lehet vágni a rendszert, hogy ihajj. Elég lenne egy sima konzol, így egyrészt kevesebb cuccot kéne feltenni, amiből következik, hogy kevesebb alkalmazás, ami ugye kevesebb betörési pont. Nomeg az egyszerű tanár aki ?rendszergazdai? funkciókat is betölt hobbiból nem fog nekiállni netezni rajta.
No, nembaj, ezen túltettem magam, akkor nézzük, hogy mit csinál ha rákattintok az asztalon levő Csoportmunka ikonra. Hmm, érdekes, bejön egy oldal, csak épp nem az aminek kéne (legalábbis szerintem) Ugyanis egy ?Apache 2 test page, powered by CentOS? oldal jön be, meg akkor is ha az admin felületre akarnék bemenni. No, itt valami nem kerek, az már egyszer biztos. Nos, lehet, hogy most máűr tényleg szereznem kéne egy kézikönyvet hozzá. Viszont a CD-n nincs fent, így előbb netközelbe kéne kerülnöm (most, hogy írom ezt, itthon, itthon nincs net).

No, közben letöltöttem a netről a kézikönyvet, és hát nem tudom most mi van, de be kéne jönnie az admion felületnek. Nembaj, akkor azt most nem nézem meg. Fogalmam sincs, hogy Én baltáztam el valamit, vagy nem, majd később kiderül.

Szóval, összegzés: Még mindig zavar, hogy egy szervernek szánt disztribúcióban van X, meg egyéb felesleges alkalmazások (mikor a felügyelet úgyse onnét történik, na, jó, kivétel az érettségi mód, amit csak onnét lehet megszüntetni, de biztos meg lehetne oldani). Végülis nem olyan rossz rendszer ez, főleg ha azt nézzük, hogy nem is drága (tizenegykétezer ft ha csak a rendszert vesszük meg). No, jó lehet olyan helyre ahol nincs hozzáértő ember, mivel lehet venni teljes terméktámogatást is hozzá (igaz, ez már húzósabb, mert százezer ft felett van), bár, ugye aki ért a Linuxhoz (mármint úgy tényleg-igazából), az szerintem ilyennel se fog bajlódni mikor maga össze tudja dobni (Én se szórakoznék ezzel…). Aki meg Windowsos szervert üzemeltet (azt se feledjük, hogy a középiskolák kapnak ingyen egy Windows Servert!) az meg nem hinném, hogy át fog térni rá. Ha nem ért hozzá, akkor azért – merthogy Linux – ha meg ért hozzá akkor meg azért. Főleg ha az ember még ért is a Windows rendszerhez – esetleg még képzett is, mármint nem tanárként, hanem rendes rendszergazdaként. No, de azért tényleg jó választás ez a rendszer annak akinek fontos az, hogy ott legyen mögötte a terméktámogatás (nincs ideje, vagy nem akarja a netet túrni a problémák megoldásáért) és egy mindennel felszerelt hálózatott szeretne üzemeltetni.

Ahhoz, hogy élvezhessük e disztribúciót, egy 475 megás isot kell letöltenünk és cd-re írnunk. Nézzük, mi van a cédén: az első és legfontosabb – ami amúgy mindenhol ott van – a readme.txt. No, igen, vajon milyen információkat fog szolgáltatni nekem. Hmm, először is ha minden igaz, akkor ez egy 2006 december 31-ei kiadás, legalábbis ez a dátum áll itt. A szokásos újdonságlistán kívül amit itt megtudtam, hogy a CentOS 4.4-ből építkezik a rendszer, mondhatnánk úgy is, hogy CentOS 4.4 alapú.

Ahogy nézem a szolgáltatásokat amik éppen indulnak, eléggé full-extrás ez a rendszer. Van benne minden, ftp, mail, web, sql szerver, meg a többi ami szokott lenni. Na, bejelentkeztem, beírtam az első parancsot amit ilyenkor szoktam, az mc-t, és láss csodát, alapból fel van telepítve az mc plusz pont. Olvastam, hogy ez azért jó, mert van szép webes felülete, ahol lehet állítgatni mindenfélét. Na, de hol van? Én nem találom? És dokumentációt se találtam nagyon? Nem baj, nézzük a httpd.conf-ot, az talán segít, és igen, így van. A webes adminisztrációs felület pedig a https://szervercime/server-manager címen lakozik, ami pedig az admin felhasználóval érhetjük el.

Akkor nézzük a webes felületét: nem egy fontos dolog, de elsőre szépen néz ki (kis egyszer, jól eltalált színekkel). Jó sok dolgot lehet itt beállítani, majdhogynem akinek nincsenek extra igényei mindent be tud állítani itt, többek közt a levelező kiszolgálót (van webmail is, Horda-t használ, ami szinten egy kis kellemes webmail felület), a Sambat, a tűzfalat, a felhasználókat, honnan érhessük el a szerver különböző szolgáltatásait. Egy szó mint száz összességében meg vagyok elégedetve ezzel a felülettel, kellemes a használata, és eléggé magától értetődők a dolgok (legalábbis nekem úgy tűnik).

Végezetül egy gyors összefoglaló: a telepítés menete hamar lezajlik, nem kérdez sok mindent, ami bizonyos szemszögből előny, máshonnét nézve viszont hátrány. Negatívum szerintem, hogy nincs a cd-n rajt pdf-ban, vagy htm-ben, vagy akármilyen emészthető formában egy kézikönyv vagy leírás vagy ilyesmi. Most már, hogy elértem a webes felületét van egy kérdőjel a jobb felső sarokba ami egy oldalra visz, ahol le van írva, hogy a http://contribs.org/documentation/manual/ címen lehet elérni az online kézikönyvet és a http://contribs.org/documentation/FAQ/ címen a Gyik-ot. Tehát összességében ez egy jó rendszer lehet kisebb irodákba, cégeknek, ahol nincs pénz megfizetni egy rendes rendszergazdát de kéne egykét dolog. Tökéletesen megfelel alapvető levelező, web, ftp, és proxy szervernek, valamint még NAT-ot is megcsinálja nekünk, hogy megkérjük rá.

A rendszer cd-ről bootol, ezért csak onnét kell indítani a rendszert, majd a bevezető szöveg után egy entert nyomni, aztán töltődik a rendszer. Bejelentkezéshez nincs semmi felhasználónév és jelszó, ezért csak enter, aztán be kell írni a promptba, hogy “setup”, bar erre maga a rendszer is felszólít (meg benne van a leírásába). Ezután rögtön megkérdezi, hogy biztos telepíteni akarunk, mivel én biztos vagyok benne, ezért a “yes”-re megyek. Ezután felszólít, hogy rakjam be a cd-jet, amit meg is talál magától – még szép, mert arról indult. Aztán jöhet a szokásos billentyűzet kiosztás, időzóna beállítása, majd ezután jön a lényegi rész. Először megkérdi, hogy kézzel partícionálunk, vagy automatikusan, én ráhagytam a telepítőre, intézze el, ahogy akarja. Ezután kiválaszthatjuk, hogy mit szeretnénk telepíteni (web, proxy, stb.) Én csak simán a legfelső, “SAS” opciót választottam, más most nem kell alapon. Most megkérdezi, hogy biztos felülakarom-e írni a merevlemezt, meg kell mondani neki, hogy biztos, főleg mivel üres az a fránya lemez. Gyorsan megpartícionál, megformázz, aztán már másolja is a fájlokat. A fájlokat gyorsan felmásolta, majd megint megkérdezett, hogy mi legyen a hálózat és gépnév, majd megkérdezi, hogy a felismert hálókártyát DHCP-vel állítsa e be. Mivel ez egyszerűbb, ezért én azt választottam. Majd megint megkérdez, de ezúttal már a root jelszavát tudakolja a masina, adjuk meg neki, azonban még nem töltötte be a magyar billentyűzetkiosztást, szóval vigyázni kell az y-z betűkre. Rossz pont. Majd megkérdezi az email címünket, gondolom azért, hogy később ide küldhess majd az értesítőket. Viszont még mindig angol a bill.kiosztás, ezért a kukac az a shift+3! Most már csak meg kell mondani, hogy mi a munkacsoportunk neve, ez értelemszerűen a Samba-nak kell (mint azt ki is írja szépen) Most jön az a rész, hogy megkérdezi mit szeretnénk. Elsőnek a proxy-t kérdezi, majd azt kérdi, hogy laptop-e ez a gép amire települt (hmm, szóval ez most mégse egy szerver disztro, vagymi?), majd, hogy akarunk e tüzesfalat telepíteni, nomeg, hogy kell e Webmail és hozzá kapcsolódó levelezési lista. Gyorsan felmásolja a most kiválasztott dolgokat, és már újra is indulhat a gép. A telepítés nekem kb. 5 percet vett igénybe, szóval tényleg nem tart sokáig.

Az Apache nem indult el, valamint keresett a rendszer még egy hálókártyát (eth1) ami úgy tűnik előre be volt állítva.

Most jönne az, hogy kézzel be kéne konfigurálni a rendszert? Csodás. Szóval annyira mégse olyan ez, hogy pik-pakk megvan grafikus, meg mindenféle telepítőkkel (vagy konzolos). Tehát ahhoz, hogy jól működésre bírja az ember értenie kell egy kicsit (vagy nagyon) Linuxhoz. De akkor mar inkább egy debian vagy ubuntu szerver ha mar konfigurálni kell.

Tehát összességében ez egy régi cucc, amivel nem éri meg fáradni, mivel jobbat össze is lehet dobni ha az ember egy kis energiát fektet a dolgokba.